Az északi sarki, nyári jégborítás erõsen visszahúzódott a harmincas évek végén...Ez , és más okok is arra engedtek következtetni, hogy enyhe periódus következik. Az évszázad "télsorozata" következett, egészen 46"-ig, a kelet, és közép európai térségben. (Nyugat európára nemigen volt annyira jellemzõ ez az idõszak, õk a 47"-es, 62-63-as telet emlegetik, mint anomáliát.)

Fel fogom deríteni , többek között a 41"-es nagy hóvihar kialakulását, amirõl nagymamám mesélt. Ilyen hóvihar azóta nem fordult elõ kistérségünkben. (Egymást ásogatták ki a hó alól, mozdulni sem lehetett, a háztetõkkel színelt a szél által összehordott hófalak magassága. Ezt megközelítõ hófúvás sem volt azóta...) Ehhez az idõszakról rendelkezésre álló légnyomástérképek nagyon szerény adatok, de segítségemre lesz a budapesti, debreceni százéves adatsor, amiben a hõmérséklet mellett a csapadék, és annak halmazállapota is szerepel. Persze ez sem elégséges, azonban gyakorlatilag biztosra vehetõ például olyan megállapítás, hogy ha Debrecenben is hó formájában hullott a csapadék, és közben Budapesten is, akkor gyakorlatilag biztosra vehetõ , hogy térségünkben is hó hullott. Ott van azonban még annak lehetõsége, hogy közben felénk a két város adataival ellentétben felénk semmi nem esett. Igen megtévesztõ lehet ugyanakkor, ugyanabban az idõszakban pl. BP esõ, debreceni hó, vagy debreceni esõ, BP. hó... Ilyen felállások esetén nem lehet egyértelmû következtetést levonni térségünkre....
Nem egyszerû, sok buktatót magában foglaló dolog így az elemzés, de azért megpróbálom. A hótakaró konzerválódására is elég egyértelmû következtetéseket lehet levonni a két város adatából (hõm., napfény, közben esetleg elõforduló ónos esõ...stb) Szinte semmi gondom nem lenne egy ilyen egri százéves adatsor léte esetén, de sajnos az nem áll rendelkezésemre.