A hazai 900 m feletti hegyvidékek hóviszonyai igen érdekesen alakulhatnak a csapadékot hozó rendszerek vonulási útvonalai miatt (általában gyakori az ÉK-DNY hideg-meleg tengely). 2005-2006-ban tõlünk északra, Szlovák területen is ritkán elõforduló vastag hó halmozódott föl. A Rima vízgyûjtõjén 1000 m magasságban 170 cm-re hízott a hó, de a magasabb hegyvidékek déli oldalain a 200 cm-es érték sem volt ritka. Az akkori csapadékos áramlási zónában volt a Börzsöny is, míg a Mátra és a Bükk ebbõl már részben kimaradt. Olyan években, amikor ez a tengely általában délkeletebbre van, vagy nincs gyakori északnyugati (inkább a hegységekbe havat hozó nedves áramlás), akkor a keletebbre esõ hegyekben nagyobb a hó (1999 is talán ilyen év volt, de lehet, hogy 2003 is).
Egyébként a Kárpát-medence adottságait tekintve, talán a Börzsöny legmagasabb része van a legjobb helyen egy leendõ hazai hórekordhoz, míg a Mátrát és a Bükköt csak a 2. és 3. helyre sorolnám. A hazai csúcsot tartó Kõszegi-hegység is esélyes lehet, de ott már régen nincs állomás, a majdnem 900-as Írott-kõ csapadék és hóviszonyai pedig teljesen feltáratlanok.

Érdekes jelenség lehet még a hó tömörödése, a Bükkben pl. volt olyan év, hogy a fennsík nagy részén 40 cm körüli hó volt és a hûvösebb szurdokokban is csak 50-60 cm-t mértünk. Ezzel egy idõben viszont a Bálvány csúcstól (956 m) ÉK-re, úgy 930 m magasságban, egy védett (szinte egész télen napfénytõl mentes) tisztáson 80-85 cm-es hótakaró fogadott. A hó víztartalma ott is a többi helyhez hasonló 120-140 mm közötti volt, csak hát nem roskadt össze.

Egyébként tudomásom szerint a legnagyobb hó-víztartalmat a Bükk-fennsíkon mérték 1963-ban. Az érték 100 cm körüli hóvastagság mellett 330 mm volt.