Hosszú évtizedek alatt sokféle idõ elõfordulhat. Fenntartással kell kezelni a "régen milyen nagy telek voltak" lózungot, mert statisztikailag bizonyított, hogy éppenúgy voltak akkor is enyhe, mint hideg telek. Hatalmas havazások élnek a köztudatban, olyanok is ami szinte felfoghatatlan mennyiségre enged következtetni, de a "2 méteres havakra" minden bizonnyal a szél jócskán rásegített. 41"-rõl találtam debreceni 70 cm hótakarós adatot, illetve egyéb helyen nagy vadpusztulást ebbõl az évbõl az elképesztõ havak miatt. A 29"-es tél január -februárjában a dunántúlon síkvidéken is elõfordult méter körüli hótakaró. Az országos rekord 140 cm, kõszeg hegység (hótakaró), de a bükk fennsíkon sem ritka a tél végére egy méter körülire hízott, akkorra nagyon komoly vízmennyiséget magába foglaló hó. Május végi havazáson én nem akadok fel, közhely amikor mondják: "a kisliba hóba fürdött". 1918-ban az északi országrészben hótakaró alakult ki hideg idõ mellett junius elején.