Döbbenetes, hogy a modellek mennyire ragaszkodnak felettünk az AC-hez: Link Bár voltak futások, melyek szerint áttörhette volna a 940-950-es ciklon a kapcsot, de nem, képtelen rá. Ha pedig kialakul egy erõs anticiklon az óceán közepén (ez se gyakori), akkor az északra szoruló ciklonok bár lejutnak a Brit-szk.-hez Link (240 óra környéke feletti idõsávról beszélek már), de a két anticiklon közé szorított veszteglõ ciklonok csak egy nagyon erõs D-É-i áramlást generálnak (GFS 18Z mintapélda erre), ami egyrészt Európába beszippantja egészen a skandinávokig (megint? még mindig...) a meleget, akadályozva ezzel a télies fordulat esélyét. Lassan mindenhol elhalasztják a szezonkezdetet az Alpokban (nincs hó és erõs a fõn), Eplényben meg megnyílik a ködpárna alatt sunyiban a sípálya nevet
Ezzel persze sok negatív visszacsatolás is lesz: Egyrészt K-Európától még távolabb (K-ebbre) kerülhetnek a hidegleszakadások (és a velük járó hó, ami épp most zajlik ott szerencsére), másrészt a jégnövekedést megint akadályozni fogja a Kara- és Barents tenger, Spitzbergák környékén.

Mindez szerintem nagyon "helytálló" (nem az elemzésemre gondolok, hanem a nagyon erõs makroberendezkedésre), egy dolog talán-talán boríthatja, amit Thermometer említ gyakran: A jég halmozódik, (szerintem) a GFS nem számol vele, a hideg tõlünk ÉK-re szintén (ezzel mintha azért számolna), így ha keletrõl be tud csorogni egy kis hideg, az már kb. skandináv AC-t jelent. Az viszont nem nagyon tud összekapcsolódni az azori AC-vel, közte pedig megnyílik az út az északi zonalitás számára, hogy vessen egy hullámot. Ez valószínûleg erõs elõoldallal (és esõvel? mediterrán ciklonnal?) járna, de a közelben ott lenne a keleti hideg is. Erre volt néhány példa, bár nem a hidegbázis miatt merült fel a lehetõsége. Csak én kapcsoltam össze a következményeket fejben nevet