Nálunk a városban az öregebb fák platánok vagy hársok. Előbbiek óriásiak, sok helyen sorfának vannak ültetve az utcákban. Pár éve kezdték el visszavágni őket, szerintem előbb-utóbb mindenhol sor kerül erre. A város faápolója nekem azt mondta, hogy a platánnal van a legkevesebb gond minden szempontból. pedig a legnagyobb méretű fák. A strapát is bírják és a viharok sem tépázzák meg őket különösebben. Nyilván egy-egy ág leszakad néha, de nagyobbakat még nem láttam a földön. Remélem, hogy még sokáig megmaradnak, rengeteget hozzáadnak a város élhetőségéhez. A hársok között vannak betegesek, azok a példányok, amelyek nem sűrűbben beültetett környezetben vannak, igencsak szenvednek. Soknak szárad vissza a csúcsa, de láttam teljesen elszáradt fákat is. Többször megénekeltem már, de a legnagyobb baj nálunk az újabb telepítésekkel van (elmúlt 15 év kb.). A Városligetben szögegyenes sorban ültetik a fákat,  főleg gömbkőrist és keskeny levelű kőrist, de vannak már gömbakácok is. Gömbakác egy kb. 1 km2-es parkban, ahol rengeteg hely van. Árnyékot alig adnak, a térérzetet nem növelik, szinte észre sem veszed, hogy egy parkban vagy. A park közepén van egy okádék betonplacc, árnyék nuku. A betonplaccot díszítette egy rózsaágyás, nem mondom, hogy odavaló, de legalább valami. Kora tavasszal, ahogy kell, visszametszették őket. Majd május végén, miután szépen kihajtott, lecsutkázták földig az egészet. Nem tudom, hogy mi volt a terv. Túlélték a rózsák, de úgy néznek ki, mint az egy éves dugványaim. Közben töltik fel a területet ahol tudják, így a régi égerek. amikre ráhúztak egy méter földet, már pusztulnak ki, a korábban vizenyősebb részek sűrű, zöld aljnövényzete helyett kiégett gaz marad, a mikroklíma megváltozik. Tragédia. A park közepén van egy tó, azon egy sziget, egyedül azt nem sikerült még szétbarmolni. 40-50 éve jó fajtaválasztással égereket és mocsárciprusokat ültettek oda. Azok szépek és teljesítik azokat az elvárásokat, amiket egy parktól vár az ember.