A tavalyi orosz nyárral kapcsolatban: meggyõzõdésem, hogy ennek elõzménye éppen az az indus-völgyi (tkp. közel és közép-keleti) nagy forróság volt, amirõl az imént írtál. Ott és akkor valamiért roppant felmelegedett a levegõ. A másik összetevõje a dolognak a nyugati légmozgások többször emlegetett gyengesége. Ennek folytán tudott az indiai forró légtömeg retrográd elmozdulni é-ény felé. Ha erõsek a nyugatias áramlások, nincs az a hõhullám, mely Észak-Indiából a Keleteurópai-síkságra képes eljutni. Az észak felé terjedésbe "besegítettek" a középeurópai ciklonok, melyek nálunk a rengeteg esõt okozták. Ezek elõoldalukon még jobban "meghúzták" észak felé a melegtömeget, így az az Északi-Urálig, a sarkkör közelébe is eljutott. Szinoptikai és egyéb szempontból is unikum volt a tavalyi orosz nyár, megérdemelné a bõvebb elemzést és a konklúzió levonását.
Ehhez hasonló jelenség csírái sem mutatkoznak most -ahogy megállapítottad. Sõt, Észak-Afrika is, ahonnan a mi hõhullámaink rendszerint kiindulnak, hûvösebb, mint tavaly ilyenkor. Ebbõl persze legkevésbé se következik, hogy nálunk durva hõhullám nem lesz a nyáron. Az cirkulációban néha nagyon gyorsan ki tudnak alakulni dolgok. Csak annyit mondhatunk, hogy most még nem látszik seholsem olyan extra meleg, mely elõzményéül szolgálhatna az egy évvel ezelõtti keleteurópai "pokolhoz" hasonló hõségnek.
Egyébként az a tény, hogy még május elején is erõs hidegadvekció ért minket, számomra elég mérsékelt tavaszvéget, nyárelõt sejtet. Szinte biztos, hogy idén nem lesznek kánikulák május második felében, de valószínûleg még a napfordulóig sem. Hogy aztán mi lesz, milyen fordulatot vesz esetlegesen az idõjárás, még a jövõ zenéje.