Még egy kis mellékes, amivel mintha nem mindenki lenne tisztában:
A nyári félévben, nagyjából április közepétõl szeptember elejéig a mi szélességeinken az energiamérleg pozitívba fordul (napos idõszakban a napi besugárzás nagyobb, mint az éjszakai kisugárzás). Ez télen fordítva van. Ezért téli AC-s helyzetekben hûl a levegõ, kialakul a hidegpárna (akkor is, ha nem jött ide hideg máshonnan). Nyáron viszont, ha jött is ide hideg, és megülepedett, akkor is elkezd visszamelegedni. Ennek következtében a rajta kialakuló AC struktúrája elmosódik, konvergencia zónák jelennek meg, kialakul a bárikus mocsárhelyzet. Nyáron tehát nem lehet Közép-Európa felett 3-4 napnál tovább tartó AC. Tõlünk északra azonban igen, és többen írták is, hogy e nyáron ennek a helyzetnek a gyakori ismétlõdését várják.
Az északi AC-s helyzetek nyáron, fõleg, ha Nyugat-Európa fölött ciklon is van, nemcsak az AC déli peremén kialakuló mocsárhelyzet miatt, hanem egy, a ciklon és az AC közötti sáv déli végén kialakuló nagytérségû konvergencia miatt is komoly konvektív események lehetõségét hordozza magában. Nem beszélve az ilyenkor a magas légkörben gyakran kialakuló hidegcseppekrõl.
Emlékeim szerint az 1995-ös és az 1999-es nyár is ilyen volt: Link Link

Egyszóval, ha AC-uralom lesz Európában, akkor én is legnagyobb valószínûséggel a fenti helyzetre számítok nyáron. Azonban szerintem '95-ös, '99-es (vagy a tavalyi) nyarakat legfeljebb csak megközelíteni fogja tudni az idei nyár a konvektív események szempontjából. Beragadó ciklonra, mint amilyenek tavaly tavasz végén, nyár elején voltak, most nem látok akkora esélyt, az azori AC idén a tavalyihoz képest erõsebbnek tûnik, ami miatt a ciklonok inkább a Fekete-tenger, vagy a Dél-Balkán környékén lehetnek nagyobb valószínûséggel, illetve eleve ritkábban alakulnak ki. Azonban Nyugat-Európa fölött gyakrabban lehet ciklonális irányítás.
Aztán majd meglátjuk.