Mindazok véleményével egyetértek, miszerint az elkövetkezendõ hónapokban az átlagosnál melegebb idõ tûnik a legvalószinûbbnek. Ennek alapvetõ okát azonban az egyre növekvõ naptevékenységben (pontosabban napfolttevékenységben) látom. Öt évtizede csaknem teljesen öt napciklust vizsgáltam meg, az empirikus tapasztalatom pedig arra mutat, hogy a macimális naptevékenység (=sok napfolt, azaz aktiv napfelszini terület) idején a szubtropikus anticiklonok magasabb földrajzi szélességekre kerülnek, az extratropikális ciklonok pályája pedig a sarkkörök közelében helyezkedik el, aminek elsõdleges oka a földi egyenlitõt érõ erõteljesebb, szoláris eredetû ibolyántúli sugárzás.
Másfelõl viszont a pólusokra - kisebb gyakorisággal - a földi mágneses övezet mentén a napszél részecskéi is bejutnak, amely a sztratoszféra idõleges felhevitésével örvények keletkeznek (ezek a kutatások alapján szorosan kötõdnek a troposzférikus ciklonokhoz), ennek eredményeként pedig ciklonális görbülettel hideg levegõ halmozódik fel és jut le alacsonyabb földrajzi szélességekre. Ez a folyamat - többek között a Kárpát-medencében - 2-3 napos idõromlást (esetenként bõséges csapadékot, jelentõs lehûlést, heves szeleket) okoz.
Ha általában száraz, meleg idõ nevet lesz is, azért esõre is számitanunk kell. [esõ]