Hm, én most eltérõ véleményen leszek, de hangsúlyozom, hogy elsõsorban a Ny-i országrészre vonatkoznak a várakozásaim nevet A jövõ hét végéig nagyjából két forgatókönyv körül mozognak a lehetõségek. A közeljövõ tisztázottnak látszik: a Grönland környéki rendszer (poláris front) melegfrontja által okozott melegbetörés a közép-atlanti térségben egy éket alakít ki (mely a teknõ ellentéte nevet), az ék elõoldalán hosszan elnyúló hidegfront (teknõ) pedig ÉNy-Európából térségünk felé indul, vasárnapra virradó éjszaka a magasban már markáns lehülést okozva. A lehülés mértéke akár még komoly síkvidéki havazáshoz is elegendõ lenne, ám térségünk a teknõ anticiklonális peremén fog elhelyezkedni, így a csapadék mennyisége jelen állás szerint nem lesz számottevõ - de minél K-ebbre esik egy terület, annál nagyobb lesz az esély komolyabb mennyiségre; a Közép-Dunántúl szerintem már a csapadékosabb területek közé tartozhat majd. A teknõ keddre már É-Afrika partjainál jár majd, nálunk pedig kétesélyessé válik a várható helyzet. ECM azzal számol, hogy az Izland környéki viharciklon elõbb egy változékony Ny-i irányítást okoz, majd az áramlás olynnyira megváltozik, hogy a hosszúhullámú komponensek egyre inkább Ny felé mozognak majd - ez pedig nálunk kétjegyü enyheséget okozhatna a jövõ hét végére, lévén hogy tartós D-i szeles helyzet állna elõ. GFS nem így látja a dolgot, a hosszúhullámú komponensek nem mennek sehova, marad a változékony Ny-i irányítás. Azonban ez a verzió sem járna téli hideggel. A következõ napokban érdemes lesz figyelni tehát a hosszúhullámú komponensek alakulását, ugyanis ezek "döntenek" a teknõ és az ék helyzetérõl és így a DNy-i meleg és az ÉNy-i hideg légtömegek versengésérõl is.