Meteorológiai esélylatolgatások
Érdekesek ezek a mediterrán ciklonok. Azt tudni kell, hogy felkanyarodó ciklonpályák leginkább akkor fordulnak elõ, amikor nincs AC-híd a Kelet-európai-síkság északnyugati részén és Skandinávián át nyugat felé, hanem egy anticiklon nyugati széle van a síkság területén. Ugyanis, mivel ezek kis területû ciklonok, egy nagy, stabil AC-t ritkán "bontanak meg". (Egyébként a gfs-fõfutás 48 órásra: Link már Vojejkov-nak mondható lehet, hisz az AC-híd nyeregpontjában, Franciaországban is már 1020hPa fölötti nyomást jelez, s tõle délnyugatra ciklontevékenység van.) Szóval a mediterrán ciklonok arra szeretnek kanyarodni, amerre az anticiklon tereli õket. Ezért brit és kelet-európai AC-k közötti területen mind az ómega-helyzet, mind a leszakadó ciklon esetében gyakran a Balkán-fsz. térségében észak felé kanyarodnak a medik. Egyéb esetben (Rex-típusú blocking és Vojejkov-tengely esetén, a többinél igen ritka a mediciklon kialakulása) a mediciklonok rendszerint a Földközi-tenger térségében maradnak.
A mostani, Vojejkov-hoz igen közeli helyzetben jellemzõen az Égei-tenger térségében szokott kialakulni mediterrán ciklon, ami az AC-híd fennállásáig ott is marad. Ez tényleg tipikus jellemzõje a Vojejkov-tengelynek, azonban a mostani helyzetben ez mintha kicsit sérülne. Egyelõre ugyanis a klasszikus mediterrán ciklon keletkezé folyik, vagyis inkább a Földközi-tenger középsõ medencéjében jelent meg a ciklontevékenység, és pl. a gfs szerint 72 óránál már nem is marad értelmes ciklon: Link .
De az egész AC-híd furán viselkedik. Részben magyarázható ez az erõs izlandi minimummal. Ez ugyanis általában gátja egy erõs AC-híd kialakulásának. Most is, az AC-híd nyeregpontja északkelet felé halad, míg az azori ac északabbra tolódik, és gyengül is. 96 óránál a gfs szerint: Link .
Mit jelenthet ez hosszú távon?
A fõfutás újra erõsíti a már brit AC-t 144 órától, 168 óránál pedig az AC-híd nyeregpontja már 1030hPa Dánia mellett: Link . Ettõl délre viszont újra szardíniai mediterrán ciklon lesz.
Az elõzõekbõl is látszik talán, meg ebbõl is, hogy ez egy, a klasszikusnál Vojejkov-tengely esetében megszokotthoz képest jóval dinamikusabb, ezáltal talán egyben instabilabb makroszinoptikus berendezkedés. Az ens átlaga is ezt támogatja: Link (168 óra), a tagok nagy része is hasonló, de az látszik, hogy az izlandi minimum erõssége és az esetleges (klasszikus) mediterrán ciklonok is nagy bizonytalanságot okoznak. Szórátérkép: 96h: Link , 144h: Link . 168 órás bélyeg: Link . Az alapfelállás nagyjából ugyanaz, de a nyeregpont és a mediciklonok helye térben 1-2000km sugarú területen belül mozog a tagokon.
144 óránál az ecmwf az AC-híd szétszakadását várja. Fõfutás: Link Ens átlag: Link . A szórástérképrõl is hiányoznak a klasszikus mediciklonok: Link . Mint ahogy a többi modell is, többségük egy brit ac-s blockingot vár.
Miért mondtam, hogy érdekesek a mediciklonok? Nos, a gfs az egyetlen, aki viszonlag tartós Vojejkov-tengelyt vár. Ennek ellenére nem mutat megerõsödõ égei-tengeri ciklont, hanem gyenge kivitelben, és kissé nyugatabbra adja. Ezzel a többi modellhez közelít, melyek (már amelyik vár mediciklont) a klasszikus Olaszország-környéki ciklonokkal számolnak. Ezek pedig brit ac-s blockingot várnak a gfs-sel ellentétben.
S hogy befejezzem a ciklonpályákról elkezdett gondolatot is: most ugyan úgy tûnik, a közelünkben lévõ medi nem kanyarosik föl, köszönhetõen az AC-hídnak, a többi, jövõben várható mediciklont már kissé északabbra adják a modellek (bár azért nem minden kimenet). Ebbõl szintén inkább az AC-híd szétszakadására következtetek.
Összefoglalva tehát: az AC-híd nem lesz igen tartós, egy hét után az erõs izlandi minimum ciklonjai áttörhetik, majd brit blocking alakulhat ki. Ez kizárná a tartós melegedét, mivel elõbb északkeletrõl száraz hideg, majd északnyugatról váltakozó nedvességtartalmú, de még mindig nem meleg levegõ érne el. Utána a brit ac kiépülésével észak felõl ismét egyre hidegebb, eleinte nedves levegõ szakadna ránk. Aztán (ezúttal felkanyarodó) mediciklon is jöhet, de ez már elég bizonytalan, s ez adott esetben hozhat némi visszamelegedést is. Fáklyát szándékosan nem mutogatok, az számomra nagyon csalókának tûnik ebben a helyzetben.
A mostani, Vojejkov-hoz igen közeli helyzetben jellemzõen az Égei-tenger térségében szokott kialakulni mediterrán ciklon, ami az AC-híd fennállásáig ott is marad. Ez tényleg tipikus jellemzõje a Vojejkov-tengelynek, azonban a mostani helyzetben ez mintha kicsit sérülne. Egyelõre ugyanis a klasszikus mediterrán ciklon keletkezé folyik, vagyis inkább a Földközi-tenger középsõ medencéjében jelent meg a ciklontevékenység, és pl. a gfs szerint 72 óránál már nem is marad értelmes ciklon: Link .
De az egész AC-híd furán viselkedik. Részben magyarázható ez az erõs izlandi minimummal. Ez ugyanis általában gátja egy erõs AC-híd kialakulásának. Most is, az AC-híd nyeregpontja északkelet felé halad, míg az azori ac északabbra tolódik, és gyengül is. 96 óránál a gfs szerint: Link .
Mit jelenthet ez hosszú távon?
A fõfutás újra erõsíti a már brit AC-t 144 órától, 168 óránál pedig az AC-híd nyeregpontja már 1030hPa Dánia mellett: Link . Ettõl délre viszont újra szardíniai mediterrán ciklon lesz.
Az elõzõekbõl is látszik talán, meg ebbõl is, hogy ez egy, a klasszikusnál Vojejkov-tengely esetében megszokotthoz képest jóval dinamikusabb, ezáltal talán egyben instabilabb makroszinoptikus berendezkedés. Az ens átlaga is ezt támogatja: Link (168 óra), a tagok nagy része is hasonló, de az látszik, hogy az izlandi minimum erõssége és az esetleges (klasszikus) mediterrán ciklonok is nagy bizonytalanságot okoznak. Szórátérkép: 96h: Link , 144h: Link . 168 órás bélyeg: Link . Az alapfelállás nagyjából ugyanaz, de a nyeregpont és a mediciklonok helye térben 1-2000km sugarú területen belül mozog a tagokon.
144 óránál az ecmwf az AC-híd szétszakadását várja. Fõfutás: Link Ens átlag: Link . A szórástérképrõl is hiányoznak a klasszikus mediciklonok: Link . Mint ahogy a többi modell is, többségük egy brit ac-s blockingot vár.
Miért mondtam, hogy érdekesek a mediciklonok? Nos, a gfs az egyetlen, aki viszonlag tartós Vojejkov-tengelyt vár. Ennek ellenére nem mutat megerõsödõ égei-tengeri ciklont, hanem gyenge kivitelben, és kissé nyugatabbra adja. Ezzel a többi modellhez közelít, melyek (már amelyik vár mediciklont) a klasszikus Olaszország-környéki ciklonokkal számolnak. Ezek pedig brit ac-s blockingot várnak a gfs-sel ellentétben.
S hogy befejezzem a ciklonpályákról elkezdett gondolatot is: most ugyan úgy tûnik, a közelünkben lévõ medi nem kanyarosik föl, köszönhetõen az AC-hídnak, a többi, jövõben várható mediciklont már kissé északabbra adják a modellek (bár azért nem minden kimenet). Ebbõl szintén inkább az AC-híd szétszakadására következtetek.
Összefoglalva tehát: az AC-híd nem lesz igen tartós, egy hét után az erõs izlandi minimum ciklonjai áttörhetik, majd brit blocking alakulhat ki. Ez kizárná a tartós melegedét, mivel elõbb északkeletrõl száraz hideg, majd északnyugatról váltakozó nedvességtartalmú, de még mindig nem meleg levegõ érne el. Utána a brit ac kiépülésével észak felõl ismét egyre hidegebb, eleinte nedves levegõ szakadna ránk. Aztán (ezúttal felkanyarodó) mediciklon is jöhet, de ez már elég bizonytalan, s ez adott esetben hozhat némi visszamelegedést is. Fáklyát szándékosan nem mutogatok, az számomra nagyon csalókának tûnik ebben a helyzetben.