Meteorológiai esélylatolgatások
Annyiban egyet tudok érteni, amennyiben véleményem szerint sem várható a közeljövõben dinamikus hidegelárasztás, rapidan kialakuló hideghullám. Az azori AC továbbra is túlontúl erõs, benyúlik a szárazföld centrumába. A légnyomás középértéke már régóta elég magas nálunk, ritkán süllyed, akkor is keveset és vontatottan (ezzel függ össze a rendkívül szárazzá vált idõjárás) Az azori magasnyomás, karöltve a roppant aktív észak-atlanti ciklonokkal, bizonyos nyugatiáramlás-hajlamot testesít meg, mely valóban ellentmond a kontinentális hidegelárasztásnak. Tapasztalati tény, hogy a komoly hidegelárasztások alacsony légnyomású idõszakok végén következnek be -s hol van most alacsony légnyomás?
Nos, ez a dolgok egyik fele. A másik, hogy északkeleten elég nagy területen igazi hideg van, -30 fokot megközelítõ vagy elérõ értékekkel. Ha egy-egy nyugatról besodródó ciklon fel is emeli a hõmérsékletet Észak-Oroszországban, egy-két napon belül újra ott a nagy fagy. Szinte tapintható a kiterjedt hótakaró hûtõ hatása. Abban tökéletesen igazad van, hogy az északkeleti hidegfelhalmozódás nem jelent okvetlen zord telet nálunk. Sokszor láttam már olyat hosszú amatõr "pályafutásom" alatt, hogy az ilyen hidegtömeg végül nem terjeszkedett, vagy nem felénk terjeszkedett, nem tudott átlépni a Keleti-Kárpátokon. Ha el is ért végül hozzánk, hatása néhány napra korlátozódott. Úgyhogy világos, a bizonyos társaink részérõl mostanában megnyilvánuló télváró optimizmus könnyen keserû csalódással végzõdhet.
Mindennek ellenére, ha tartós lesz az északkeleti hidegpool, valami hatásával azért számolnunk kell. Jelenleg azt látom a legvalószínûbbnek, hogy patthelyzet alakul ki a kontinentális és óceáni hatások között. Lehet, nem fog betódulni a Kárpát-medencébe a rendkívüli kontinentális hideg, és nem fog megismétlõdni 1929, 1956 vagy 1986 februárja. Viszont a zonalitás sem fog tudni -elõreláthatólag- szabadon érvényesülni. Az óceáni léghullámok az északkelet-európai AC nyugati oldalán kénytelenek lesznek északra fordulni, direkte aligha érnek el hozzánk. A magam részérõl kitartó, kelet és dél között ingadozó légmozgást várok a következõ hosszabb idõszakra (ahogy néhány napja írtam, zonalitás helyett keleti, ill. déli tipusú blockingot valószínûsítek)
Mit jelent ez az idõjárás kézzelfogható tényeire nézve? Jelenthet elõoldali szituációt fõnszerû déli szelekkel. Azonban nem feltétlenül és kizárólagosan ezt. Ha az északi AC kissé nyugatabbra mozdul, akkor annak peremén a hidegnek jelentõsebb része "lecsorog" hozzánk. Ebben az esetben megélénkülõ széllel száraz, hideg levegõ ér el minket, komoly éjszakai fagyokat okozva. Ha ilyen szituációban mediterrán ciklon alakul ki, lehet regionális, de talán még országos havazás is (a nagyobb hóesések szinte mindig keleties légmozgás mellett alakulnak ki)
Szóval összefoglalva: továbbra is inkább kontinentális hatások érvényre jutását várom, de komolyan számolok az általad felvetett patthelyzettel is -úgy tûnik, a "két világ" közötti egyensúly kényes lesz. (természetesen Rudolfking elõzõ kommentjére reagáltam)
Nos, ez a dolgok egyik fele. A másik, hogy északkeleten elég nagy területen igazi hideg van, -30 fokot megközelítõ vagy elérõ értékekkel. Ha egy-egy nyugatról besodródó ciklon fel is emeli a hõmérsékletet Észak-Oroszországban, egy-két napon belül újra ott a nagy fagy. Szinte tapintható a kiterjedt hótakaró hûtõ hatása. Abban tökéletesen igazad van, hogy az északkeleti hidegfelhalmozódás nem jelent okvetlen zord telet nálunk. Sokszor láttam már olyat hosszú amatõr "pályafutásom" alatt, hogy az ilyen hidegtömeg végül nem terjeszkedett, vagy nem felénk terjeszkedett, nem tudott átlépni a Keleti-Kárpátokon. Ha el is ért végül hozzánk, hatása néhány napra korlátozódott. Úgyhogy világos, a bizonyos társaink részérõl mostanában megnyilvánuló télváró optimizmus könnyen keserû csalódással végzõdhet.
Mindennek ellenére, ha tartós lesz az északkeleti hidegpool, valami hatásával azért számolnunk kell. Jelenleg azt látom a legvalószínûbbnek, hogy patthelyzet alakul ki a kontinentális és óceáni hatások között. Lehet, nem fog betódulni a Kárpát-medencébe a rendkívüli kontinentális hideg, és nem fog megismétlõdni 1929, 1956 vagy 1986 februárja. Viszont a zonalitás sem fog tudni -elõreláthatólag- szabadon érvényesülni. Az óceáni léghullámok az északkelet-európai AC nyugati oldalán kénytelenek lesznek északra fordulni, direkte aligha érnek el hozzánk. A magam részérõl kitartó, kelet és dél között ingadozó légmozgást várok a következõ hosszabb idõszakra (ahogy néhány napja írtam, zonalitás helyett keleti, ill. déli tipusú blockingot valószínûsítek)
Mit jelent ez az idõjárás kézzelfogható tényeire nézve? Jelenthet elõoldali szituációt fõnszerû déli szelekkel. Azonban nem feltétlenül és kizárólagosan ezt. Ha az északi AC kissé nyugatabbra mozdul, akkor annak peremén a hidegnek jelentõsebb része "lecsorog" hozzánk. Ebben az esetben megélénkülõ széllel száraz, hideg levegõ ér el minket, komoly éjszakai fagyokat okozva. Ha ilyen szituációban mediterrán ciklon alakul ki, lehet regionális, de talán még országos havazás is (a nagyobb hóesések szinte mindig keleties légmozgás mellett alakulnak ki)
Szóval összefoglalva: továbbra is inkább kontinentális hatások érvényre jutását várom, de komolyan számolok az általad felvetett patthelyzettel is -úgy tûnik, a "két világ" közötti egyensúly kényes lesz. (természetesen Rudolfking elõzõ kommentjére reagáltam)