Bocsánat, én úgy tudom, hogy rettentõ nagy különbség van az azori orr és a Vojejkov-tengely között. Az igaz, hogy mindkettõ gátol(hat)ja a zonális áramlást. Az alapvetõ különbség az, hogy az azori orr esetén nincs összekapcsolódva a szibériai és az azori maximum, ellentétben a Vojejkov-tengellyel.
Az azori orrhelyzet esetén az anticiklontól északra akármilyen erõs is lehet a zonalitás, ám rendszerint észak-európai ciklonátvonulások jellemzõk, s a nyúlványtól keletre (általában a Kelet-európai síkság fölött) inkább félzonális jellegû áramlások uralkodnak. Ez a szibáriai anticiklont a síkság felõl "számûzi", a keletrõl érkezõ hideg légtömegek útját pedig elvágja, így az anticiklont nyugat, délnyugat felõl teljesen kitölti az óceáni eredetû meleg levegõ.
Vojejkov-tengely esetén, mint mondtam, az azori és a szibériai anticiklon összekapcsolódik. (Bár ilyenkor is van egy "nyeregpont" valahol középen, de annak is jóval magasabb a nyomása.) Ilyenkor az izlandi minimum általában (akár jóval) gyengébb, mint az azori orr esetében, viszont a tengelytõl délkeletre, az Égei-tenger, Nyugat-Törökország térségében egy erõsebb ciklon jelenik meg. Ennek a ciklonnak az erõssége (és a domborzat) határozza meg, hogy a szibériai hideg levegõ az anticiklon alatt meddig jut, illetve ebben az esetben az óceáni meleg légtömegek vonulnak vissza az Azori-szigetek felé.
Megjegyzem, a Vojejkov-tengely klimatológiailag az egyik, ha nem a legritkább makrohelyzet (csak télen fordulhat elõ); míg az azori orr elég gyakorinak számít, de jóval gyakoribb nyáron, mint télen.
Én emiatt fontosnak tartom megnevezni, hogy melyik fajta zonális tengelyû AC-ról beszélünk.
(
Link Ez most olyan felemás: megvan a török ciklon, nincs félzonális szakasz, jön is a hideg kicsit kelet felõl, de eléggé alacsony a nyomás a nyeregpontnál, még az 1020hPa-s vonal is "elszakad". Sõt, Link 24 óránál már az 1015-ös is, itt már egyértelmûen azori orrhelyzetrõl kell beszélni.
)