Szezonális elõrejelzésekkel kapcsolatban

Zoltán68 és valamelyest Derick is szépen leírták a lényeget, véleményem szerint.


Hogy eldönthetõ legyen milyen a modell elõrejelzõi képessége szezonális szinten, ahhoz valóban egy összetettebb vizsgálatra lenne szükség. Anarki megérezte, hogyan is lehetne.

A szakmában vannak bevált gyakorlatok, hogyan is szokás verifikálni az ilyen jellegû modelleket.
Az egyik ilyen vizsgálati szempont, hogy megnézik a modell által elõrejelzett és ténylegesen bekövetkezett értékek közötti eltérést és megnézik, hogy ez hogyan viszonyul ahhoz, ha az éghajlati átlagot adtuk volna elõrejelzésként. Másképpen fogalmazva: a modellel kisebb hibát vétettünk-e, mintha az éghajlati átlagot adtuk volna?

A másik vizsgálati módszer a csúnyán magyarra fordítva anomália-minta-korreláció (PAC) néven ismert korrelációs vizsgálat. Egyszerûen kijelölünk egy térséget és azt nézzük meg, hogy adott térségre elõrejelzett szezonális anomália mennyire "hasonlított" a ténylegesen bekövetkezett anomáliára. (Azt hiszem Anarki is valami ilyesmire akart gondolni...)

Utóbbi verifikálási módszer véleményem szerint elég korrekt a szezonális modellek jóságának vizsgálatára. Ugyanis egy szezonális modell eleve nem fogja tökéletesen visszaadni a középhõmrsékleti értékeket, sõt napi szinten is csak közelíti a valóságot, de pár fokkal eltérhet eleve. Ráadásul mivel ezek a modellek rendszerint nem olyan finom felbontásúak, mint az idõjárás-elõrejelzõ modellek (pl. GFS 0,5°x0,5°-os, a CFS 2,5°x2,5°-os), ezért a "pont jellegû" verifikáció nem hatékony.
Továbbá már korábban is említettük, hogy egy-egy lehûlés, melegedés idõben tolódhat simán egy-két hetet elõre, vagy visszafelé. Ezért az elõrejelzett havi anomália értéke "ugrálhat". Ezért szokás inkább havi csúsztatással nézni a szezonális anomália mezõket. De ha már mindenképpen szeretnénk havi bontásban nézni a dolgokat, akkor ott heti csúsztatással kellene nézni a folyamatokat - nem naptári lezárással - és figyelembe kellene venni az anomáliához rendelt valószínûségeket.
Kvázi, mint mikor a GFS operatív futását elemezzük a GFS fáklyával együtt. Ugye mennyire többre megyünk, ha nem csak az operatívat nézzük, hanem elemezzük hozzá a fáklyát is.

Amikor idõjárás elõrejelzést készítünk, akkor sem rögtön azzal kezdjük, hogy megnézzük hogy 75 óra múlva ad-e csapadékot x helyre a fõfutás és kész, pont. Hanem szépen megnézzük mi a mostani helyzet, ebbõl hogy jutunk el a 75. óra idõszakáig, milyen folyamatok zajlódnak le az elõrejelzések szerint, mennyire bizonytalan a helyzet, merre mehet el a lehûlés, stb... mit mutat a fáklya, mennyire bizonytalan?
Igy máris máshogy fogunk hozzá állni, ha éppen 75 óra múlva mégsem esne az esõ, és nem azt fogjuk hajtogatni, hogy áh sz.r a modell megint nem lett semmi abból, amit 75 órával ezelõtt adott.

"Racionális elvárások kellenének..."