Valóban, a hét eleji helyzet nem éppen zonális irányítású volt, tehát ott a pont. nevet

Hogy miért alakult ki mégis a kirúgott állapotgörbe, vagyis az általad leírt hõmérsékleti rétegzõdés? A 850 hPa-os szinten akkor már heteken óta fennállt a 10°C körüli hõmérséklet. Komolyabb hidegöblítés ezalatt nem volt, gyenge frontok viszont többbször érkeztek, pl.: Link Ezek a magasban nem hoztak érdemi lehûlést, az átkeveredést viszont lehetõvé tették. Jövõ héten viszont egy hidegbeáramlást követõen gyorsan helyezõdne ránk az anticiklon, a magasban zajló gyors melegedést viszont már júliusban sem feltétlenül követi a T(max) a 15 fokos "szabály" szerint. (Emiatt bizonyult túlzásnak az akkori 40 fokos várakozás, amirõl sok szó esett a fórumokban.) Októberben nyilvánvalóan még tartósabb, még intenzívebb, a talajközeli légrétegeket is jól átkeverõ melegbeáramlásra van szükség ehhez.

A másik fontos tényezõ: ebbõl a szempontból két hét alatt is sokat haladunk az igazi õsz felé, október eleje jóval "õsziesebbnek" tekinthetõ, mint szeptember vége. Ilyenkor rövidülnek leggyorsabban a nappalok, és ilyenkor csökken leggyorsabban a napsugarak beesési szöge: két hét során 5 fokot, többet, mint júliusban egy egész hónap alatt.