Meteorológiai esélylatolgatások
Jól számoltál!
Nekem nem is magával a szezonális elõrejelzéssel van bajom, hanem a túlzott magabiztossággal, illetve azzal, hogy az outputban sosincs benne, hogy mekkora a beválás valószínûsége. Pedig ennek még nagyobb a jelentõsége, mint magának az elõrejelzésnek. Az is jó kérdés, hogy a bizonytalanság is két részbõl tevõdik össze. Egyik a természeti törvények alkotta eredendõ bizonytalanság, a másik a mérési hibáink és modellünk miatt meglévõ bizonytalanság. Az elsõvel nincs mit kezdeni, ez okozza azt, hogy semmilyen elõrejelzés semekkora idõre sem lesz soha 100%-os. A másikon lehet faragni, a sima elõrejelzéseknél ez 1-2 napos idõtávra már elég jó, bár a mostani elõrejelzési verseny intõ példa arra, hogy még 12 órás Tmin elõrejelzésnél is lehet 3-4 fokos hiba alkalmakként, megfelelõ speciális helyzetekben (gyakorlatilag a modell nem látta a beragadó felhõzetet és csapadékot ÉNY-ra, emiatt jóval alacsonyabb harmatponttal és Tmin-nel számolt, mint ami bekövetkezett.)
A szezonális elõrejelzések valóban gyerekcipõben járnak, kérdés, hogy a mai módszerek finomításával meddig lehet pontosítani a hatékonyságot. Szerintem egy 70%-os elõrére még komoly gazdasági kérdéseket nem szabad alapozni, ahhoz 90-95% kellene. Az 5-10 naposok is rengeteg buktatót tartalmaznak, csak addig, amig nem származik belõlük kár, addig elmegy, viszont ha súlyos károk keletkeznének miatta, akkor rögtön "keresztre lenne feszítve".
Az meg már más kérdés, hogy a mai "tudományos szemléletet maximálisan támogató" politikai és közhangulat mennyire nem kedvez a nem azonnal 1000%-os hasznot hozó tudományoknak. Hiszen látható, hogy az oktatási rendszerünk legfõbb törekvése a természettudományos oktatás maximális lezüllesztése.
Nekem nem is magával a szezonális elõrejelzéssel van bajom, hanem a túlzott magabiztossággal, illetve azzal, hogy az outputban sosincs benne, hogy mekkora a beválás valószínûsége. Pedig ennek még nagyobb a jelentõsége, mint magának az elõrejelzésnek. Az is jó kérdés, hogy a bizonytalanság is két részbõl tevõdik össze. Egyik a természeti törvények alkotta eredendõ bizonytalanság, a másik a mérési hibáink és modellünk miatt meglévõ bizonytalanság. Az elsõvel nincs mit kezdeni, ez okozza azt, hogy semmilyen elõrejelzés semekkora idõre sem lesz soha 100%-os. A másikon lehet faragni, a sima elõrejelzéseknél ez 1-2 napos idõtávra már elég jó, bár a mostani elõrejelzési verseny intõ példa arra, hogy még 12 órás Tmin elõrejelzésnél is lehet 3-4 fokos hiba alkalmakként, megfelelõ speciális helyzetekben (gyakorlatilag a modell nem látta a beragadó felhõzetet és csapadékot ÉNY-ra, emiatt jóval alacsonyabb harmatponttal és Tmin-nel számolt, mint ami bekövetkezett.)
A szezonális elõrejelzések valóban gyerekcipõben járnak, kérdés, hogy a mai módszerek finomításával meddig lehet pontosítani a hatékonyságot. Szerintem egy 70%-os elõrére még komoly gazdasági kérdéseket nem szabad alapozni, ahhoz 90-95% kellene. Az 5-10 naposok is rengeteg buktatót tartalmaznak, csak addig, amig nem származik belõlük kár, addig elmegy, viszont ha súlyos károk keletkeznének miatta, akkor rögtön "keresztre lenne feszítve".
Az meg már más kérdés, hogy a mai "tudományos szemléletet maximálisan támogató" politikai és közhangulat mennyire nem kedvez a nem azonnal 1000%-os hasznot hozó tudományoknak. Hiszen látható, hogy az oktatási rendszerünk legfõbb törekvése a természettudományos oktatás maximális lezüllesztése.