1951-1952 decembertõl februárig a Kárpát-medencében valóban átlag felett zárt összességében. Ugyanakkor az igazsághoz az is hozzá tartozik, hogy nagyjából az Adriai-tenger - Németország - Norvég-tenger vonaltól nyugatra, délnyugatra átlagos vagy átlag alatti volt a tél, attól keletre átlag feletti. Vagyis mintha Európa két részre szakadt volna. Továbbá a március hónap, 1952-ben igen hidegen alakult - az átlag alatt zárt Európa északi és keleti területein.
(Európa keleti, északkeleti részén, volt olyan terület, ahol 6-8 fokkal volt hidegebb az átlagosnál a március.)

Ha összességében nézzük a fentieket, akkor lehet azt mondani, hogy Európában hideg volt a téli idõszakban. Ha ez még Európa felére is igaz, de igaz.

Bastardi sem valószínû, hogy úgy értette, hogy a kontinens minden kis porcikája dideregni fog a hidegtõl.

Egyébként ehhez a kettéosztottsághoz némi hasonlót vázolgat a QPW4 is, de errõl kicsit késõbb.


Zoltán68
Sejtem mire gondolsz, mert tény, hogy a havi bontású július elején kiadott szezonálisban benne volt, hogy szeptember átlag alatt lehetne és ugye a mostaniban elég rendesen leredukálódott a negatív terület nagysága.
Ugyanakkor érdemes megnézni, hogy a három havi - szezonális - bontásban az adott õsz elejei (Sep-Oct-No) idõszakra nincs nagy változás.
Õszintén szólva én sosem szeretem a havi bontásút használni. Véleményem szerint egy szezonális modell elõrejelzési eredményeit szezonális idõlépcsõn érdemes csak szemlélni. Már máskor is kifejtettem miért nem célszerû a havi bontást figyelni.
Csúszik egy markáns lehûlés 10 napot és máris nem negatív hanem pozitív lesz egy hónap anomáliája, holott a szezonális átlag nem sokat változik. Vagy éppen a lehûlés elmarad és egy hónappal késõbb realizálódhat. Helyzet ugyanaz: eltûnik a havi bontásúból, valamelyik hónapról és egy másikba kerül bele, de a szezonális átlag alig változik.
Lehet, ez az egyik ok a váltásra. Egy másik ok az lehet, hogy mivel megelõzõ 10 nap eseményei alapján kalkulál, a 10 megfigyelt napból kikerült egy olyan esemény, amely indukálhatott egy olyan folyamatot, amely a negatív irányba tolta el. Vagy éppen fordítva. Egy olyan folyamat indult el végül ezalatt a 10 nap alatt, amely egy másik irányba tolta el a dolgokat. Vagy elég csak annyi, hogy egy nagy teknõ pár száz km-el arrébb realizálódik a modellben és máris máshol vannak a hõmérsékleti anomáliák egy hónapban.
Pontos magyarázatot nem fogunk tudni találni, ahhoz látni kellett volna részleteiben frissítésrõl frissítésre hogy mi történik.
Egyébként továbbra sem értem - és ez úgy általánosságban szól, nem személyednek -, hogy miért a havi bontást nézegetik többen is, és miért nem a három havi bontásút, amelyben még a folyamatokat is fel lehet fedezni és kevésbé éri csalódás az embert. Továbbá ott van a valószínûségi térkép is mellettük, amit néha célszerû lenne használni, fõleg ha havi bontásban nézegeti az ember.
Link
Link


Cauchy


A szezonális elõrejelzés és az idõjárás elõrejelzés nem egy és ugyanaz. Máshogy kezelendõ mind a kettõ és más szemlélettel kell is hozzá látni.
Egyébként az összehasonlító-következtetõ, vagy máshogyan fogalmazva analógia módszeréhez nem kell olyan nagyon sok adat és olyan sok száz év. Csak tudni kell, hogy mit hasonlítunk mihez és hol keressünk. Ráadásul elég, ha csak három kategóriával számol az ember és nem 32-vel, máris nagyságrendekkel csökken a szükséges évek száma. Ráadásul nem is érdemes havi szinten bontani, szóval nem hiába szezonális léptékkel kalkulálnak rendszerint inkább.
Továbbá az idõjárásban valóban él ez a káosz elmélet, de jobban hasonlít a "fraktálok világára". Vagyis igazából úgy lenne helyesebb, ha azt mondanánk, hogy valóban látszólag káosz uralkodik, de valójában ebben a káoszban van rendezettség, szabály.
A hosszabbtávú, szezonális elõrejelzések pedig akkor fognak
jobban és jobban javulni, ha végre több kutatás folyik majd ebben a témában is - fõleg ha lesznek végre olyan pályázati források, amik támogatják az ilyen jellegû kutatásokat is.
Az idõjárási folyamatok, szinoptikus-klimatológiai "események" bizonyos "szabályokat" betartanak. Ezen szabályok feltérképezésével jól modellezhetõvé válnak és ezáltal jobbá válhatnak a szezonális elõrejelzések. A szimpla statisztikus alapú megközelítés nem fog helyes választ adni. Viszont egy mondjuk úgy statisztikus-dinamikai már igen.
Egy jó példa talán arra, hogy miért nem a legtökéletesebb megoldás, ha csak matematikai alapon próbáljuk a meteorológiai dolgokat közelíteni az pedig Mann hibája - õ volt a baromi rossz és hibás hõmérsékleti "hoki-görbe" megalkotója. Pusztán matematikai alapon - eléggé nem korrekt módon - próbálta rekonstruálni az elmúlt 1000 év globális hõmérsékleti görbéjét. Addig trükközött, addig variált a számításokkal míg az ismert görbe ki nem jött.

Persze, ha úgy írjuk le a dolgokat matematikailag, hogy az egy dinamikus folyamatot vissza tudjon adni, vagy éppen egy lineáris eseményt, amelyet egyszerû matematikai alapon tudunk közelíteni, parametrizálni, letudunk írni... az már helytállóbb.



Más.
Lefutott a QPW4.
Link

Az elmúlt hónapok jellemzõ dél-európai markáns pozitív hõmérsékleti anomáliája a jelek szerint mindinkább közép-kelet-európai térrész felé terjedne át.
Link
Így a téli idõszakra létrejöhetne Európa ketté válása hõmérsékletileg. Európa nyugati, délnyugati részei akár az átlagosnál hidegebben alakulhat a téli szezon és a kontinens elsõsorban keleti, délkeleti részein akár pozitív hõmérsékleti anomáliával zárhat is a téli szezon.
Érdemes lesz az elõttünk álló hónapokban figyelni, hogy vajon ez a folyamat realizálódni fog-e. Ha igen, akkor tényleg hasonlíthat az 1951-52-es forgatókönyvre.
(Mellesleg a 2008/2009-es tél is hasonlított rá - hõmérsékleti eloszlás szempontjából.)

Ami egyébként a folyamatot illeti. Az õszi idõszakra a Kárpát-medence térségében mintha gyengülni látszódni kicsit a pozitív anomália, ami akár némi esélyt is jelenthet arra, hogy egy-egy hónap átlagos értékkel, vagy az alatti középhõmérséklettel zárjon. Ugyanakkor a tél felé haladva újra picit erõsödhet a szezonális anomália. Ez a fajta "táncolás" a valószínûségi elõrejelzésben is látható.
Link

Augusztus-November idõszak körülire tehetõ, hogy leginkább csökken térségünkben a normál feletti szezon esélye és megnövekszik a normális szezonális középhõmérsékletre az esély.
Link

Ugyanakkor a tél felé haladva, Európa nagyobb részére ismét megnövekedne a normál feletti szezonális középhõmérséklet modellbeli valószínûsége.
Szemügyre veendõ az Izland környéki normál feletti érték valószínûségének növekedése az õszi idõszakban.
Ezt amikor megláttam és hozzá néztem, hogy a normál feletti érték a Földközi-tenger, illetve Dél-Európa térségébõl inkább Európa délkeleti, keleti részei felé tevõdhetne, máris beugrott egy meridionális makroszinoptikus felállás.
Ugye egy ilyen felállás sok mindent megmagyarázhatna. A gerinc hátoldalán meleg fel Izland felé, elõoldalán pedig hideg le nyugat, vagy esetleg középsõ területein Európának. Vagyis teknõ Európa nyugati, illetve középsõ részén. Ebbõl pedig adódhat az õszi mediterrán ciklon keletkezés, vagy a lee-genezis.
Továbbá az is kecsegtetõ, hogy Skandináv-félsziget északkeleti csücskére, illetve a Baltikumra nem számol olyan nagy esélyt a normál feletti érékre.

Az idei nyár pedig szinte kijelenthetõ, hogy átlagosnál ugyan melegebben zár, de ez még nagyjából a normál kategóriába tartozó.

Remélem minden mondatom értelmes tekintve, hogy milyen kései órákra jár nevet