Hu ezt élõben könnyebb elmagyarázni, de mivel te nem avgy matematikából alulképzett, megpróbálom röviden összefoglalni.

Tegyük fel, hogy sstatisztikai alapon akarunk idõjárást elõrejelezni, azaz úgy, hogy kiválasztunk x db hónapot (mondjuk db-ot) és ezek a hónapok hõmérsékleti adataiból (mondjuk átlaghõmérsékletébõl) szeretnénk megjósol a következõ hónap idõjárását. Úgy csináljuk, hogy megvizsgálunk visszamenõleg minden ilyen 3 hónapos csomagot és ezek lesznek az elemi eseményeink.
Azt kell elõször pontosítanunk, hogy mikor különbözõ egy elemi esemény, azaz a hónapok elõforduló átlaghõmérsékleteit fel kell osztani intervallumokra, mondjuk a sokéves átlag körül egyenlõ dT nagyságú intervallumokra osztjuk és minden hónapot beteszünk egy ilyen osztályba. Kérdés mennyi legyen dT azaz mikor különbözzön két hónap hõmérséklete egymástól és így hány db intervallum keletkezik. Legyen egy 0,1°C és legyen +-3 fokos eltérésben az a szakasz, ahová mindent besorolunk (mi kívül esik, azt berakjuk +-szélsõ intervallumba.
Lesz így -v -3.0--2,9 -2,9--2.8 stb.. kb 32 db intervallumunk, ahova egy hónap átlaghõmérsékleti értéke eshet, azaz hónap 32 féle értéket vehet fel.
Egy elemi eseményben tehát van 3 hónap, minden hónap 32 értéket vehet fel, de egy hónap háromszor vesz részt a számításban így összesen 32 a harmadikon /3 = kb 11000 féle elemi eseményünk van. Azaz ha minden átlagérték egyforma valószínûséggel következik be (+-3mas dT-n talán feltételezhetõ, de lehet hogy nincs így, ehhez nincsenek adataim, hogy a haranggörbe mennyire egyenleten +-3dT-n), 11000 hónapra = 910 évre van szükség, hogy az összes elemi esemény bekövetkezzen. De ez nem elég. Mert ahhoz, hogy adott 3 hónapos szakaszhoz milyen következmény tartopzik, arról is kell egy statisztikát készíteni, mert várhatóan nem minden ugyanolyan elemi eseményhez fog ugyanaz a 4-ik hónap tartozni ,hanem (remélhetõleg) lesz egy legvalószínûbb kiimenet, ami maga a jóslatunk kell legyen. Jó kérdés, hogy hány azonos kimenetelbõl lesz mondjuk 70-80% valószínûsége egy adott 4-ik hónapnak, de szerintem ehhez legalább 100 azonos kimenetel kell, hogy elégé hihessünk a korrelációnak.
Ha feltételezzük, hogy egy ilyen kimenetel egy-az egyben megjósolja a 4-ik hónapot, akkor elég lenne 900 év, ha 100 kéne, akkor már 90.000 év adatára volna szükség, ha csapadékot is figyelembe szeretnénk venni, és ott minden hónap mondjuk vagy csapadékos vagy átlagos vagy száraz, akkor minden elemi eseménybeegy 7-es szorzó jön be, azaz a 90.000 évbõl lesz durván 300000 év.
Nem tudom csinált-e bárki errõl már statisztikát, hogy mekkora hõmérsékletfelbontásnál érzékelhetõ a korreláció vagy hány hónapot érdemes vizsgálni visszamenõleg, szerintem ez a feladat rendkívül bonyolult.