A felsiklás nagyon szépen követhetõ a bécsi felszálláson (már megint ezzel jövök, mert budapesti 12 UTC-s már nincs sajnos...)

Nov. 9. 12 UTC: Link
Nov.10. 12 UTC: Link
Nov.11. 12 UTC: Link

1 nap alatt kb 10 fokkal melegebb levegõ érkezett a magasban, majd 1 nap alatt még kb 5 fokkal melegebb. Ez nagyon gyorsnak számítana nyáron is, a téli félévben pedig az alsó légréteg ezt képtelen lekövetni. A 10. és 11. felszállás között már látszik a lekeveredés is, Stelvio kérdése szerintem inkább erre vonatkozott, hogy ez miért nem mutatkozott meg Kékestetõnél is nagyobb mértékben, ha ekkora széllel jött a meleg.

Ha nagyobb az áramlás, akkor elvárható lenne, hogy az alsó hideg és a felette lévõ melegebb légtömeg közötti felület könnyebben felszakad a szélnyírás hatására, és a melegebb felsõ levegõ valamelyest lejjebb tud keveredni. Bécs esetén ez látható is, tegnap 12 UTC-kor Kékes magsságában (kb 900 hPa) még csak kb +2,5 fok volt, ma már kb +11.
És hogy Kékes esetén miért volt kisebb mértékû az átkeveredés?

Erre talán az a válasz, hogy egyrészt ehhez idõ is kell (Bécsben már korábban elkezdõdött a folyamat), másrészt pedig erõsen befolyásolhatja a dolgot az orográfia is szerintem. Az alcsonyabb szinteken jellemzõ délkeleti áramlás a Kárpá-medencét körülvevõ hegyeknek "nyomja" az alsó hideg légtömeget, ami így a kárpát-medence északi vidékein vastagabb és stabilabb lesz, ergo nehezebben áttörhetõ.

A Belgrádi ma déli felszállás: Link
Itt még jóval nagyobb mértékû átkeverés látható, mint Bécs esetén. Pedig itt nem is volt olyan erõs az áramlás, viszont a "Kárpát-medence" déli részén van....

Nyáron az erõsebb besugárzás jobban fel képes melegíteni az alsó hideg légtömeget, ezzel csökkenti a hõm.különbséget e között és a felsõ meleg légréteg között, ezáltal sokkal könnyebbé téve az átkeveredést.