Addig is, míg Alex ideér.
Szóval a gravitáció egyformán hat minden kristályra, a hõáramlások persze nem, ám amikor olyan erõs hõáramlások vannak fenn, akkor azt a felhõ alakján simán látni, mert alapvetõen nem Ci hanem Cc képzõdik. Ilyenkor általában csak a Cc virgáin tud kialakulni haló - persze ez is lehet állat jó, ilyenek pl. a lyukfelhõkben kialakulók.
A légmozgások hatásáról a leglátványosabb felvétel az SDO felbocsátásakor készült videó, amin látni, hogy a rakéta lökéshullámai szétzúzzák egy pillanat alatt a melléknapot Link (1:25-tõl kb)
A gyengébb hõáramlások viszont lassabban mozgatják a kristályokat, így lehet olyan kevésbé kristályállás-érzékeny jelenség, amit nem nagyon befolyásolnak.
Minden kb attól függ, milyen magasan van a cucc, amin a haló létrejön. Nyáron majd figyeld a zivatarok üllõit, hogy milyen gyakran lesz rajta valami halóelem!

Amikor melegfront elõtt vagyunk és szép, lassan felvonuló Cs réteg van, akkor abban viszonylag kevés mozgás van, így tényleg ekkor tudnak a legszebb halók kialakulni. A hidegfrontok elõtt sokszor erõsebb szelek fújnak fenn, így hiába van esetleg látványos Ci, akkor se nagyon jön létre hosszan látszó jelenség. A felhõfajtákat jó alaposan kiismerve lehet következtetni arra, hogy mi szél van odafenn. Akár a kondenzcsíkok is jók erre, azok meg általában akkor is jelen vannak, ha a felhõk még nem értek ide. Ha a csíkok keskenyek maradnak és hamar elhalnak, akkor kevés a pára; ha szétterjednek és Cc lesz belõlük, akkor pára van bõven, a szél se jelentõs, de a hõmozgás már több; ha szétterjednek és Ci spi, Ci fib meg Ci unc lesz belõlük, akkor lesznek a brutál színes, élénk CZA-k meg melléknapok (amit Controll Ági vadászik :-)) Ez utóbbi esetben van fenn szél, de egyenletesen fúj és nem túl erõs. NE keress halót, ha Cc lac vagy Ci lac látható, mert a lacunosus atrtól olyan tépett és szabálytalan alakú, hogy pörgeti fenn az összevissza fújó szél. Ha mégis látsz rajta halót, akkor vagy gyanakodj, hogy két réteg felhõ van, vagy vegyél lottót. :-)
Ha több a felhõ, arra is figyelni kell, hogy az hány rétegben van, mert sokszor az alsóbb, gomolyos jellegû felhõk simán eltakarják a felsõ, Ci vagy Cs réteget. Ilyenkor úgy tûnhet, hogy a halóelemek nem is a Cs vagy Ci segítségével jönnek létre, mint pl. itt Link - de alaposabban meglesve már látni, h ott egy kondenz a gomolykák fölött.

Felhõfajtákhoz itt a metnetes felhõatlasz, ahol megnézheted õket: Link