Már sokszor felhívtam a figyelmet,hogy ez a hozzáállás("átlagok nem mások,mint a szélsõségek kiegyenlítõdései")a klíma kérdéseihez nem helyes.Egy nyár átlagos 20 fokos T-je kialakulhat 15 és 25 fok közti napi átlagokból,és 0 és 40 fok közöttiekbõl is,de ezzel nem egyenlítõdnek ki semmiféle szélsõségek.Egyedül azt mondhatjuk,hogy egyirányú hõmérékletbeni eltolódást,klímaváltozást a szélsõségesség nem bizonyít.Ha a hõmérsékletben a hideg vagy a meleg szélsõértékek szignifikánsn eltolódnak a másik rovására a több évtizedes határértéken belül,az már jelezhet valamit,ha az átlagok még nem is mutatnak érdemi változást.

Az éghajlat egyik fontos jellemzõjea kontinentalitás indexe,vagyis hogyan változnak a T szélsõségek a tengerperttól való távolsággal.Ezért lehet,hogy az Alföld és az orosz steppe átlaghõmérséklete hasonló,de az éghajlat ettõl még egészen más.

A medencénk pedig sok szélsõségtõl megóv minket,tévedésnek tartom Réthlynek(lehet hogy Õ így akarta,vagy csak félreértik) olyan jelentõséget tulajdonítani,hogy ez annak bizonyítéka,hogy a mi klímánk,mondjuk a Cseh-medencénél,a Lengyel-síkságnál vagy a Román-alföldnél szélsõségesebb.Ezt csak akkor lehetne feltételezni,ha mondjuk más szomszédos területek hasonló mûveivel összevetnénk.Pl. ha R. leírja,hogy az Alföldön 1438-ban télen kivirágoztak a fák,abból nem következik,hogy Stájerországban,Bajorországban vagy Koszovóban ugyanez nem történhetett meg.Bár én csak alig 40 évre tudok visszaemlékezni(mióta az eszemet tudom hatványozottabban figyelem az idõjárást,mint az "átlag"),de semmi olyat nem vettem észre,hogy nálunk gyakoribbak a szélsõségek a szomszédos országoknál,inkább ellenkezõleg.

Azzal tökéletesen egyetértek jósolgatós(hol hideget,hol meleget) világunkban,hogy mi inkább ne jósolgassunk.
Bocs,hogy ebben a fóromban írtam be mindezt !