A sok pozitív jelzés csak erre sarkallhat, bár õszinte leszek: a pénteki "problémákat" követõen fogadkoztam Lacinak, hogy: "Húú, csak legyünk túl rajta, én még egyszer nem....". De nálam (Laci nevében nem beszélek) azóta 180 fokos lett a fordulat, szívesen belevágnék a késõbbiekben egy hasonló rendezésében. Sajnálom, hogy haza kellett mennetek Nektek és Petiéknek is, de a gyerkõc az elsõ és mindennél fontosabb. Legközelebb majd már végig maradsz/maradtok és meghallgathatod, hogy is bõg egy augusztus közepi, börzsönyi bika! kacsint laza