Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Melegben igaz, hiszen nagyobb páratartalom mellett az izzadság nehezebben párolog el, kevésbé tudja hûteni a szervezetet, tehát meleged lesz. Léteznek is képletek a melegben tapasztalható hõérzet (heat index) kiszámítására T és RH alapján, ez különösen az USA-ban az elõrejelzésekben gyakran szereplõ elem. Egy táblázat hõérzetekkel, mért hõfok és páratartalom függvényében: Link
Hidegben (ha az ember a legkisebb mértékben sem izzadna) mindez már nem mûködik. Sõt, olyankor a párásabb levegõt lehet hidegebbnek érezni, mivel jobb hõvezetõ, vagyis könnyebben elvonja a hõt a szervezettõl. Szerintem ez is ismerõs érzés: 0°C ködben sokkal "fázósabb" idõ, mint tiszta, száraz idõben. (Más kérdés, hogy hideg esetén a szélhûtés szerepe még fontosabb, és a száraz 0°C-os levegõ nálunk ritkán jár szélcsenddel.)
Hidegben (ha az ember a legkisebb mértékben sem izzadna) mindez már nem mûködik. Sõt, olyankor a párásabb levegõt lehet hidegebbnek érezni, mivel jobb hõvezetõ, vagyis könnyebben elvonja a hõt a szervezettõl. Szerintem ez is ismerõs érzés: 0°C ködben sokkal "fázósabb" idõ, mint tiszta, száraz idõben. (Más kérdés, hogy hideg esetén a szélhûtés szerepe még fontosabb, és a száraz 0°C-os levegõ nálunk ritkán jár szélcsenddel.)