Induljunk ki abból, hogy a Zsófia idején május 16-án a hajnali órákban, amikor talán a legviharosabb volt a ciklon, pl. a Balaton térségében lévõ állomásokon (Siófok, Sármellék) a 25-30 m/s-os lökésekhez tartósan 18-20-as alapszél járult. Sajnos a balatoni szélmérõk adatait nem tudjuk neten elérni, de az lenne a jó, hiszen ha jól emlékszem pl. Balatonfüreden volt 37-38-as lökés is síkvidéken.

Egyrészt ugye a magassággal az alapszél egyre erõsödik (ekkor 925 hPa-n 30 körül, 850 hPa-n pedig talán 35 körül volt?), tehát papíron egyre közelebb kerül az alapszél a lökések erejéhez. Másrészt viszont persze az ilyen hideg légtömegekben annyira erõs lökésesség, turbulencia uralkodik, hogy egyáltalán nem biztos, hogy 500-700 m-es magasságban az alapszél olyan jelentõs mértékben tudjon emelkedni a síkvidékihez képest, hogy ott már tartósan 30 körüli, fölötti legyen.

Mindenesetre a kérdés igen jó, jövõ héten megpróbálok utánanézni a kab-hegyi dolognak, ha addig nem érkezik rá válasz.

(Szerk.: és persze a lentebb említett szupercellás esetek meg még egy plusz kérdést vetnek fel a gradiens szeles helyzetek mellett.)