Bizony, a növények elfagyása vagy nem fagyása a városokban nagyon jó módszer, mivel annyi meteorológiai állomás nincs, mint ahány növényi indikátor.
Persze ezekkel is vigyázni kell, és megfelelõ óvatossággal, odafigyeléssel kezelve lehet így vizsgálódni, de a nagyfokú változatosságra mindenképpen rávilágít.
Például marhára érdekelne, hogy: egy város sûrûn beépített, völgyi részében komoly hõszigethatás van. A dombokról a város völgyi részébe belefolyó és alul összegyûlõ hideg hol helyezkedik el egy derült éjszakán?!
Úgyértem, összekeveredik a városi hõvel, vagy a városi hõbuborék felett összegyûlik? Mivel a városi hõ alulról száll felfelé, alulról kap utánpótlást.
Vagy befolyik a városi hõ alá és megemeli azt?
Meg kellene színezni a városi hõt pirosra, a lefolyó-összegyûlõ hideget kékre, és nézni, hogy mit csinálnak laza
Annyi, de annyi kutatnivaló és felfeledeznivaló lenne a földfelszín feletti néhányszáz méteres légrétegben, közben meg a meteorológiai kutatások inkább a magaslégkört célozzák meg.