Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Amennyiben irreálisnak gondolod, minden mástól elszigetelten, hirtelen jelenik meg, az többnyire radarhiba. Van olyan eset (pl. ma itt az volt) amikor egy jól kivehetõ láncolat vonult a radaron, az nem volt hibás, de nem is adott csapadékot. A magasban "eshetett", láttam is pár virgát, de nem érték el a talajt (nagyon száraz volt a légkör). Van azonban olyan helyzet is, amikor tényleg esik valami (fõleg télen, gyenge havazás, hószállingózás formájában), de azt meg nem mutatja a radar. Ezek nem a ténylegesen kihulló csapadékot mutatják, hanem a "látószögükben" érzékelt kondenzációs magokat, vízcseppeket vagy jégkristályokat. Ezen kívül a radarok különbözõ karakterisztikájúak. Nem egyformán mutatják a közelükben lévõ csapadékot és a távolabbit. A napkori radar például többnyire alábecsli a közelében lévõ cellákat (néha szinte lyuk van felette egy nagy kiterjedésû csapadékzónánál is), a pogányvári pedig a konvektív tömbökbõl a közelieket erõsebbnek mutatja (a többiek elmondása szerint). Ezen kívül a távolsággal arányosan egyre kevésbé látnak jól (alábecsülnek, vagy nem is látnak tömböket).
Továbbá (hogy színesítsük a képet) van amelyiket a szilárd csapadékra, van amelyiket a cseppfolyósra "lõnek be". Nálunk "esõcentrikus" a radarhálózat, ha jól tudom.
Továbbá (hogy színesítsük a képet) van amelyiket a szilárd csapadékra, van amelyiket a cseppfolyósra "lõnek be". Nálunk "esõcentrikus" a radarhálózat, ha jól tudom.