Attól függ hol reked meg az a hideg!
Északkeleten gyakran az enyhülés csak 1-2 nappal késõbb érkezik meg, ezért van az, hogy ott az egyik legnagyobb havas helyzet az, amikor enyhülésbõl kapnak "félméter" havat., miközben máshol már bõven pozitív a hõmérséklet és esõ esik.
Tehát ha oda ragad be az "erõs és nagy terjedelmû, kisugárzás- eredetû hideglevegõ", akkor onnan lehet hogy adott esetben nehezen piszkálja ki az enyhülés déli szele.
Sopronban például a délnyugati szél szokta bennfelejteni a ködös levegõt, itt nálunk pedig a délkeleti szél, vagy a gyenge, nem elég dinamikus északnyugati áramlás.
A Dél-Dunántúlon pedig az induló déli szél nem szokta jóideig kisöpörni a megülepedett hideglevegõt.
A keleti-délkeleti határvidéken pedig a keleties-délkeleties elõoldali szelek szokták felszaggatni a ködöt a romániai hegykoszorúnak köszönhetõen.
Tehát szerintem minden térségnek megvannak az olyan tipikus áramlási helyzetei, amikor ki tudja söpörni, meg van amikor nem.
Amikor az ilyen megülepedett hideglevegõs helyzeteket okozó anticiklon lassan gyengülni kezd, és a közeledõ ciklon áramlási rendszerébe kerülünk, egyrészt más fajta, más harmatpontú és hõmérsékletû levegõ érkezik, akkor amennyiben ez megfelelõ széllel jár, nincs az a hidegpárna vagy megülepedett hideglevegõ, ami ellenállna neki.
Ezek az áramlási szituációkhoz kötött szélirányok mind klimatológiai, mind elõrejelzési szempontból is nagyon fontosak, mivel egyrészt az adott térség klímájának meghatározói lehetnek, másrészt egy sikeres prognózishoz csak be kell azonosítani a helyzetet.
Persze az ilyen felszakad-nemszakad játékban vannak bizonytalanságok, de sok ilyen helyzet tanulmányozásával kielégítõ pontossággal lehet õket kezelni.