A füves területeken, ha kilógtak a fûszálak, ott volt lehetõsége a napnak megkezdeni a havat, mert nem volt akkora albedója annak a területnek, hiszen volt egy-egy pici rész ahol fogást talált a nap, azok a részek jobban felmelegedtek, foltok lettek, még nagyobb sötétebb foltok keletkeztek, elindult egy folyamat.

A csupasz földön, teljesen egymásra hullottak a hópelyhek, ott nem tudott kialakulni olyan hamar egy folt, hiszen homogén felület volt, nagy albedóval.
A füves részen a hópelyhek sokszor nem egymásra hullottak, mert a fûszálak árnyékolták egymást, kialakult egy légrésekkel teli felület, ráadásul úgy tûnik a füves részen mintha vastag hó fedné a fûszálat, de lehet, hogy a legfelsõ fûszálon csak pár mm. van.

Én erre gondolok, nem tudom érthetõ-e, persze az én elképzelésem, ami nem biztos, hogy jó, de persze itt is elõfordult a jelenség. kacsint