Vince, a madarak, habár valóban érzékenyebben reagálnak az elkövetkezendõ hetek várható idõjárási eseményeire, a tél beköszöntének idejét ilyenkor még nem tudhatják elõre õk sem. Ennek oka inkább a mezõkön, a légtérben egyaránt jelentõsen lecsökkent rovarmennyiség lehet (ami tájanként, kistájanként erõsen változó lehet). Ilyenkor, átlaghõmérséklettõl függetlenül ez kerül a fajfenntartás-diktálta cselekményeik elsõ helyére, és felkerekednek.
A másik a levélsárgulás. A növényeket még elég fontos fenofázisában érte az idei júliusi hõség és aszály. Akkor, az éppen virágzó, vagy a termésérlelés folyamatában lévõ növények gyorsabban mozgósították tartalék tápanyagaikat, és így elõbb fejezték be az azévi ciklusukat. A mi lombos fáink zöme a nyár elsõ feléig megérleli termését, utána csak asszimilál, a növekedésbe fekteti energiáit. Az augusztusi esõk hatására pedig már nem zöldellenek ki megújulva fák levelei (a gyepek viszont igen igen), a lassuló tápanyagforgalom következtében inkább fokozatosan színüket vesztik. Az õszi elsõ dércsípések eljövetele mellett a lombhullatás kezdetében nagy szerepe van pl. az õszi (októberi-novemberi) erõs szelek gyakoriságának is. Ha több napon át is viharos szelek fújnak, elõbb lelombozódnak az erdõk, mint néhány fagyos reggel után. Bár kétségtelen, utóbbi a legszebb.