Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Ezt már én is kérdeztem, de nagy volt a csend
Van olyan, hogy két cella egymástól 20-30 km-re van, mégis az egyik csak CG-t adagol, a másik meg szinte csak CC-t. Ezt azért mondom csak példaként, mert elõször a felhõalap magasságával gondoltam valami összefüggést de ilyen kis távolságon az nem változik lényegesen.
Olvastam régebben egy cikket (azt hiszem valamelyik holland egyetem kutatóitól), ahol viszont próbálták más paraméterekkel is hasonlítgatni a villámgyakoriságot. Ha jól rémlik, akkor abban valami olyasmi volt, hogy a CG-k aránya és a felhõtetõ magasság között ki lehet mutatni összefüggést, méghozzá egyenes arányosságot. Fordított arányosság van viszont a kihullható víz és a CG szám között. Meg egy halom más paraméterrel találtak összefüggést. Megpróbálom majd megkeresni a nevezett cikket.

Van olyan, hogy két cella egymástól 20-30 km-re van, mégis az egyik csak CG-t adagol, a másik meg szinte csak CC-t. Ezt azért mondom csak példaként, mert elõször a felhõalap magasságával gondoltam valami összefüggést de ilyen kis távolságon az nem változik lényegesen.
Olvastam régebben egy cikket (azt hiszem valamelyik holland egyetem kutatóitól), ahol viszont próbálták más paraméterekkel is hasonlítgatni a villámgyakoriságot. Ha jól rémlik, akkor abban valami olyasmi volt, hogy a CG-k aránya és a felhõtetõ magasság között ki lehet mutatni összefüggést, méghozzá egyenes arányosságot. Fordított arányosság van viszont a kihullható víz és a CG szám között. Meg egy halom más paraméterrel találtak összefüggést. Megpróbálom majd megkeresni a nevezett cikket.