Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
No igen...ez így elég érdekes kérdéseket vet fel.
Ez az egész dolog a meteorológiai állomásokra van kitalálva, ahol feltételezhetõ egy optimális alaphelyzet: vagyis hogy az észlelést nyilván olyan helyen végezzük, ahol házak, fák stb. nem zavarnak be, és így körös-körül a horizont felé viszonylag zavartalan kilátás nyílik. Vagyis nem fordul elõ olyan dolog, hogy pl. a házak az ég nagy részét eltakarják, és akkor a maradék 2/8-on Cb van, és akkor borult...Szóval ilyen nincs, azért ezt mindenki beláthatja.
Más kérdés, hogy ez az optimális helyzet valójában mennyire teljesül: annyit mondhatunk, hogy nálunk sem (és így valószínûleg a világ többi részén sem) mindenhol, de azért jó közelítéssel igaz. Így ha olyan fordul elõ, hogy a horizontok felé nem látszanak már kisebb részek, akkor természetesen a kitakart területet nem tudjuk figyelembe venni, és abban az esetben életbe léphet ez a "belátható rész" szöveg. (De vannak olyan helyzetek, amikor az ember még ilyenkor is próbál nyilván mérlegelni, és valahogy mögé látni a dolgoknak.
)
De ez a kritérium még csak nem is ezekre az esetekre vonatkozik elsõsorban, hanem tényleg azokra, amikor nagyon homályos, párás idõ van, és amiatt a horizont felé esõ részek már nem láthatók, beleolvadnak ebbe a szutyokba, ami lent van - ilyen lehet pl. a lentebb említett vulkáni hamufelhõ is.
De válaszolva a kérdésre: így mindennapi észlelésre vonatkoztatva a dolgot, háát...ha csak 1-2 okta látszik a házaktól, akkor azt tanácsolom, inkább keress olyan helyet, ahol több látszik, különben elég fals lehet a becsült mennyiség.
Ez az egész dolog a meteorológiai állomásokra van kitalálva, ahol feltételezhetõ egy optimális alaphelyzet: vagyis hogy az észlelést nyilván olyan helyen végezzük, ahol házak, fák stb. nem zavarnak be, és így körös-körül a horizont felé viszonylag zavartalan kilátás nyílik. Vagyis nem fordul elõ olyan dolog, hogy pl. a házak az ég nagy részét eltakarják, és akkor a maradék 2/8-on Cb van, és akkor borult...Szóval ilyen nincs, azért ezt mindenki beláthatja.
Más kérdés, hogy ez az optimális helyzet valójában mennyire teljesül: annyit mondhatunk, hogy nálunk sem (és így valószínûleg a világ többi részén sem) mindenhol, de azért jó közelítéssel igaz. Így ha olyan fordul elõ, hogy a horizontok felé nem látszanak már kisebb részek, akkor természetesen a kitakart területet nem tudjuk figyelembe venni, és abban az esetben életbe léphet ez a "belátható rész" szöveg. (De vannak olyan helyzetek, amikor az ember még ilyenkor is próbál nyilván mérlegelni, és valahogy mögé látni a dolgoknak.
)De ez a kritérium még csak nem is ezekre az esetekre vonatkozik elsõsorban, hanem tényleg azokra, amikor nagyon homályos, párás idõ van, és amiatt a horizont felé esõ részek már nem láthatók, beleolvadnak ebbe a szutyokba, ami lent van - ilyen lehet pl. a lentebb említett vulkáni hamufelhõ is.
De válaszolva a kérdésre: így mindennapi észlelésre vonatkoztatva a dolgot, háát...ha csak 1-2 okta látszik a házaktól, akkor azt tanácsolom, inkább keress olyan helyet, ahol több látszik, különben elég fals lehet a becsült mennyiség.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat