A talajmenti hõmérséklet, ill. a radiációs minimum témájához kapcsolódva több éjszakán is végeztem méréseket. 8 db árnyékolt loggert és 2 db hagyományos minimum hõmérõt helyeztem ki a házunk kb. 200 m-es környezetében. A kétféle mérés a kertben folyt együtt, ott 1-2 fokot jelentett az árnyékolás a minimum értékeknél.

Május 7. éjszaka csak éjfél után állt le a szél, addig határozottan fújt. A szélvédett mérõhelyen ekkor lényegesen hidegebb volt, mint a többi helyen (4-7 fokos különbség). Késõbb (0 UTC, azaz 2 óra körül) a többi helyen is legyengült az átkeveredés, jelentõsen átrendezõdött a hõmérséklet eloszlása. Link

A következõ éjjel második felében stabil különbségek alakultak ki. (Megj: a leghidegebb helyen a nagy hõmérsékleti ugrást, majd a leghidegebb jelleg elvesztését a teheneink éjjeli „akciója” okozta, a hagyományos min.h.mérõbõl semmi sem maradt volna.)
A kukoricaföldön (gyakorlatilag még csupasz felszín) szinte ugyanannyi volt a hõmérséklet 5 cm-en, mint a hõmérõházban 2 m-en. Sõt, a mély és a kiemelkedõ rész se nagyon különbözött. A kertben a csupasz és a füves felszín egymástól 20 m-es távolságban végig 2-3 fok különbséget mutatott. A kissé szabadabb, részben mélyebb fekvésû füves területek még kb. ugyanennyivel hidegebbet mutattak. Link

Nagyon hosszan lehetne elemezni a mérési adatokat (már újabb méréseim is vannak, más helyeken is), majd talán egyszer rászánom magam.
Az alacsony hõmérsékletek kialakulásához nagyon fontos a jó hõszigetelõ felszín. Ebben szerepe van a talajtípusnak, nedvességének, lazítottságának stb., de szerintem egy sûrû, jól takaró fûfelszín (vagy növénymaradványok a felszínen) ezektõl függetlenül is igen hatásos. Infravörös hõmérõvel mért felszínhõmérséklet nagyon jól alátámasztják mindezt.
Másik 2 fontos tényezõ, a turbulencia és a lefolyás, méghozzá síkvidéki megközelítésben.
Remélem a két ábra önmagában is jól mutatja a jelenségek bonyolultságát.