Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
jaj, annyit még hozzátennék, hogy zivatarban nem érdemes terpeszben állni, ti. lépésfeszültség jöhet létre egy közeli becsapásnál (ez fõleg marháknál, lovaknál veszélyes igazán, de rossz esetben embernél is kárt okozhat, ezért inkább érdemes összezárt lábakkal állni).
megjegyzem, - ne értse senki félre, nem elbagatellizálni szeretném (tényleg nagyon veszélyes dolog), de szerintem - a villámlásnak "nagyobb a füstje, mint a lángja".
az persze tudott tény, hogy bár nagy a feszültség, nagy az áram, ezért ezek szorzata, a teljesítmény is nagy, de annyira rövid ideig tart az egész, hogy a végzett villamos munka nagyon kevés (a professzor úr egyszer kiszámolta, hogyha a Magyarországon egy évben becsapó összes villámot be tudnánk fogni, és villamos energiát állítanánk velük elõ, akkor kb. a paksi erõmû egy hetes munkájával felérõ energiát kapnánk, ami ugyan nem kevés, de azért nem is túl sok ahhoz képest, hogy technológiailag milyen komplikált lenne ezt megoldani
). az embernek "belül" nagyon kicsi az ellenállása (a száraz bõré már több), ami nagyon jó ebbõl a szempontból, hiszen nem végez munkát az itt folyó áram. a legtöbb kárt, ahogy én értettem, az okozza, hogy a vegetatív funkciókat is ellátó idegrendszert (legrosszabb esetben a légzés és a szívverés vezérlését) idõlegesen leblokkolja. állítólag ez tényleg olyan idõleges hatás, hogy a villámcsapott embert nagyon érdemes megpróbálni újraéleszteni azonnal, mert gyakran magától újra be is indul(na) a légzés/szívverés a sokk után (csakhát sajnos addigra legtöbbször bekövetkezik az exitus
); én privát elképzelésem szerint nem ~10% lenne a túlélési aránya a közvetlen(!) villámcsapásnak, ha lenne mindig képzett mentõorvos az ember mellett, hanem sokkal-sokkal jobb. na persze, ez nem mindig lehetséges. 
más károkat persze tud okozni, nekem pl. házi feladatban jött ki, hogy egy nagyjából reális méretû, elhelyezésû vezetõhurokhoz közel történõ villámcsapás során ~51 kV feszültség indukálódik. ezért érdemes legalább a számítógépet és a tartozékait túlfeszültségvédelemmel ellátni.
megjegyzem, - ne értse senki félre, nem elbagatellizálni szeretném (tényleg nagyon veszélyes dolog), de szerintem - a villámlásnak "nagyobb a füstje, mint a lángja".

az persze tudott tény, hogy bár nagy a feszültség, nagy az áram, ezért ezek szorzata, a teljesítmény is nagy, de annyira rövid ideig tart az egész, hogy a végzett villamos munka nagyon kevés (a professzor úr egyszer kiszámolta, hogyha a Magyarországon egy évben becsapó összes villámot be tudnánk fogni, és villamos energiát állítanánk velük elõ, akkor kb. a paksi erõmû egy hetes munkájával felérõ energiát kapnánk, ami ugyan nem kevés, de azért nem is túl sok ahhoz képest, hogy technológiailag milyen komplikált lenne ezt megoldani



más károkat persze tud okozni, nekem pl. házi feladatban jött ki, hogy egy nagyjából reális méretû, elhelyezésû vezetõhurokhoz közel történõ villámcsapás során ~51 kV feszültség indukálódik. ezért érdemes legalább a számítógépet és a tartozékait túlfeszültségvédelemmel ellátni.