Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Kíváncsisággommal továbbra sem bírva a Floo által is reklámozott péntek hajnalra beállítottam egy kis mérési próbát, hátha sikerül elõbbre lépni valamivel radmin ügyben.
Összesen 4 db minimum- (ebbõl 2-2-t radmin-mérésre és 2 m-es árnyékolós mérésre), illetve egy felszíni talajhõmérõt, valamint egy adatgyûjtõs termo-higro szenzort vetettem be a szent cél érdekében. Ez utóbbit szintén radmin magasságban, árnyékolás nélkül, percenkénti mintavétellel, hogy az idõtényezõ se maradjon ki ezúttal. Sokat vártam tõle, már csak azért is, mert így a folyamatos adatsoron kívül RH adatok is rendelkezésre álltak, ami látatlanban is elég hasznos infónak tûnt.
A mérés egy része a kertben, száraz homokfelszínen, s a környékhez képest magasan, más része egy kicsivel (talán fél méter) lejjebb, öntözött gyep felett folyt. Kiegészítésként és viszonyítási alapként pedig a 10 méterrel alacsonyabban és 3 km-rel messzebb fekvõ, egyébként kötött talajú reptér megfelelõ adatait vettem elõ.
Nos, a kísérlet a tekintetben sikertelennek bizonyult, hogy negatív radmin értékek híján nem sikerült további információhoz jutni a fagyérzékeny növények radminhoz való viszonyáról, pedig épp ezért telepítettem a mûszerek zömét a paradicsom, kukorica és bab növények közelébe. Újfent megmutatkozott viszont a reptéri nagy radmin-T2m differencia, amit a kerti és gyep feletti mérés tükrében ki-ki ízlése szerint értékelhet.
Hogy ne kelljen sokat ragoznom, a következõ Link -en megtekinthetõ egy vázlat, amit a mérési helyekrõl és at adatokról állítottam össze, ezen a másik Link -en pedig az adatgyûjtõ perces T és RH adatsora látható.
Végül pár dolog kiegészítésként. A gyepes terület a mérés elõtti estén öntözve volt, ott harmat is lecsapódott a hõmérõre. Ezzel szemben a kerti talaj felülete tökéletesen száraz volt, ott szándékosan nem öntöztem elõzõleg.
Anyagát tekintve a termohigro szenzor teste mûanyag, olyan 10-20 dekát nyom, és fekete színû, tehát elméletileg merõben más emissziójának kell lennie, mint az esetemben alkoholos, sima min. hõmérõknek. Továbbá, ahogy a folyamatos adatsorból is látszik, éjjel szél is lehetett több alkalommal...hacsak nem a macska feküdt oda a szenzor mellé egy-egy félórára.
Bõvebb értékelést nem készítek egyelõre, mert nem az jött ki a mérésbõl, amit szerettem volna, s így még gondolkodnom kell...hehehe...de komolyra fordítva, szükség lesz további mérésekre is, így majd azokkal együtt azt hiszem több értelme lesz bármit is kijelenteni. Feltételezésekkel már úgyis tele a padlás...
Összesen 4 db minimum- (ebbõl 2-2-t radmin-mérésre és 2 m-es árnyékolós mérésre), illetve egy felszíni talajhõmérõt, valamint egy adatgyûjtõs termo-higro szenzort vetettem be a szent cél érdekében. Ez utóbbit szintén radmin magasságban, árnyékolás nélkül, percenkénti mintavétellel, hogy az idõtényezõ se maradjon ki ezúttal. Sokat vártam tõle, már csak azért is, mert így a folyamatos adatsoron kívül RH adatok is rendelkezésre álltak, ami látatlanban is elég hasznos infónak tûnt.
A mérés egy része a kertben, száraz homokfelszínen, s a környékhez képest magasan, más része egy kicsivel (talán fél méter) lejjebb, öntözött gyep felett folyt. Kiegészítésként és viszonyítási alapként pedig a 10 méterrel alacsonyabban és 3 km-rel messzebb fekvõ, egyébként kötött talajú reptér megfelelõ adatait vettem elõ.
Nos, a kísérlet a tekintetben sikertelennek bizonyult, hogy negatív radmin értékek híján nem sikerült további információhoz jutni a fagyérzékeny növények radminhoz való viszonyáról, pedig épp ezért telepítettem a mûszerek zömét a paradicsom, kukorica és bab növények közelébe. Újfent megmutatkozott viszont a reptéri nagy radmin-T2m differencia, amit a kerti és gyep feletti mérés tükrében ki-ki ízlése szerint értékelhet.
Hogy ne kelljen sokat ragoznom, a következõ Link -en megtekinthetõ egy vázlat, amit a mérési helyekrõl és at adatokról állítottam össze, ezen a másik Link -en pedig az adatgyûjtõ perces T és RH adatsora látható.
Végül pár dolog kiegészítésként. A gyepes terület a mérés elõtti estén öntözve volt, ott harmat is lecsapódott a hõmérõre. Ezzel szemben a kerti talaj felülete tökéletesen száraz volt, ott szándékosan nem öntöztem elõzõleg.
Anyagát tekintve a termohigro szenzor teste mûanyag, olyan 10-20 dekát nyom, és fekete színû, tehát elméletileg merõben más emissziójának kell lennie, mint az esetemben alkoholos, sima min. hõmérõknek. Továbbá, ahogy a folyamatos adatsorból is látszik, éjjel szél is lehetett több alkalommal...hacsak nem a macska feküdt oda a szenzor mellé egy-egy félórára.

Bõvebb értékelést nem készítek egyelõre, mert nem az jött ki a mérésbõl, amit szerettem volna, s így még gondolkodnom kell...hehehe...de komolyra fordítva, szükség lesz további mérésekre is, így majd azokkal együtt azt hiszem több értelme lesz bármit is kijelenteni. Feltételezésekkel már úgyis tele a padlás...