Üdv mindenkinek!

Floo! Ahogy pár nappal ezelõtt kérted, megvizsgáltam a környékbeli kerteket, a legcsekélyebb mértékû fagykárnak sincs semmi nyoma. (Azok kedvéért, akik nem tudják az elõzményeket, a debreceni sorozatos negatív radmin értékekrõl van szó.)
Na most azért ide írom ezt, mert a hivatkozott kérdésed kapcsán is megemlítenék egy-két dolgot, ami talán hasznodra lehet vizsgálódásaid során, és esetleg mások számára sem minden tanulság nélkül való. Tehát:

Bizony, jól sejtetted, csakugyan nem stimmel itt valami, habár nem annyira a méréssel kapcsolatban, mint inkább az adatkezeléssel no meg azok értelmezésével. Röviden, arról van szó, hogy az állomáson hagyományos higanyos, árnyékolatlan radmin-, illetve árnyékolós "radmin" mérés is folyik párhuzamosan, elõbbit az észlelõ olvassa le természetesen, utóbbit az automata kezeli. Mindkét adat regisztrálva van, viszont a bökkenõ ott következik, hogy a napijelentésbe az észlelõ által leolvasott adatot viszi be a program. Azt, hogy ez a többi állomásnál is így van-e, sajnos én nem tudom, de az adatokat böngészve úgy tûnik, -mivel azok inkább hasonlítanak az itteni "árnyékolós radmin" adatokra, mint az árnyékolás nélküliekre- hogy nem. Hangsúlyoznám, nem biztos, hogy ez okozza az eltérést a debreceni, illetve a többi állomás radmin értéke között, viszont általában a radmin és a 2 m-es T közötti nagy különbséget mindenképp megmagyarázza.

Érdekességképpen még egy dolog: néhány évvel ezelõtt a mérõhelyet áttelepítették, a korábbi helyen a mérés közelebb esett az akkori épülethez, mint ma. Észlelõ kollégám elmondása szerint nagyjából ettõl az idõtõl kezdve tapasztalhatók "meredekebb" radmin adatok, azelõtt - talán az épület miatt - nem voltak gyakoriak. Ez viszont már tényleg csak találgatás, ráadásul nehézkes lenne már utánajárni is.

Amit viszont a hozzászólás velejének szánok: az értelmezés problémája.
Nem tudom, újat mondok-e ezzel, vagy hányan értenek egyet velem, s hányan nem, az én értelmezésem és tanulmányaim szerint a fenti két mérési mód nem keverendõ össze. A radiációs minimum mérése árnyékolás nélkül történik a szabványos hõmérõvel vagy szenzorral 5cm-rel a talaj felszíne felett. Eredménye pedig egy, a sugárzás hatása által befolyásolt, csakis az adott hõmérõre mint testre jellemzõ érték lesz, ami nem egyenlõ a környezõ légtér hõmérsékletével. Lehet ezt valamiféle "virtuális" hõmérsékletnek is nevezni, mindenesetre ha negatív, az közel sem jelent talajmenti fagyot.

Talajmenti fagyról akkor lenne szó, ha a másik, az árnyékolt szenzor mérne negatív értéket, ez ugyanis tulajdonképpen nem más, mint az 5 cm-es léghõmérséklet . Ezért is a fentebbi idézõjel, hiszen ez nem "radmin"!

A brahi kedvéért én a minap direkt a frissen kiültetett paprika és paradicsom palánták mellé kitettem a radmin hõmérõket. Az eredmény: -1--3 °C közötti értékek sorozatban (...homoktalaj ugye), a palánták meg azóta is élik világukat. Persze, hogy élik, mivel a hõmérõnek, meg a növényi testeknek, sõt a talajnak, vagy bármely másik tárgynak is más és más a kisugárzási tulajdonsága. A kapott negatív számok így csakis a hõmérõ hõmérsékletét adják vissza, messze nem a többi tárgyét, vagy akár csak az azokat körülvevõ légtérét. Ráadásul a levegõ még egész jó hõszigetelõ is, pláne szárazon.
De most nehogy valami önigazolás-félének vegye ezt bárki, tényleg csak a hecc kedvéért csináltam. kacsint

Floo, remélem, sikerült legalább részben választ adni kérdésedre, egyúttal elnézést mindenkitõl, ha nagyon "szájbarágós" voltam. nevet