Lehet, hogy így van, nem vizsgáltam... De akkor gondolkodjunk logikusan!
TFH. grafikonon látható csapadékveszteség erõs szél esetén valóban reális probléma... Ha erõs szél fúj a magasban, de gyengébb talaj közelében, akkor veszteséget okoz...
DE, ott van az tényezõ, hogy cseppméret arányában a vízcseppek által megtett vízszintes út is igencsak megnövekedhet még az alsó 40 m-es rétegben is (nagy cseppek esetén természetesen kisebb, ebbõl pedig két probléma is adódik számomra:
1. az alsó 40 m-ben mekkorra vízszintes utat tesz meg erõs szélben a vízcsepp, azaz mekkora szabad terület kell ahhoz (tereptárgyaktól teljesen mentesen), hogy az adott vízcsepp minden bizonnyal a csapadékmérõbe essen... (azaz a 45°-os szögben látszó mérõ kritériuma elegendõ-e ebben az esetben)
2. a cseppek mérete, tömege, halmazállapota mennyiben befolyásolja a hibát (errõl nem szól a diagram), hiszen nagyobb csepp gyorsabban zuhan, kisebb vízsintes utat tesz meg erõs szélben, azaz kisebb szöget zár be a mérõbe esésekor,mint a szitáló esõ esetén; ezenkvül tudjuk, hogy a porhó erõs szélben még hókereszttel is képtelen belekerülni a mérõbe.
A közel vízszintesen esõ vízcsepp nagyobb eséllyel ütközik tereptárgyba, ami szintén felfogja, ill. csökkentheti a csapadék menniységét...
A nagy kérdés tehát az, hogy a tereptárgyakban nagyobb valószínûséggel fennakadó vízcsepp ám a kissé gyengébb szelek zónájában esõ cseppnek nagyobb a valószínûsége, hogy beletaláljon a mérõbe, avagy az erõsebb szeleknél, de tereptárgyaktól mentes környezetben...
[városi környezetben elég nehéz tereptárgyakról mentes környezetet találni, sokszor ez még városon kívül is jelent problémát,pl. fák]

szerk. : A Floo által beírt tényezõrõl nem is beszélve, habár egy adott tszf. magasságú terepviszonyon 40 m-rel magasabban nem hiszem, hogy szignifikánsan kimutatható különbség lenne, hiszen az a tényezõ az orográfiára vonatkozikkacsint