Egyébként szerintem az egész kérdést abból a szempontból kell megvizsgálni, hogy ma már ugye a legtöbb állomás automata. Na most így ott meg aztán végképp nincs semmi lehetõség arra, hogy ide-oda helyezgesse bárki is a hõmérõket. Vagyis ha mondjuk 2 hétig 20 centi hó van, akkor 2 hétig van belepve a fûszinti hõmérõ...

Vannak ilyen visszásságok, de ha belegondoltok, tudunk még ilyet mondani.

Ott van például az a tény, hogy a mai billenõedényes csapadékmérõk hirtelen nagy mennyiségû csapadéknál, valamint nagyon gyenge intenzitású, szilárd halmazállapotú csapadéknál csalnak. Fõleg az elõbbi esetben komoly eltérések lehetnek a kézi méréshez képest. És nem lehet semmit tenni, hiszen ezek a bizonyos esetben "rosszul" mûködõ mérõk elvileg teljesen jó, kalibrált mûszerek. Ez esetben tehát szintén mérési hiba történik.

Vagy más: a hó vastagságát az állomásokon naponta 4 alkalommal kell mérni. És mi van akkor, ha a két mérés között eltelt 6 órában jóval nagyobb hóvastagság lép fel a korábbinál, de mondjuk a következõ mérésre meg már jelentõsen csökken? Itt akkor megint veszteségünk van.


És eszembe jutott még valami, ha már így a hivatalos ajánlásban leírtakat hoztam fel korábban.

A Hellmann-féle csapadékmérõbe 90+110 mm, vagyis összesen 200 mm csapadék fér. Ugyanakkor elõírás volt (illetve még ma is az, ahol van még ilyen eszköz), hogy a csapadékmérõket csak 6 óránként kell üríteni, ennél gyakrabban nem szükséges, mondván "Magyarországon 6 óra alatt 200 mm csapadék lehullása egészen rendkívüli esemény". Ami kétségkívül igaz, de hát a kisördög nem alszik, és mi van, ha mégis...? Persze, akkor meg közben kimegy az ember, és kicseréli. Nincs is ezzel probléma, csak azt akarom mondani, hogy egy dolog, hogy a szabályok mit írnak, és néha - ha a körülmények úgy alakítják - más dolog a valóságban alkalmazott verzió.