Zivatarhoz képesti helikalitás - SRH: Szemléletesen fogalmazva egy légtömegnek, ill. áramlásnak a zivatarhoz képesti csavarodómozgásra való hajlamát mutatja. Az SRH csak a cella rotációját veszi figyelembe, nem pedig a cella valamilyen irányú haladási sebességét; összességében a zivatarba beáramló levegõ viszonyát írja le a levegõ áthelyezõdési irányához képest. Az SRH értéke akkor magas, ha egyszerre van jelen erõs magassági és iránybeli szélnyírás.

A Showalter-index fõleg hegyes-dombos területeken alkalmas a zivatar kialakulási esélyének szemléltetésére. Ezeken a területeken a besugárzott domboldalak elõsegítik a konvekciót, amely eleinte nem a talajról indul. Az erõs hõmérsékleti- és harmatpont-különbségek miatt - fõként egy hegység völgyeiben - az ezen adatokból számított labilitási energia nem mond sokat az adott szituációval kapcsolatban az elkövetkezõ néhány óra várható történéseirõl, így ebben az esetben a Lifted Index nem túl kifejezõ. A Showalter-index formulája (T500-TL), ahol TL annak a légtömegnek a hõmérséklete, melyet 850 hPa-ról (azaz nem a talajról) emelünk 500 hPa-ra, elõször száraz-adiabatikusan a kondenzációs szintig, majd efelett nedves-adiabatikusan. Az emelési görbe és az 500 hPa-os hõmérséklet közötti különbség tájékoztat a légrétegek labilitási/stabilitási viszonyairól. Egy 0 alatti SI esetén zivatar lehetséges, 2 alatti SI-nél igen esélyes, 4 alatt pedig heves zivatarok lehetnek.

Pszeudoekvipotenciális hõmérséklet: egy légcsomag teljes hõtartalmának fiktív mértéke. Számításakor (az SI-nél írttal megegyezõen) ezt a légtömeget elõször száraz-adiabatikusan emeljük a kondenzációs szintig, majd efelett nedves-adiabatikusan, amíg a teljes nedvességtartalma kondenzálódik. Ekkor "kivonjuk" belõle a vizet, majd a teljesen száraz légtömeget a kiindulási szintre visszük vissza.
Az adat haszna a különözõ légtömegek megkülönböztetésében van. Így pl. hõmérsékletmérés alapján egy hidegebb szubtrópusi légtömeg alig választható el egy felmelegedett poláris légtömegtõl. A pszeudoizé nevet segítségével ez megtehetõ, hiszen pl. a szubtrópusi levegõ abszolút nedvességtartalma jóval magasabb a poláris légtömegénél.

A Theta a potenciális hõmérséklet jele. Az adat az összes belsõ energia és az összes potenciális energia viszonyának mérõszáma és a levegõ különbözõ magasságokban mért hõmérsékleteinek összehasonlítására szolgál.

Jó mazsolázást vidám