Cauchy tök jól válaszolt a kérdésekre, de az érthetõség kedvéjért még hozzáfûznék valamit:
Azért a légnyomást választották viszonyítási alapnak, mert a felszínen (így a felszín felett is) a ciklonok és anticiklonok mentén folyamatosan változik a légnyomás. Az anticiklonok-ciklonok erõssége is változó, tehát ahogy mondtad a 850 hPA magasságilag egy hepehupás terület.
Vegyük példának mondjuk a 850/1000 realtív topográfiát, amibõl nem csak az az információ nyerhetõ ki, hogy az 1000 és 850 hPa-s légtér között mekkora a távolság, hanem információt kaphatunk belõle a levegõ átlaghõmérsékletérõl is. Tehát a topográfia az azonos átlaghõmérsékletû légrészeket jelöli.
Továbbá a légnyomás és hõmérséklet együttes vizsgálata elengedhetetlen a talajmenti hõmérséklet elõrejelzésében:

Adjuk meg a hõmérsékletet mondjuk 1440 m magasságban (átlagosan ilyen magasan van a levegõ 850 hPa nyomáson), ahol tegyük fel, hogy 5 fok van. Ebbõl nem következtethetnénk a talajközeli hõmérsékletre, mert nem tudnánk, hogy milyen nyomási értékek jellemzõk az adott területre.
Ha ismerjük az anticiklonokat és ciklonokat, akkor tudhatjuk, hogy itt-ott elõfordulhatnak hõmérsékleti inverziók, ami felborítja a hõmérsékleti gradiens egyenletességét.

A levegõ nyomása egy sokkal stabilabb mérõszám, mint a hõmérséklet, az gyakorlatilag mindig ugyanakkora mértékben csökken a magassággal, ezért ezek nagyjából állandó mutatók:

850/1000 re. top. = 144 gpdm
500/1000 re. top. = 552 gpdm
(x)méter = (x)gpdm*10

Nemhiába minden egyes elõrejelzési térképen, amit csak látsz egyszerre van feltüntetve a 850hPa hõmérséklet és a 850/1000 re.top... vagy a T500hPa és az 500/1000 re.top.! Ezek csak így használhatóak valamire, máshogy semmire nem lehetne következtetni.