1. Ez így van, ahogy Cauchy is írta. Nincs ember, aki megállapítja, hogy adott esetben az égnek egész pontosan hány %-át borítja a felhõzet.
Nem véletlen, hogy pl. a METAR-ban nem okta, hanem csak FEW, SCT stb. szavak szerepelnek, azaz hogy pl. kissé vagy közepesen felhõs.

2. Itt viszont van egy kis téves közhiedelem.
Az elsõdleges kritérium mindig minden esetben az, hogy milyen felhõzetbõl hullik a csapadék. Azaz az esõ Ns, As és Sc felhõzetbõl, a szitálás pedig St-bõl.
St-bõl persze ritkán hullanak 0,5 mm-nél nagyobb átmérõjû cseppek, az ellenkezõje viszont azért elõ szokott fordulni. A legérdekesebb az, amikor kellõen nedves helyzetben az Ns szinte összenõ az alatta lévõ St-vel, erre találták ki a "szitálás esõvel" (vagy éppen "szitálás havazással"vidám) fogalmakat.

Azaz a cseppméret és a csapadéktípus között nincs mindig egyértelmû összefüggés (ugyanez a helyzet pl. az esõ-záporesõ viszonyában is), mint ahogy pl. a köd-párásság esetén sem lehet kijelenteni, hogy akkor x %-os RH-ig szükségszerûen mindig párásság van, és csak efölött alakulhat ki köd (valaki ezt is felvetette nemrégiben).