Ha jól tudom ciklonnak (vagy anticiklonnak) akkor neveznek egy nyomási képzõdményt, ha annak zárt izobárvonalai vannak. Õszintén szólva én nem szeretem az OMSZ frontanalízisét (talán azért, mert ritkán készül), ezért mutatom egy másikon:

Link a helyzet kiindulása gyakorlatilag ebbõl a kelet felé helyezõdõ hullámzó frontrendszerbõl indult.
Link valószínûleg az orográfia segítségével hullámzott be annyira, hogy kialakult ez a mediterrán ciklon... ez utóbbi linken már ott egy okklúziós rész. Link

Nevezhetnénk ezt barotrop zónának, ilyenkor a ciklon és a magassági hideg még nagyjából fedte egymást, de ahogy idõben haladunk elõre úgy az eredeti hidegmag és a ciklon egyre inkább távolodik el, a ciklon pedig gyengülni kezdett.. Link legalábbis már nincs zárt izobárrendszere Link , én ezt már nem nevezném ciklonnak, esetleg többközéppontú ciklonrendszernek... vagy "alacsonynyomású massza nevet".

Egyébként, ha végigpörgetitek a GFS archivumot, akkor láthatjátok, hogy az a hideg légtömeg, amibõl a mediterrán ciklon keletkezett, az nem egyezik meg azzal a hidegcseppel, ami tegnap felettünk kavargott.... Link ott a bûnös Németország felett..., az volt az a hidegcsepp.

Link a hidegcsepp pedig nem esett egybe az alacsony nyomású területekkel: Link

Fontosnak tartom megjegyezni, ahogy Kornél is említette, hogy a mezociklont nem lehet szinoptikus skálán kezelni, az csak és kizárólag szupercellás zivatarokban jöhetnek létre, aminek a mérete elenyészõ a ciklonokhoz képest. (nem hivatalos mezociklon létrejöhet multicellás zivatarban is, de az csak alacsonyszinten jön létre. A szupercellák elengedhetetlen követelménye, hogy középszinten is legyen mezociklon)
mezociklon = alacsonynyomású mag
szupercella = olyan forgó zivatarfelhõ, ami középszinten rendelkezik egy alacsonynyomású maggal (mezociklonnal)

A hidegcseppeket és a ciklonokat sem szabad összekeverni. A hidegcsepp lényegében szólva közép és felsõszinten okoz örvényeket (mint amit tegnap a radarképen láthattunk Debrecennél), elég jól észrevehetõek a 500-1000 relatív topográfia térképen.

A ciklonokat és a nyomási képzõdményeket ezzel szemben felszinen analizálhatjuk, de természetesen általában kapcsolatban vannak a közép és felsõ légoszloppal is. Például, ha a hõmérséklet és a nyomás konstans egy terület felett... és nagyobb területen ugyanez a tulajdonság fennáll, akkor barotrop zónának nevezzük a képzõdményt (ez a Kislexikonban is benne van). Viszont nagyobbrészt ez nem szokott beválni, erre pedig az elmúlt napok eseményei a bizonyíték.

Maga a ciklon keletkezése általánosságban véve egy hideg és egy meleg levegõt szállító áramlás kölcsönhatásából jön létre, mert a kettõt elválasztó vonalban horizontális hullámzás jön létre. A hullámzás oka lehet széljárás, orográfia, eltérõ levegõsûrûség vagy a vízfelszín hatása. (Jelen esetben az orográfia keltette a hullámzást)... így alakult ki a mediterrán ciklon.

A mérsékelt övi ciklonokat két csapatba sorolhatjuk:

1. Van, amelyik Izland környékén keletkezik, az úgynevezett arktikus éghajlati front mentén...
2. Vannak a poláris éghajlati front mentén keletkezõ ciklonok, ezek általában a Földközi-tenger északi medencéjénél keletkeznek, tehát mediterrán ciklonok igen nagyrészben.

Ezt csak érdekességképpen mondtam el.
Egyébként a mostani ciklonunk nem a legjobb példa egy mérsékelt övi ciklon életszakaszának vizsgálatához, de ha csak frontanalízist nézel, akkor látod hogy okklukálódik. Amúgy a ciklon elég szerencsétlen volt és nem is érintett minket érdemben.

Bocsánat a hosszért.