Annyi van, hogy a nagy általános légkörzések esetén az adott évszakban milyen nyomási helyzet uralja Európa idõjárási térképeit.
Ciklikus változásai vannak a dolognak de nagy szabályszerûség nincs a váltások tekintetében. Képes a nyugat-keleti irányítás egy egész éven fennállni, kisebb-nagyobb szünetekkel.
Az õszi idõszakban nálunk leggyakrabban elõforduló helyzet az anticiklon, valamint a mediterrán ciklon kialakulása, köszönhetõ az elsõ igazi hideg leszakadásoknak. Sajnos a zonalitás, éppen januárban veszi át a leggyakoribb idõjárási helyzetet. De ezek kialakulása igen képlékeny, sokban függ még több tényezõtõl is. Még valami, zonalitásnak újra és újra generáló hatása van. Az északi féltekén egy hullámmozgás jön létre gyors nyomásváltozásokkal a légkörben ezek okozzák az enyhe szeles tél és a csapadékos nyári idõjárást legtöbb alkalommal. Valószínû, hogy a váltás most kezdõdött el az elsõ erõsebb hideg betörések alkalmával.