Igen erre én is gondoltam, a talajtípus és növényzet befolyásoló hatására.
Így még akár lehetne is valami talán abban a "Tisza lehúzza/Körös lehúzza" mende-mondákban. A szétterített öntéstalajok és a folyókat övezõ(nem csak ártérre gondolok) gyakoribb és nagyobb területû erdõségek(evaporávió + transzspiráció) alatti BET-ek kedvezõbb vízháztartásúak és gyorsabban melegedhetnek fel sötétebb színük miatt, mint például a folyóktól távolabb esõ szikesek... Bár itt van egy kis bibi a dologban, ugyanis térségem egyik legzivatarosabb régiójának bizonyul a kardoskúti szikes puszta(kb.10km D felé). nevet Mondjuk van ott egy tó illetve mocsárvilág, amely egy lefûzõdött Maros ágból maradt vissza. Szóval nem teljesen száraz a vidék...

Egyébként hosszú ideje figyelgetem azt is, hogy bizonyos áramlási viszonyoknál mely térségekben nagy a zivatarhajlam. Ezen gondolkozom, hogy talán csinálok egy térképszerû ábrázolást errõl. Aztán biztos vannak más vélemények is illetve tapasztalatok, azt hiszem Szibéria írta a múltkorában, hogy Õ is felfigyelt már pl. a gyomaendrõdi illetve sárréti térség zivatarosságára. Úgyhogy valószínûleg többen figyelgetnek ezekre a dolgokra.
Sajnos nincs energiám és tehetségem minden konvektív esemény után feljegyzéseket készíteni és radarfelvételeket elemezni, úgyhogy bizonyítékkal nem tudok elõállni, ha esetleg szerkesztek majd térképet. Viszont ha majd több észlelõ is megosztaná tapasztalatát, az már adhatna támpontot.