Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
A CAPE már nem igazán kapcsolódik ide, hiszen az a teljes troposzférára, kb. 10 km vastag légoszlopra vonatkozik. Ezt már nem helyi hatások alakítják, hanem attól függ az értéke, hogy nagy léptékben mennyire páradús, és milyen hõmérsékleti rétegzõdésû légtömeg van felettünk. A talaj erõsebb felmelegedésén "csak" annyi múlhat, hol kapja az eleve labilis légkör az elsõ (avagy a legerõsebb) indító lökést ahhoz, hogy a labilitása realizálódjon, vagyis tényleg kialakítsa a zivatarfelhõt.
Hozzáteszem, a talaj közelében pont az erõsen felmelegedõ helyeken lesz szárazabb a levegõ (hiszen magasabb T --> alacsonyabb RH), de de ez nem gond, mert az "indító lökés", a talajról induló feláramlás erõssége a hõmérsékleten múlik. Pár száz méter felett, ahol már tényleg bejöhet a képbe a nedvesség, már úgyis homogén a légtömeg, azaz oldalirányban 10-20 kilométereken sem igazán múlik, mennyi lesz benne a pára.
Hozzáteszem, a talaj közelében pont az erõsen felmelegedõ helyeken lesz szárazabb a levegõ (hiszen magasabb T --> alacsonyabb RH), de de ez nem gond, mert az "indító lökés", a talajról induló feláramlás erõssége a hõmérsékleten múlik. Pár száz méter felett, ahol már tényleg bejöhet a képbe a nedvesség, már úgyis homogén a légtömeg, azaz oldalirányban 10-20 kilométereken sem igazán múlik, mennyi lesz benne a pára.