Elvileg a felszínborítottság és a talaj anyaga befolyásolhatja, hogy hol mennyire melegszik fel a felszínközeli levegõ, és így milyen erõs lesz a feláramlás. Ha CIN (nevezzük nevén: záróréteg) is jelen van, ezt a gomolyok a legerõsebb feláramlás helyén törik át elõször, és elsõsorban ott keletkezik zivatar. Ez persze értelemszerûen csak helyi keletkezésnél mûködhet, és az áramlási iránytól is függ, hol érezteti a hatását. (Ha van egy "kitüntetett", erõs feláramlású hely, akkor pl. DNy-i áramlásnál tõle ÉK-re, K-i áramlásnál tõle Ny-ra hullana ki a csapadék.) Egyszóval, én azt várnám, hogy más-más áramlási iránynál máshol lennének a legzivatarosabb területek... de az egész jelenség a kimutathatóság határán lehet.

Azért úgy gondolom, nem kár vele foglalkozni, bár több év radarképeit átnyálazni (ennél kevesebbõl szerintem nem lesz használható statisztika) nem kis munka...