A radar azokat a csapadékelemeket érzékeli, amelyek a radarsugár útjában vannak és a radarsugár visszaverõdik róluk. Ez lehet késõbb talajt elérõ csapadék, de a talajt el nem érõ vízcsepp, jégszem vagy hópehely is.
A radarképen viszont nem csak a csapadék jelenik meg általában, hanem gyakran elõfordul, hogy valami légköri zavar, más jelforrásokból származó vagy nem a felhõelemekrõl visszavarõdõ jel is bejut a feldolgozórendszerbe és a rendszer nem tudj ezt teljes mértékig kiszûrni. Ilyenek az elhajlásból létrejövõ ívelt vonalak, a talaj egyenetlenségeirõl visszaverõdõ apró, de intenzív záporgócnak tûnõ foltok, más radarok pontsorokból álló jelei is. Ezek megkülönböztetése a valódi csapadékoktól általában gyakorlatot és némi tapasztalatot igényel, legfõképpen a statikusság utalhat az elõfoduló hibákra, hiszen az estek nagy részében a csapadékmezõ lassan vándorol és nem marad egy helyben.
Még van két dolog, amit a radarképekrõl tudni kell.
1. a radarsugár a radarból kiindulva valamilyen szögben metszi a felhõt, így a radarhoz közelebbi felhõn lejjebb, a távolabbin feljebb halad át. Ismerve a felhõtípus függõleges felépítését, mondjuk egy záporgóc távolabb a radartól kevésbé látszik intenzívnek, mint a közelebbi. Ezt a hatást ún. hyscan kompozitképekkel póbálják érsékelni, ami annyit jelent, hogy több szögben készítenek radarképet, és gyûrûszerûen összefûzik úgy, hogy a távoli kisebb a közeli nagyobb szögben készült kép gyûrûjét teszik a megfelelõ gyûrûszeletbe. A képeket úgy vágják ki, hogy a kivágatok közepén aradarsugár kb 2000 m magasról származó visszavert hullámai jelenjenek meg. Árulkodó a kép errõl akkor, ha pl nagy kiterjedésû esõrétegfelhõ hyscan képét nézed, azon szépen látszik a koncentrikus felépítés: a szélek felé egyre halványuló koncentrikus gyûrûrendszer felépítése lesz a képnek.
Az is elõfordul néha, hogy a radar felett a térképen egy lykat látunk, ez pontosan amiatt van, mert a radarsugár csak egy bizonyos szögben lát felfelé, így a közvetlenül a radar feletti csapadékot nem látja.
Télen gyakran elõfordul, hogy a csapadék zöme 2 km alatt keletkezik, így azt a radaron alig lehet érzékelni, csak kevés szemcsés elmosódott folt látszik, miközben elég intenzíven havazhat.
Télen az is elõfordulhat, hogy mivel a legintetnzívebb a jelvisszaverõdés az olvadó jég és hópelyhekrõl, a radar már mutat csapadékot, pedig azok csak apró olvad hópelyhek, amiket a nagytérségû feláramlások nem engednek lehullani. Ez legtöbbször a mediterrán ciklon érkezésekor tudja megtréfálni az észlelõket, akkor teszik fel sokan a kérdést, hogy "mutat" valamit a radar, mégsincs semmi belõle.
2. MRL-5 ös radar kétféle hullámhosszúságú radarsugárral tudja pásztázni a felhõt: 3 cm és 10 cm. A hullámot tulajdonságaiból adódik, hogy a 3 c-es finomabb felbontású, viszont hamarabb elnyelõdik az intenzív tartományokon, mint a 10 cm-es. Így elõfordul, hogy a 3 cm-es radar "nem lát be" egy nagyobb zivatarfelhõ mögé.