Meteorológiai esélylatolgatások

A ciklonaktivitás ellene szól, nem? Elvégre több, hõ, több energia, erõsebb ciklonok. Ezt alátámasztja a sovány hurrikánszezon is, aminek volt egy 2006-os következménye. Ezek alapján csak erõsebbnek tudnám elképzelni a Golf-áramlatot. Nem igaz, hogy nincs az erõsségére valami index, vagy diagram?...

Hát ez az! Mi lehetett az oka a rendkívüli ciklonaktivitásnak? Én nem állítom, csupán felvetem a Golf-gyengülést a tengervíz-hõmérsékletekre alapozva. De még abban sem vagyok biztos, hogy valóban hidegebb a tenger a norvég partoknál, csupán nekem úgy tûnik. Nincsenek egyértelmû adatai, csak megbízhatatlan emlékképeim
A karácsonyi idõszakra pedig felétek is csak tippelnek 8-án egy 25-e körüli napokra csak tippelni lehet. Könnyen elképzelhetõ, hogy addigra ismét váltás lesz, hiszen a tapasztalatok szerint télen 2-4 hetente következik ez be.

Golf-ügy brit szemszögbõl: Nagy-Britannia az elmúlt idõk egyik legérdekesebb novemberét zárta, szinte napos váltásokkal egyik ciklon követte a másikat, állandó szélviharral, irgalmatlan mennyiségû esõvel (északon az egész éves mennyiség zuhogott be nem egy helyre). Általában sok a ciklon ebben az idõszakban, de ez most rendkívülinek minõsült. Az áramlat gyengülésérõl mostanság nem nagyon volt szó...

Tartós (4 napnál tovább tartó), blocking helyzetet elõidézni képes anticiklon október közepén volt a sziget felett (1020 hPa feletti légnyomás utoljára október 18-án volt). Jelen állás szerint 10. és 16. között az itteni viszonyokhoz képest erõs anticiklon (1035 hPa körüli) lesz felettünk, ami otthonra jó hír hidegleszakadásilag. A további elõrejelzések meglehetõsen bizonytalanok, ismét a ciklonális irányítás tûnik valószínûnek a karácsonyi idõszakra.

Nem túl tudományos, de tapasztalatilag igazolt, hogy ezeket a mediciklonokat legjobban a varjak fogják meg.
Ha néhány napon belül nem jelennek meg tömegesen, akkor vagy erõs visszamelegedés lesz, és esõ: vagy délebbre húz el, és nálunk talpas hides lesz csak. Jelentõsebb havazást általában 3-4 nappal elõbb éreznek meg a varjak. Itt a tömeges megjelenésen van a hangsúly. Havazás szempontjából jobbak, mint a modellek

Link
Az éjféli GFS ENSEMBLE fáklya is azt a trendet kezdi megerõsíteni bennem a 15-e utáni idõszakra, hogy -a 850 hPa-os T-értékek átlagban kevéssel 0°C alatt szórnak és ez érték körül fel-alá ugrálnak - bizony mediterrán ciklonok fogják alakítani az idõjárásunkat ezzel csapadékos és átlag alatti hõmérsékletû idõt okozva. Persze a csapadék mennyisége és a halmazállapot nem lehet még egyértelmû ilyen idõtávból, de az újabb és újabb futások ezt kezdik megerõsíteni bennem. Mindenesetre 15-e utáni 7-10 napra csapadékos (fõleg hó, átmenetileg vegyes halmazállapot), átlag alatti T-ket valószínûsítek, melynek most 50-60 %-os esélyt adok.
Másik verzió lehet, hogy a csapadék alig lesz, nem leszünk elég közel a ciklonokhoz, ez esetben száraz, de hideg idõben lesz részünk. Erre, most 40-50 % esélyt adok.

Beteszem ide is a Met társalgós fejtegestést, amit szibériának válaszoltam talán megállja a helyét itt is:
Igen, ez a keveredési zóna egyre valószínûbb, az viszont sajnos kérdés marad sokáig, hogy hol leszünk mi. Én úgy látom, hogy a legjobb helyzetben ahogy általában dny lehet, mert ha tõlünk d-re mennek a ciklonok oda még felérhet a csapijuk, ha rajtunk a keveredési zóna ott lehet a legtovább hó, ill. ott válthat vissza leghamarabb hóba.

A gfs fáklya több tagja igencsak felkapkodja a 850-et 16-17-e után Link , ami elõoldalra váltást jelenthet(legalább idõszakosan), az ecm ens ezt nem nagyon támogatja(vagy kevésbé), legalábbis eddig.

Attól függõen alakulhatnak a perem ill. med ciklonok, hogy milyen helyzete lesz annak a hatalmas középtroposzférikus teknõnek, ennek délnyugati (vagy déli) vezetõélén sorjáznak ,majd feltéve, hogy nem szakad ki ebbõl a teknõbõl egy önálló erõs hidegmag, mai megborítja az egész magassági áramlást, és egy nagyon erõs ciklont generál a sok kisebb helyett. Ennek a hatlamas teknõnek a tengelyét egyre inkább ny-k-iesre, adják a dny-ék-i helyett ami gyakorlatilag azonális áramlás.

A hét végéig egyre jobban fixálódik a helyzet: szerdától jön a hideg a magasban.

Személy szerint én szerdán nem várok igazán hóesést, szerintem még meleg lesz odafenn. (Habár, november elején is reménytelennek tûnõ szituációból volt gyönyörû hózápor itt Pesten)

A pénteki szitu viszont erõsen kérdéses. Akár a ország jelentõs részén lehetne hóesés. Nekem legjobban a NOGAPS elõre tetszik, 96 óránál:
Link
Link

Amikor hidegleszakadás van, akkor mindig van esélye (az egyéb téli helyzetekhez képest elég nagy), hogy pont jó helyre szakad le a hideg, pont jó helyen képzõdik a medi, pont jó pályán jön fel, pont jó oldalra kerül az ország nagy része és pont marad egy kicsi hideg amit le tud húzni. Ehhez hozzájön az is, hogy pont jókor jön a csapizóna (éjjel még derült az idõ).
Tehát ha ez a hideg valahányadik hulláma eltalálja a Földközi-tengert, akkor bizony ott medi fog kialakulni. De az megszórhatja (akár esõvel) a törököket is, úgyhogy a sok-sok bizonytalan tényezõ még csak ezután kerül be a listába.

Én nem is konkrét ciklonra gondoltam, hanem arra, hogy egy ilyen jellegû idõjárás elõtt lehetne látni elõre hogy jeleznek a modellek hogy lehet valami. Na engem ez a dátum érdekel, hogy kb mikortól lehetne számítani egy ilyen jellegû átalakulásra?

A mediterrán ciklonok pályáját, erõsségét, hatását kb. 48 orával az érkezése elõtt lehet tudni, de nem egyszer volt olyan eset is, amikor még egy nappal az érkezése elött sem tudtuk hol lesz a legnagyobb a csapadék, mit fog hozni a medi. Ez talán elárulja, a mediterrán ciklonokat nagyon nehéz elörejelezni, így ne is vedd figyelembe az esetleges mediket 200-300 ora felett.

Elnézést, hogy beleszólok a témába, de azt szeretném kérdezni, hogy ennek az ESETLEGES mediterrán-ciklonos verziónak beindulását te kb mikor látod esélyesnek?

Ennyire Dávid Mihály is megfogta...
Tipp ami - kis jóindulattal - bejött. Mint a lottó.

Az elmúlt bõ 1 hét alaposan megváltoztatta az álláspontomat a téllel kapcsolatban.
Egyre inkább úgy tûnik, rég nem látott mennyiségû hideg szakad rá Európára. Csaknem az egész kontinensen teret hódíthat a fagyos légtömeg és ez nem az a fajta, mint az elõzõ években, egy tömör, vaskos hidegmag épülhet ki Európa ÉK-i részein. Ha ez így létrejön majd, az elsõ mediterrán ciklon beindulására kell csak várnunk. Ezután ugyanis egy öngerjesztõ folyamat alakulhat ki, a hátoldalakon újabb és újabb leszakadások történhetnek a Földközi-tenger medencéjébe, ami ciklonokat generál majd...

Ha emlékképeim nem csalnak - sajnos eddig nem mentettem el a vízhõmérsékleti képeket - akkor a már boncolgatott Golf-áramlat (ÉA) bizony gyengélkedõben van, mert a 10 fokos határ ilyenkor Norvégiáig felér. Ettõl most elég messze van. Ha ez valóban igaz, akkor tartós hideg elé nézhetünk, s a most kibontakozó folyamatok nem átmenetiek lesznek. (Svadász talán többet tudna errõl, õ szokta boncolgatni.)
Az viszont tény, hogy kemény idõszak lehet, fõleg, ha hó is lesz hozzá. Viszont a 2001-es decembert már aligha tudja alulmúlni. Az elmúlt 109 évben 14 olyan december volt, amikor az átlaghõmérséklet 2 fokkal elmaradt a megszokottól - ebbõl 8-szor 4 foknál is többel -, s az idén erre számíthatunk. De éppen a 2001-es tél a figyelmeztetõ, hogy mindez még nem jelenti azt, hogy az egész tél az átlagosnál hidegebb lesz.

November 22.-i hozzászolásom:

A tegnapelõtt elcsiptem az egyik román kereskedelmi tv-n egy érdekes és bizarr beharangozást:

"December 4-tõl komolyan támad majd a tél , -10 fok alá is süllyedhetnek a hõmérsékletek és sokat fog havazni és hó egész karácsonyig megmarad. Ez fõleg az ország nyugati és középsõ részére érvényes: vagyis Erdélyre"

Nem tudom mire alapozták ezt a hirt de nagyon komolynak tünt. Persze én ezt elég kételkedve kezel(t)em de mégis elgondolkodtató figyelembe véve a gfs utolsó futásait.
Mi a véleményetek?

Kb. egy hetet tévedtek, tehát valamit már tudhattak akkor? vagy csupán a vakszerencse?
Talán a gfs már akkor pedzet valamit és arra alapoztak....

Valóban "bevadult" a GFS, bár kétlem, hogy (pl 360 óránál) az orosz síkságon lévõ -30 -35 T 850-en ilyen enyhe nyomás-depresszíót alkotna a környezetéhez képest..
Inkább egy tökös Ac szokott lenni ilyenkor megcélozva az 1040- 45-öt
A 2 m-es T jól néz ki Franciaország bortermõ vidékei felett..
Jeges-vörös Bordói??

Egyértelmûen olvasható, hogy igen.

Min döbbentél meg konkrétan? A 20-i és a 23-i mediciklonos havazáson?

A GFS jelenlegi 180 órán túli futása valami döbbenet. Persze a mediciklonokat rövid távon is alig lehet megfogni, nem hogy hetekkel elõre, de látványra akkor is valami hihetetlen ez a mostani futás.
Szívem szerint most elmenteném a képeket, hogy lám, néha ilyet is dob ki a gép.
Visszatérve a realitáshoz én azt nem értem, a mostani futásban, hogy 1015 körüli ny-Eu légnyomással mitõl indulnak a ciklonok déli pályára, illetõleg az a sarkvidéki hidegmag miképp kerülhet k-Eu-ba?
Nem tudom eldönteni, hogy van-e ennek bármilyen módon realitása vagy, egy gép szélõséges forgatókönyve, ami gyakorlatilag egy nem létezõ forgatókönyv.

A péntek-szombatban még van bizonytalanság.
Amennyiben egy sok felhõvel és még emelt csapadékkal jön össze az az idõszak (a fáklya a gfs fõfutásnál elnyújtottabb és szinte országosra kiterjesztett kisebb csapadékkal számol), a -5-7fokos T850 elég lehet egy estébe forduló megmaradáshoz a síkon is, kelet felé nagyobb eséllyel.
Akkor a jelenleg általam bárt 1-6fokos maximum lemehet 0-3fokra is, értelemszerûen a havazásos helyeken.

A következõ két nap ezt kijelöli, hogy lesz a péntek-szombatból valami.

Volt párszor, õ adta elsõnek, ám csak tájékoztató volt jellege az idõtáv okán.

A blocking kialakulása immár tényként kezelhetõ, ezzel nem mondtam semmi újat. Viszont az eddigiekkel ellentétben a folytatásban (1 héten túl) az északkeleti áramlást átmeneti jelenségnek látom csupán, és 8-10 napon túl azt tartom a legvalószínübbnek, hogy a blokkoló anticiklon északon nem terjed ki annyira, hogy a ciklonok legalább kerülõpályán ne érjék el a Kárpát-medencét is. Így december 3. hetében igen változékony, a sokéves átlagnál mintegy 2-4 fokkal hidegebb idõre számítok, gyakori frontátvonulással, csapadékkal, ami zömében hó lesz, északi, északnyugati irányítás mellett a 3-400 m feletti hegyek szépen behavazódhatnak, ez érvényes a Dunántúlra, illetve részben az Északi-középhegységre is. Síkvidéken felváltva fagyhat, illetve nappal + 1 - 2 fok is lehet, így arrafelé a hó nedves lesz, kissé olvadni is fog. Jelenleg nagyjából 15-ig tisztultak le a dolgok, Karácsonyig még messze van, viszont most 70 : 30 arányban azt tartom, hogy a télies jelleg 20-a után, a hónap utolsó harmadában is folytatódjék majd. Summa-summárum, mind a leghidegebb légtömeg megérkezése, mind pedig erõs med-tevékenység jelenleg kevéssé valószínünek néz ki - jelenleg - habár ez utóbbit sohasem lehet kizárni, így itt kategórikus kijelentéseknek nincs helye. Végül, de nem utolsósorban megemlíteném a magassági hidegcseppek lehetõségét is (ez utóbbi akkor válna érdekessé, ha ránk húzódna az AC és annak peremén szakadna le egy ilyen érdekes kis magassági hóágyú).

Jogos, és továbbra sem értem, hogy ez a GFS 300 feletti verziói között (a megfelelõ idõintervallumban) miért nem bukkant fel. Egyetlen ilyen klassz hidegleszakadást sem láthattunk rajta. Csak 300on belül kezdtek el megjelenni.
Szóval ha a GFS nem tudja megfogni a blocking-ot, az azt jelenti, hogy fogalma sincs a várható idõrõl és ellene tippel

Így van (ugye-ugye, he-he!), egy hét hektikus modellrohangálási után letisztulni látszik a tartós (a végét nem is látni!) északi-északkeleti irányítással Kárpát-medencébe is megérkezõ télies, hideg idõ.
A december még elsõ felében megérkezõ ilyen mérvû hideg-beáramlás az elmúlt évtizedben ritka volt, így régi vendégként üdvözölhetjük (nekem személy szerint kedvenc, Mikulás és Szilveszter közötti téli idõszakba jön az igazi tél).

Az esetleges csapadéktársulási folyamatok esélye még bõven kérdõjeles, és ami ritka, a csütörtöktõl jó pár napig tartó idõszakba jó eséllyel csak a mennyiségen kell polemizálni, a halmazállapoton nem.

A vírus szempontjából is nagyon jó az idõzítés, napok alatt összeomlik majd a terjedése.

Na ez már tényleg lassan tényként kezelhetõ: Link Beállt a sorba (úgy-ahogy) a NAEFS fákyla is, de az ECM és a GFS is egyetért a lehûlésben, továbbá a GFS fáklyája is alátámasztja ezt. Kellemes.

Csak annyit,az ilyen keveredési zónákban(ha megfelelõ hozzá minden)
a 0 fok körüli T-k ben tud a legnagyobb mennyiségû hó hullani.
(párra emlékszem itt Dny-on:beszakadt háztetõk stb. ...
a vizes nagy hó miatt.

A Szibéria által remekül felvázolt "lehetõség elemzés" kapcsán csak annyi megjegyzés, ha valóban felettünk lesz a keveredési zóna, az akár igen intenzív csapadékkal is járhat, mivel a Mediterráneum a rá jellemzõ koratéli állapotban van még. (Relatíve meleg tengervíz, nagy energiák.) Szerencsés esetben nem csak ÉNY kapna így rendes havat, hanem késve ugyan de az egész ország is! ÚGY LEGYEN!... - ÁMEN!!

Kellemes elemzés, jó volt olvasni!
A fáklya alapján is úgy tûnik, hogy a biztos pont már egészen 14-éig húzható, ott ugrik el a GFS operatívja is.

Elõször is, bántóan sok a helyesírási, elütési hiba, kérlek erre figyelj jobban!

Amennyit erõmbõl telik, javítok ma este.

Úgy látszik, a felénk tett hideg oldali keveredési mezõt nem véletlenül mutatta több hosszútávú modell.
A gyárvezéreimnek ezek alapján (illetve mikor már lehetett látni két hete a váltás jeleit) mondtam ezt még november végén, kockázati okok (petrolkémia...) miatt.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#104194 - 2009-12-06 20:27:36)

Szépen bonyolódik a helyzet:

Szeretem az ilyen változásokat (de ez az én szuverén véleményem, bocsánat, aki nem):

Valóban nem egy megszokott áramlási helyzet kezd felvázolódni.
Gyakorlatilag a jövõ hét közepi gyenge ciklontevékenységgel kezdõdik a folyamat. Az Északkelet Európában kiépülõ anticiklon északkelet európára húzódva arrafelé száraz és hideg idõt okoz éjjelente igen erõs lehûléssel. Az izlandi minimum ciklonjainak tág melegszektorai megszûnnek és egészen a partvidékre korlátozódnak, ezt azonban az azori maximum egyik észak felé benyúló ága okozza, amely Dél-Európában okoz csendes és eseménytelen idõt. Elsõdlegesen ez a folyamat akadályozza a ciklonok bevergõdését a kontinensre. A anticiklon keleti peremén már hidegebb levegõ szivárog a mediterrán térségbe, ahol gyenge többközéppontú ciklonrendszert hoz létre. Rövid ideig mi is ennek az áramlási mezejében leszünk. Az azori anticiklonális híd északra történõ benyomulásával részben közös áramlási mezõ alakul ki a két anticiklonnal. Ekkor vált nálunk északkeletibe az áramlás. Ekkor azonban még nincs a közelünkben komoly hidegbázis, Mivel az a északkelet-európai Ac keleti peremén zúdul le Északkelet-Európába. Ekkor már Közép-Európában is komoly éjszakai fagyok alakulnak ki, a Balkán-félszigeten pedig az említett gyenge ciklon hatására csapadékos idõszak kezdõdik.

Nagyon fontos, hogy közel a sarkponthoz a Ferenc-József-földtõl északra egy hatalmas Ac épül ki a selfjég fölött. Ez gyakorlatilag az eurázsiai partvidéken át, átrántja ezt a hideg kontinentális hideget Északkelet-Európába, ezzel párhuzamosan az északkelet-európai anticiklon feloldódik megszûnik, viszont az Azori Ac híd nem.
Itt kezdõdik a kavarodás:
A két északi anticiklon között mintegy kényszerpályán megkerüli az AC hidat, a ciklonok pályája a Skandináv félszigetet veszi célba, átmeneti enyhülést okozva ott. Az óceáni enyhébb és a már korábban említett zord kontinentális levegõ hatására igen erõteljes ciklonképzõdés indul el, miközben minden bizonnyal összekapcsolódik a két fenti anticiklon áramlási mezeje. A közös áramlási mezõben Ék felõl immár a zord kontinentális hideg akadálytalanul áramlik a szárazföld belseje felé ez a 2. hullám. Így nálunk az említett blokking miatt csak jelentéktelen átmeneti felmelegedés lehetséges.


És itt van a nagy kérdés, hogy valóban teljesen Grönlandig kitolódik az anticiklonális mezõ és egy "giga" anticiklonban gyakorlatilag szétveri az Izlandi minimum ciklonjait és északkeleti áramlás alakul ki az egész kontinensen (MASZFEJ), vagy kizárólag a kontinens egy részér érinti és ennek hatására peremciklonok sorozata alakul ki a hideg és az óceáni levegõ határsávjában, késõbb a mediterrán térségben ciklonképzõdéssel.

Nagyon úgy néz ki hogy Közép-Európa a keveredési zónában lehet, ez erõs hõmérsékleti mozgásokat okoz idõnként gyengébb, máskor intenzívebb vegyes halmazállapotú csapadékhullással.


Harmadik variáció egyelõre nem néz ki (vagyis hogy csak Kelet-Európát érinti a hideg-betörés, ahogy szokott lenni)

Mint írtam teljes áramlási rendszer felborulása következhet be. Hasonlít ez a visszatekintõbe írt 1987-es szösszenetre, párhuzamot lehet vonni azzal, amit kb. 3-4 napja oda írtam.

Amikor én voltam általános iskolás (még a hatvanas évek elején, közepén), a telek elég zordak voltak, sok hóval. De 1997/1998 telén mindössze egyszer hullott egycentis hó, ami még délben elolvadt. Hogy a fórum fõ témájához is hozzászóljak: egyesek - például snowhunter - helyesén vetitették elõre a december közepe táján beálló tél (fagyok és hó) kezdetét. Szerintem is bekövetkezik. Nagy érdeklõdéssel és figyelemmel olvasom az itt irottakat.

Ne feledjük, a fáklya a tagok szétnyílása után a helyzet bizonytalanságát mutatja.
Azaz csak addig érdemes körvonalazni belõle, amíg együtt futnak a tagok.
A blocking-helyzetek sajátja, hogy a magasnyomású híd felépültének pontos helye egy nagyon nehezen megfogható dolog, egy-két száz km eltolódás, és nagyon más a helyzet.

A fáklya a tegnapihoz képest most rengeteget változott, fõleg az átlag olyan jó 100 órán túl. Emlékszem, tegnap még -10 körül járt a most 00-s meg jó hogy 0 fokos T850 körül kóborol, bár a fõfutás nem sokat változott.

Szépen alakul a blocking, magasnyomás az Azori szigetektõl egészen az északi sarkig.

144h
GFS: Link
ECMWF: Link
NGP: Link
240h
ECMWF: Link
GFS: Link

Ugyanakkor a fáklya elég kaotikus képet fest 144h fölött. Link

Általános iskolás koromban volt, hogy egész télen rozsdásodott a szánkó, mert nem esett hó.

"Volt olyan tél (1989/90) amikor az ország középsõ részén egyetlen hótakarós nap sem volt,de olyan is amikor megközelitette,sõt a Dunántúlon meghaladta a 100 napot. (62-63) A tél most kezdõdik.

Valóban,de nálam ez még az átlagos kategória(Pápán 18,9 fokra jött ki a közép a sokévi 18,6 fokos átlaggal szemben),hisz az ország zömén 1 fok alatt volt az eltérés plusz-mínusz,az ék-i részek kivételével.

A pozitívabb forgatókönyv fog lejátszódni? Vagyis nálunk is beköszönthet az igazi tél? Néhány napja csak a K. - eu lehülésre számítottam, de arra nagy eséllyel,

Igen nagyon szép ez a cirkulációs kép. Remélhetõleg nagy változás már nem lesz.

Link
Azért kellemes, hogy az 1020-as izobár mentén az Azori-szk.-tõl egészen az hó és jég határáig elsétálhatok, útbaejtve 1-1 1035-1040-es AC középpontot

Az az igazság, hogy nem egy példa volt arra, hogy komoly lehûlést kapott ki a GFS meg a többi modell az elõrejelzéseibõl, s bár azóta pontosabbak lettek, nem zárhatjuk ki ennek esélyét sem, mert a zöme még mindig 240, de inkább 300 óra környékén/felett van.
Jómagam tévedtem, amikor az erõs ciklogenezis miatt nem tudtam elképzelni ilyen erõs blokkoló AC kiépülését - az akkori elõrejelzésekre ez illett is, ilyen klasszikus brit AC egyetlen egyszer sem jelent meg 300 óra fölött, mint ami most van 300 órán belül Link . Csalódtam kicsit a 300+ elõrejelzésekben, mert bíztam abban, hogy a várható idõjárás körül szórnak, csak nagyon magas szórással és megtippelhetetlen várható értékkel. Ennek eredménye egy olyan verzió lett, amit eddig egyszer sem láthattam a GFS-en (vagyis 3 napja jelent meg elõször, azóta stabilan ekörül szór kis szórással). A ciklonok ereje nem sokat gyengült, csakhogy É-ra szorulnak, amivel persze lepusztítják a blokkoló AC-ket, csak sokkal lassabban, mint eddig várható volt, és sokkal hamarabb bedöglenek. Mire áttörnék a határt (AC Izland felett végzi 384-re), már nálunk a hideg A változások iránya most sorozatosan jó irányba alakult nekünk, ezzel megteremtve a bizakodás táptalaját.
Illetve néhány utolsó szó a jegesedésrõl: Link a Kara tengeren az a kis rés ott "átlagos már", mert Link tavaly is ott volt. Ez rémes csak: Link mivel ha megnézitek, hol kezdõdik a grafikon, tavaly messze elõrébb jártunk. Ezen a területen változás nem várható 150 órán át (ciklonok, enyheség), utána érkeznek oda hidegebb légtömegek (384 óránál egészen igazi).

Csak ismételni tudom az elõttem szólókat, de most ez kellemes feladat! Gyakorlatilag eldõlt , persze lehet még egy kicsit tesze-toszáskodni és kell is: pontosan mikor, mennyire erõsen és milyen tartósan jön az, ami jönni fog. Természetesen itt már nem az idei szezonrekordokról van szó, kit érdekelnek azok(?!), itt a potenciális kérdés az, hogy egy új etalon születik-e, amire akár 5-10 év múlva is visszaemélkezhetünk, vagy "csak" egy szokványos keményebb téli helyzet alakul ki a már sokat látott Kárpát-medencében?

A modellek és az ensemble elõrejelzések kifejezõek, 15-e után gyakorlatilag 95%-os eséllyel megyünk -5 alá 850-en és a tagok döntõ többsége -10, jelentõs részük pedig -15 köré száll. Mindazonáltal nem szabad elfelejteni, hogy ma még csak 5-e van és bármilyen nagy is az összetartás nagyon kis eséllyel, de benne lehet a pakliban a Skandináv AC k-ebbre tolódása is, hisz tudjuk, hogy az ENS sem képes az összes lehetséges forgatókönyv leírására. Ez utóbbit csak azért írtam, mert a következõ napokban még lehet hullámzás, és ha kiveszi a hideget térségünkbõl a modell, vagy gyengít a fáklya, ugyanúgy visszateheti. Röviden: minden készen áll egy látványos téli, akár zord fordulatra!

Kis kiegészítés. A június is átlag alatti volt: Link

Statisztikai és éghajlati alapon nagyon látszik egy váltás,hisz az elmúlt évek masszív pozitív anomáliája ellenére nálunk is akadt minden évben egy-két alkalommal 1-2 átlag alatti hónap.Pl. az idén a január volt utoljára szignifikánsan átlag alatt,a február kb. átlagos volt.Azóta tart a pozítív hónapok sorozata,csak az október lett egy bõ hetes nagyon hideg miatt átlagos.A közeljövõben nagyon érik egy jelentõsebb hidegperiódus lehetõsége.Az operatív modellek(nem érek rá továbbra sem bújni õket,de itt van a fórum ),amint látom kezdik ezt belátható idõn belül bekövetkezõnek venni.Ez egybevág a Katalin napi regulával is,vagyis a hovember végi tartósabb enyhe idõjárás után 3-4 héttel már (jelentõs)hidegre vált az idõ.
Tehát(bár ez megérzés)december-január folyamán egy legalább egy hónapos negatív anomáliájú idõszakot (téli napok sorozata sok hóval)várok - bár nekem az álmom az átlagosnál nem hidegebb havas tél,ami kíméli a gázórát...

Keddre jelentõs mennyiségû esõt mondanak és ez Északon, Észak-keleten átválthat havas esõbe, talán hóba, ha az éjszaka lehûl a levegõ.

Bizony az elõrében is ezt írtam most elõször, mert mos értünk el ehhez az idõponthoz:-)
Amit a múlt hét végén is leírtam ahhoz teljesen most is tudom tartani magam,miszerint már legalább egy hete megváltozott nyomási elrendezõdés a kontinensen, és bizony átalakulás megy végbe az idõjárási folyamatokban.

Igen a lehûlés egyre valószínûbb, hogy csapadék is lesz azt nem tudható, de a hidegcsepp akár meglepetéseket is okozhat, igaz ezt még korai kijelenteni, de helynéként a hózáporokban néhány cm friss hó is hullhat.

A következõ idõszak elég változatos képet mutat, erõs léhûléstõl egy fölénk húzódó érkezõ Ac centrumán át egy csapadékos idõjárásig minden lehet, de a télies fordulat elég biztos több modell átnézése után. Egyelõre ennyi, majd kiderül, mit hoz a jövõ, azonban egy biztos, nagy mennyiségû hideg van fent északon ma reggelre is az Urál elõterében -25 fokig süllyedt hõmérséklet nem egy helyen, tehát a hidegbázis adott, most már egy megfelelõ nyomáselrendezõdés kell és itt van a tél a medencébe.