Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Én elolvastam a segédletet nagyon jól tudom, hogy mit kell észlelni csak tegnap már beírtam a társalgóba, hogy hibás a lexikon de senki se reagált csak elment mellette.
Szerintem is!
De nem értem akkor Snowhunter mért írta azt hogy jól van írva, mert ott szerepel a széllökés! Méghozzá így!: "Az átlagos szélsebesség vagy a széllökések 11 illetve 17 m/s közé (km/ó-ban kerekítéssel megadva 40 illetve 61 km/ó közé) esnek"
Mindeggy az a lényeg hogy jól tudjuk
De nem értem akkor Snowhunter mért írta azt hogy jól van írva, mert ott szerepel a széllökés! Méghozzá így!: "Az átlagos szélsebesség vagy a széllökések 11 illetve 17 m/s közé (km/ó-ban kerekítéssel megadva 40 illetve 61 km/ó közé) esnek"
Mindeggy az a lényeg hogy jól tudjuk
Bocs, nem értem, valami bug lehet, jó hogy észrevetted, nem így készült, hisz a segédletekben szépen le van írva.
" Az átlagos szélsebesség vagy a széllökések 8 illetve 11 m/s közé (km/ó-ban kerekítéssel megadva 29 illetve 40 km/ó közé) esnek. Ekkor a fákon a vastagabb gallyak már mozoghatnak. "
Ez jóóóó???
Ez jóóóó???
Szerintem is!
De nem értem akkor Snowhunter mért írta azt hogy jól van írva.
Mindeggy az a lényeg hogy jól tudjuk
De nem értem akkor Snowhunter mért írta azt hogy jól van írva.
Mindeggy az a lényeg hogy jól tudjuk
Te jól tudod hogy mit kell észlelni!
Egyszerûen helytelenül van írva a lexikonba.
Egyszerûen helytelenül van írva a lexikonba.
A szélmegadásnál az alapszél (10 perc átlaga) a megadandó, ahogy: A szabályos észlelés, azaz észlelési segédlet III -ban szépen le van írva (felülrõl a harmadik szócikk, vagy kattints most rá!).
A kislexikonban valóban hibás hártom kategória (rögvest javítjuk, köszi!) ám nem értem, miért nem olvassátok a felsõ három segédlet-szócikket!
A kislexikonban valóban hibás hártom kategória (rögvest javítjuk, köszi!) ám nem értem, miért nem olvassátok a felsõ három segédlet-szócikket!
Muszáj volt mekérdezni mert még véletlen sem akarok nagy hülységeket észlelni
Most itt is megkérdezem lehet hogy válaszol valaki.
Valami nem jól van a kislexikonban. Ott Pl az erõs szélhez ez van írva:
Az átlagos szélsebesség vagy a széllökések 11 illetve 17 m/s közé (km/ó-ban kerekítéssel megadva 40 illetve 61 km/ó közé) esnek. A faágak mozognak, a gyenge fatörzsek meghajlanak.
A kislexikon alapján egy példa:
Mondjuk ha az átlagszél 55km/h, de a legerõsebb lökések elérik a 85 km/h-t, akkor az viharos szélnek számít?
Nem tudom hogy az átlagszelet vagy a széllökéseket kell nézni, mert ez most bezavart. Erre szeretnék választ kapni.
Lehet hogy hülye kérdés de kicsit megkevert a kislexikon!
Valami nem jól van a kislexikonban. Ott Pl az erõs szélhez ez van írva:
Az átlagos szélsebesség vagy a széllökések 11 illetve 17 m/s közé (km/ó-ban kerekítéssel megadva 40 illetve 61 km/ó közé) esnek. A faágak mozognak, a gyenge fatörzsek meghajlanak.
A kislexikon alapján egy példa:
Mondjuk ha az átlagszél 55km/h, de a legerõsebb lökések elérik a 85 km/h-t, akkor az viharos szélnek számít?
Nem tudom hogy az átlagszelet vagy a széllökéseket kell nézni, mert ez most bezavart. Erre szeretnék választ kapni.
Lehet hogy hülye kérdés de kicsit megkevert a kislexikon!
Felold, rögzít (nem kell semmi új adatot beírni, csak megnyomni a gombot), lezár. Ha nem jön helyre, akkor újra kell próbálni.
A mai hõtérképen is látni egy bazinagy bazikék foltot Veszprém melett, ami 7-8 fokot feltételez, és ez nagyon soxor jelentkezik!
Tudja valaki melyik állomás vagy automata adata lehet az és miért mér nappal olyan hideget??
Tudja valaki melyik állomás vagy automata adata lehet az és miért mér nappal olyan hideget??
palota (Budapest XV)
nekem is hiányzik a körzeti idõjárás jelentés.
kiváncsi vagyok mi volt az nyomos indok hogy be kellet szüntetni!
nekem is hiányzik a körzeti idõjárás jelentés.
kiváncsi vagyok mi volt az nyomos indok hogy be kellet szüntetni!
Szerintetek lehet / érdemes valamit tenni az ügy érdekében? Vagy csak nekem hiányzik a körzeti id. jelentés a rádióból?
Kedves Hallgatónk!
Körzeti idõjárásjelentés, a régi formában nem tér vissza.
Tisztelettel: MR Közönségszolgálat, Dömökné H.Teréz
--------------------------------------------------------------------------------
From: Kiss András [mailto:[email protected]]
Sent: Saturday, October 27, 2007 11:18 PM
To: [email protected]
Subject: körzeti idõjárásjelentés
Tisztelt MR!
Tervezik-e, hogy valamelyik rádióadón újra hallható legyen a Körzeti Idõjárásjelentés?
Nagyon hiányolom a mostani mûsorstruktúrából, hasznos és aktuális információkat nyújtott az idõjárásról.
Köszönettel
Kiss András
Kedves Hallgatónk!
Körzeti idõjárásjelentés, a régi formában nem tér vissza.
Tisztelettel: MR Közönségszolgálat, Dömökné H.Teréz
--------------------------------------------------------------------------------
From: Kiss András [mailto:[email protected]]
Sent: Saturday, October 27, 2007 11:18 PM
To: [email protected]
Subject: körzeti idõjárásjelentés
Tisztelt MR!
Tervezik-e, hogy valamelyik rádióadón újra hallható legyen a Körzeti Idõjárásjelentés?
Nagyon hiányolom a mostani mûsorstruktúrából, hasznos és aktuális információkat nyújtott az idõjárásról.
Köszönettel
Kiss András
Mivel ez az oldal olyan jó barátságban van az OMSZ-el, ezért remélem nem gond, ha ide belinkelem az OMSZ honlapján lévõ statisztikát a napfénytartamot illetõen: Link itt az éghajlati átlagoknál egyes városok napfénytartamát is meg lehet nézni... Link viszont hogy a vizsgált idõszakra hol vannak az adatok, azt nem tudom... lehet ugyanitt meg lehet találni. Budapest és Debrecen napfénytartamát is megtalálhatod... itt évekre le van bontva: Link a grafikonok menüpont alatt az utolsó pont... majd megtalálod.
Sziasztok!
egy tanulmány készítéséhez szeretnék múltbeli idõjárási adatokat. egészen pontosan 1991 jan 1-jétõl napjainkig lenne szükségem a napsütéses napokra Budapesten. Tehát, hogy sütött-e a nap, vagy nem. tudom, ez elég konkrét, mert lehet, hogy csak fél napot sütött. ezért lehet, hogy jobb lenne több kategóriát létrehozni. elõre is köszi
egy tanulmány készítéséhez szeretnék múltbeli idõjárási adatokat. egészen pontosan 1991 jan 1-jétõl napjainkig lenne szükségem a napsütéses napokra Budapesten. Tehát, hogy sütött-e a nap, vagy nem. tudom, ez elég konkrét, mert lehet, hogy csak fél napot sütött. ezért lehet, hogy jobb lenne több kategóriát létrehozni. elõre is köszi
Na jó értem én, csak a magam módján rájöttem az elõbb, egyszerûbb gondolkodásal, de a ti segítségetekkel 
Gerinc és teknõõ ---- magas és alacsony nyomás... na köszi a türelmet 
Gerinc és teknõõ ---- magas és alacsony nyomás... na köszi a türelmet
Usrin
"Az eredeti kérdésre visszatérve: a 500 hPa-os relatív topográfiában az 552-es szám (azaz az 5520 méter) egy "közepes" értéknek tekinthetõ, a szintvonalak közül ennek a lefutása rajzolja ki legjobban a teknõket és gerinceket, ezért pont ez van kiemelve. De ennél különlegesebb jelentõsége nincs, helyette az 550-et vagy az 554-et is nyugodtan húzhatták volna vastagon."
"Az eredeti kérdésre visszatérve: a 500 hPa-os relatív topográfiában az 552-es szám (azaz az 5520 méter) egy "közepes" értéknek tekinthetõ, a szintvonalak közül ennek a lefutása rajzolja ki legjobban a teknõket és gerinceket, ezért pont ez van kiemelve. De ennél különlegesebb jelentõsége nincs, helyette az 550-et vagy az 554-et is nyugodtan húzhatták volna vastagon."
Igen így nézve már sokkal világosabb a dolog, tehát az az 552-es határvonal jelentheti a ciklonális irányítás és a váltakozóan magasnyomású területek közötti határvonalat.
Mikor engeded le a lefolyón a vizet, akkor látod hogy a legkevesebb víz az örvény közepén van.
Levegõnél is így van minél erõsebb a ciklon örvénye annál több levegõt szorít ki, és annál kisebb a légynyomás így.
Hozzá kell tenni, hogy térkép készítõitõl függ hogy jelennek meg a színek és vonalak, pontosabban hogy aránylanak a számokhoz ezek a jelölések..
Levegõnél is így van minél erõsebb a ciklon örvénye annál több levegõt szorít ki, és annál kisebb a légynyomás így.
Hozzá kell tenni, hogy térkép készítõitõl függ hogy jelennek meg a színek és vonalak, pontosabban hogy aránylanak a számokhoz ezek a jelölések..
Mondjuk nem tudom, így kicsit jobban megfigyelve a térképeket az 552-es vonaltõl számítva a zöldel jelzett területeken erõsen ciklonális hatások lépnek fel, és az ellenkezõ oldalán fõként 1010 hPa-tól magasabb nyomású területek vannak, tehát anticiklonok és maximum sekély ciklonok. Ez akkor már minden megmagyaráz... mert egy 1010 hPa alatti mediterrán ciklont is jelöli ez az 552 gpdm alatti terület, tehát ahol az 500 hPa nyomású levegõ alacsonyabban van 5520 méternél ott annál alacsonyabb légnyomás van a tengerszinti magasságon is.
Poláris frontot konkrétan nem jelölik, csak a hatása jelenik meg a téképen.
Légyonyomás, hõmérsélet változás.
Légyonyomás, hõmérsélet változás.
Igen és egyben ez a vonal jelöli a poláris frontot is?... legalábbis megközelítõleg?
Bocs 500hPa nem ott a légnyomást jelölik így.
(fehér vonallal)
500hPa-on a színek jelzik a magasságot így pontos
(fehér vonallal)
500hPa-on a színek jelzik a magasságot így pontos
Magyarán a T850hPa térképen;
a fehér vonalon lévõ szám 152 mondjuk egyenlõ 1520m, azaz 850hPa ilyen magasan van.
(ez az egyszerûsített magyarázat )
Ez miért van azt meg a többiek leírták
Ez így mûködik T500 térképen is.
a fehér vonalon lévõ szám 152 mondjuk egyenlõ 1520m, azaz 850hPa ilyen magasan van.
(ez az egyszerûsített magyarázat
)Ez miért van azt meg a többiek leírták
Ez így mûködik T500 térképen is.
A halmazállapotot lehet, hogy nem kellett volna idekevernem... Ahogy Nyuli is írta, az 500-as és 1000-es szint magasságkülönbségének nincs köze a halmazállapothoz. A 850-es és 1000-es szint különbségének viszont annál inkább, sokkal biztosabb jelzõszám, mint a 850 hPa-os T. De ez egy másik történet, másik térkép: Link (Itt az 1300 m-nél kisebb relatív topográfia ad jó esélyt a szilárd halmazállapotra.)
Az eredeti kérdésre visszatérve: a 500 hPa-os relatív topográfiában az 552-es szám (azaz az 5520 méter) egy "közepes" értéknek tekinthetõ, a szintvonalak közül ennek a lefutása rajzolja ki legjobban a teknõket és gerinceket, ezért pont ez van kiemelve. De ennél különlegesebb jelentõsége nincs, helyette az 550-et vagy az 554-et is nyugodtan húzhatták volna vastagon.
Az eredeti kérdésre visszatérve: a 500 hPa-os relatív topográfiában az 552-es szám (azaz az 5520 méter) egy "közepes" értéknek tekinthetõ, a szintvonalak közül ennek a lefutása rajzolja ki legjobban a teknõket és gerinceket, ezért pont ez van kiemelve. De ennél különlegesebb jelentõsége nincs, helyette az 550-et vagy az 554-et is nyugodtan húzhatták volna vastagon.
Ezért nem érti az ember a politikát se, mert mindenki diplomatikus Tehát valamilyen kapcsolat van a halmazállapotváltozás és a 552-es vonal között, de nem közvetlen
Egyébként halmazállapot terén jobb ha megmaradok azon a szinten, hogy a t850hPa érthetõen ábrázolja a valószínûsíthetõ csapadékformát... persze a csapadéktérképpel szinkronba nézve.
A "megint nem" tehát a halmazállapot közvetlen kapcsolatára szólt. A számot is megmondtad már, hogy mit jelent... de engem konkrétan az 552-es szám érdekelne a legjobban. Archivumban sokhelyen megnéztem ez a vastag fekete vonalon egy állandó szám. Valamelyik hozzászólásból azt szûrtem le, hogy ez közvetlen kapcsolatban van a Rossby-hullámmal. Pontosan arra lennék kíváncsi, hogy miért fontos ez a szám...
Kezdem ebben a témában magamat egyre inkább összezavartnak érezni... de ha van valami link, ahol elmagyarázzák, akkor inkább adjátok azt, mert kikészítelek itt titeket
Tehát valamilyen kapcsolat van a halmazállapotváltozás és a 552-es vonal között, de nem közvetlen Egyébként halmazállapot terén jobb ha megmaradok azon a szinten, hogy a t850hPa érthetõen ábrázolja a valószínûsíthetõ csapadékformát... persze a csapadéktérképpel szinkronba nézve.
A "megint nem" tehát a halmazállapot közvetlen kapcsolatára szólt. A számot is megmondtad már, hogy mit jelent... de engem konkrétan az 552-es szám érdekelne a legjobban. Archivumban sokhelyen megnéztem ez a vastag fekete vonalon egy állandó szám. Valamelyik hozzászólásból azt szûrtem le, hogy ez közvetlen kapcsolatban van a Rossby-hullámmal. Pontosan arra lennék kíváncsi, hogy miért fontos ez a szám...
Kezdem ebben a témában magamat egyre inkább összezavartnak érezni
... de ha van valami link, ahol elmagyarázzák, akkor inkább adjátok azt, mert kikészítelek itt titeket
Megint nem A halmazállapot meghatározásához ennek (közvetlenül, hogy diplomatikus legyek...) nincs köze. A szám azt mutatja meg, hogy a geopotenciál hogyan változik, azaz utal pl. egy teknõ (hidegcsepp) kialakulására, de ugyanúgy utalhat magasnyomás(ú ék) kialakulására is.
Úgy van, a "szaggatott" vonalak az 500 hPa-os hõmérsékletet adják.
A halmazállapot meghatározásához ennek (közvetlenül, hogy diplomatikus legyek...) nincs köze. A szám azt mutatja meg, hogy a geopotenciál hogyan változik, azaz utal pl. egy teknõ (hidegcsepp) kialakulására, de ugyanúgy utalhat magasnyomás(ú ék) kialakulására is. Úgy van, a "szaggatott" vonalak az 500 hPa-os hõmérsékletet adják.
Na mostmár teljesen tiszta! Köszönöm. Még annyi, hogy ez a szám, akkor folyamatosan állandó, tehát 552? Mert annak látszik, akkor ennek a számnak van gondolom nagyobb jelentõsége a csapadékhalmazállapot meghatározásánál.
Még esetleg annyi kérdés, hogy a légnyomástérképen .. _.._.._ szürke szaggatott résszel jelzett vonalak mit jeleznek? Link Ja gondolom az 500 hPa-s hõmérsékletet.
Köszönöm. Még annyi, hogy ez a szám, akkor folyamatosan állandó, tehát 552? Mert annak látszik, akkor ennek a számnak van gondolom nagyobb jelentõsége a csapadékhalmazállapot meghatározásánál.Még esetleg annyi kérdés, hogy a légnyomástérképen .. _.._.._ szürke szaggatott résszel jelzett vonalak mit jeleznek? Link Ja gondolom az 500 hPa-s hõmérsékletet.
Nem, a fekete vonalak és a hozzá tartozó számok az 500 hPa-os szint magasságát adják meg dekaméterben, azaz pl. 568 = 5680 m magasan van az 500 hPa. A vastag vonal a nagyobb számmal pedig az 500-as és 1000-es szintek magasságkülönbsége dekaméterben, maga a vonal valóban a (kezdõdõ) hullámképzõdés.
Itt tulajdonképpen jobban látszik: Link akkor a tengerszint fölötti légnyomásértékeket.... izobárvonalakat lehet látni, ami egyértelmû... a fekete vonalak pedig az 500 hPa magasságban mért légnyomáseltérések? Tehát azt mutatja, hogy a tengerszint felette 500hPa szintnek megfelelõ magassági szinten mennyire tér el a légnyomás....? A térképen látható vastagabb fekete vonal, amit 552-es számmal jeleznek az pedig a Rossby-hullám?
Légnyomás a talajon, felhõfedettség %-ban és ReTop 500/1000 OK, az elsõ kettõt nem kell magyarázni, de a harmadikat...
Ez a kifejezés a "viszonylagos topográfia 500/1000 mbar" rövidítése. Ez alatt a következõt kell érteni: két, állandó nyomású felületet (jelen esetben 500 és 1000 mbar) kiválasztasz (azaz lesz két térképed) és egymás fölé helyezed õket. A két térkép közötti különbség adja a két nyomásfelületek közötti távolságot. Ha ez a távolság nagy, akkor magas a geopotenciál, ami egy ékre utal. Ha a távolság csekély, akkor a geopotenciál is alacsony, azaz egy teknõrõl van szó (az áramláson belüli alacsony légnyomás egy leépülõ ciklon hátoldalán).
OK, az elsõ kettõt nem kell magyarázni, de a harmadikat...Ez a kifejezés a "viszonylagos topográfia 500/1000 mbar" rövidítése. Ez alatt a következõt kell érteni: két, állandó nyomású felületet (jelen esetben 500 és 1000 mbar) kiválasztasz (azaz lesz két térképed) és egymás fölé helyezed õket. A két térkép közötti különbség adja a két nyomásfelületek közötti távolságot. Ha ez a távolság nagy, akkor magas a geopotenciál, ami egy ékre utal. Ha a távolság csekély, akkor a geopotenciál is alacsony, azaz egy teknõrõl van szó (az áramláson belüli alacsony légnyomás egy leépülõ ciklon hátoldalán).
Köszönöm Nektek! lol
Tényleg egyébként jobban megnézve látni, hogy szinkronban van pl. az 500 hPa Bodendruck térképpel. (meg a T850hpa-val is)
lol Tényleg egyébként jobban megnézve látni, hogy szinkronban van pl. az 500 hPa Bodendruck térképpel. (meg a T850hpa-val is)
Azok pedig az 500/1000 hPa-os relatív topográfiát (az 500 és 1000 hPa-os szint dekaméterekben mért távolságát) jelentik, ami a két szint közti légoszlop hõmérsékletére utal. (Hasonlóan a 850/1000 hPa-os relatív topográfiához, ami köztudottan fontos a csapadék halmazállapotának elõrejelzésében.)
Nagyon megköszönném, ha valaki elmagyarázná, hogy ez a térkép mit jelent pontosan... a jelölések mit takarnak...? Link egyedül a légnyomásban vagyok biztos és a német tudásom híjján a többit nem tudom megfejteni.
#39683. - Snowhunter (Mályi)
"... A melegadvekció (szerk: azaz a havazáshoz kedvezõ helyzet)keletnek is kedvezõ mivoltja akkor lehetséges, ha kombinálódik a ciklonpálya megfelõsége a stabil hideggel a medencébe és/vagy attól keletre.
Két régi írásom idevonatkozó részét emelem (kicsit aktualizálva) be most, tanóra gyanánt:
#6890. - Snowhunter (Mályi) 2006-01-21 12:41:00
"A med.ciklonok két fõ pályája a ránk kanyarodó (von Bebber: Vb), és alattunk elhúzó (Vc), ill. ezek között lavírozók (alattunk elhúzó, de Erdély felett felkanyarodó).
Az Vb a késõ õszi idõszak kedvelt célponja (ahogy Decemberben volt, majd 10 év után lett ennyire kifejezõ eme pálya), a tél második felében az Vc a gyakoribb verzió."
#2436. - Snowhunter (Mályi) 2005-11-22 09:22:50
"A mediterrán ciklonok pedig külön tészták, "õkelmék" még a profikat is rendre megtréfálják, nem még minket amatõröket, és ezért nem õk (profik) a hibásak, egész egyszerûen az egyik legnehezebben elõrejelezhetõ eseményeknek számítanak.
A Van Bebber Vb ill. Vc ciklonpálya számunkra az elméleti leggyakoribb, az elõbbi a tipikus Dunántúli havazás és keleti esõ, az utóbbi az alattunk elhúzó ciklon, Dk-en hó, máshol alig semmi. "
Ui: A kettõ közötti (Vb és Vc) átmenetek az igazi csemegék, he-he! "
"... A melegadvekció (szerk: azaz a havazáshoz kedvezõ helyzet)keletnek is kedvezõ mivoltja akkor lehetséges, ha kombinálódik a ciklonpálya megfelõsége a stabil hideggel a medencébe és/vagy attól keletre.
Két régi írásom idevonatkozó részét emelem (kicsit aktualizálva) be most, tanóra gyanánt:
#6890. - Snowhunter (Mályi) 2006-01-21 12:41:00
"A med.ciklonok két fõ pályája a ránk kanyarodó (von Bebber: Vb), és alattunk elhúzó (Vc), ill. ezek között lavírozók (alattunk elhúzó, de Erdély felett felkanyarodó).
Az Vb a késõ õszi idõszak kedvelt célponja (ahogy Decemberben volt, majd 10 év után lett ennyire kifejezõ eme pálya), a tél második felében az Vc a gyakoribb verzió."
#2436. - Snowhunter (Mályi) 2005-11-22 09:22:50
"A mediterrán ciklonok pedig külön tészták, "õkelmék" még a profikat is rendre megtréfálják, nem még minket amatõröket, és ezért nem õk (profik) a hibásak, egész egyszerûen az egyik legnehezebben elõrejelezhetõ eseményeknek számítanak.
A Van Bebber Vb ill. Vc ciklonpálya számunkra az elméleti leggyakoribb, az elõbbi a tipikus Dunántúli havazás és keleti esõ, az utóbbi az alattunk elhúzó ciklon, Dk-en hó, máshol alig semmi. "
Ui: A kettõ közötti (Vb és Vc) átmenetek az igazi csemegék, he-he! "
Azért ,mert az ilyen mondatok, mint ez: -
"Pedig "elvileg" keletnetk hidegebbnek kellene lennie. " - sajnos nem mûködnak a valóságban...
Szerk.: gyere Társalgóba, kidumáljuk ott!
"Pedig "elvileg" keletnetk hidegebbnek kellene lennie. " - sajnos nem mûködnak a valóságban...
Szerk.: gyere Társalgóba, kidumáljuk ott!
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat