Külföldi időjárási események
Igen, éppen a beírásod elõtt néztem én is, hogy Mr. Herrera is rábólintott immár Mitribah adataira. Ezek szerint joggal feltételeztem korábban (tavalyelõtt, tavaly), hogy valami bibi lehet ott, de most már jöhetnek csõstül az ötven fokok, elhisszük. 
---
Az imént olvastam, nagyszerû összefoglaló a tavaly év melegrekordjairól: Link
---
Az imént olvastam, nagyszerû összefoglaló a tavaly év melegrekordjairól: Link
No egy kis nyár, közben úgy néz ki, hogy a régóta vitatott Mitribah állomás Kuvaitban elfogadásra került, így gyorsan hozott egy új országos csúcsot 53,3 fokkal. Ez most már hivatalosan is megerõsítést nyert. Igaz ami igaz eddig volt, lehetett ott gond, mert idén közel sem annyi 50 fok feletti hõmérsékletet produkált mint az elmúlt években, akkor vót ott 54-55 fok is:-) Szóval valamit javítottak az állomáson.
Köszönet a linkért, nagyon jó a cikk, örülök, hogy az OMSZ nem megy el szó nélkül az ilyen érdekességek mellett!
Az új-zélandi események fõleg azért tûnnek érdekesnek, mert az utóbbi években mintha a déli féltekén is ugyanazt a jelenséget látnánk, mint az északin. Nevezetesen: a mérsékeltövi ciklonok haladása gyakran lelassul, és a szokottnál tartósabb, erõsebb elõ- és hátoldalak alakulnak ki. Erre utal a mostani hidegbetörést megelõzõ rendkívüli enyheség is, és az is, hogy az elmúlt pár évben Dél-Afrikában és Dél-Amerikában is voltak rekordokat döntõ hidegleszakadások. Ráadásul, mivel délen kevés a szárazföld, az események egy részérõl nem is értesülünk. Pl. az Indiai-óceán fölé még az új-zélandinál is erõsebb hidegnyelv nyúlik: Link Egy hét múlva pedig az Atlanti-óceán fölött vár a GFS -10 fokos 850 hPa-t az Új-Zélandnak megfelelõ földrajzi szélességre: Link
Ha mindez statisztikailag is igazolható, akkor erõs érv lehet a gyengébb naptevékenység zonalitás-gyengítõ hatása mellett: elvégre egy ilyen hatásnak mindkét féltekén egyformán illik megjelennie.
Az új-zélandi események fõleg azért tûnnek érdekesnek, mert az utóbbi években mintha a déli féltekén is ugyanazt a jelenséget látnánk, mint az északin. Nevezetesen: a mérsékeltövi ciklonok haladása gyakran lelassul, és a szokottnál tartósabb, erõsebb elõ- és hátoldalak alakulnak ki. Erre utal a mostani hidegbetörést megelõzõ rendkívüli enyheség is, és az is, hogy az elmúlt pár évben Dél-Afrikában és Dél-Amerikában is voltak rekordokat döntõ hidegleszakadások. Ráadásul, mivel délen kevés a szárazföld, az események egy részérõl nem is értesülünk. Pl. az Indiai-óceán fölé még az új-zélandinál is erõsebb hidegnyelv nyúlik: Link Egy hét múlva pedig az Atlanti-óceán fölött vár a GFS -10 fokos 850 hPa-t az Új-Zélandnak megfelelõ földrajzi szélességre: Link
Ha mindez statisztikailag is igazolható, akkor erõs érv lehet a gyengébb naptevékenység zonalitás-gyengítõ hatása mellett: elvégre egy ilyen hatásnak mindkét féltekén egyformán illik megjelennie.
Egyértelmû, a föld lapos, és van világvége, és a Nap kering körülöttünk, és a déli féltekén mindenki fejjel lefelé áll, tudom én!:-)))
Segítek, hazánk átlaghõmérséklete januárban -2 fok körül van, ott 5 és 12 fok között csak a júliusi, így ha akarnánk se esne gyakrabban a hó mint itt sajnos, hidd el szívesen csernék velük:-) Így nálunk ha a legdurvább zonális tél is van akkor is több hó hullik mint ott 20 év alatt, mindössze ennyi a különbség, áá egészen elhanyagolható! Még egy apróság sajnos az elmúlt 20 évben a havas napok, és a hótakarós napok száma is megnövekedett, így pl a karácsony is nagyobb eséllyel lesz fehér mint mondjuk a 90-es évek elején, én meg tovább fázhatom:-) Bezzeg ha ott élnék szépen kibírnám a 20 évente egyszer bekövetkezett hideg, havas idõszakot, és õrölnék is neki, hogy kb 20 évig úgysem lesz ilyen szutyok idõ:-)
Segítek, hazánk átlaghõmérséklete januárban -2 fok körül van, ott 5 és 12 fok között csak a júliusi, így ha akarnánk se esne gyakrabban a hó mint itt sajnos, hidd el szívesen csernék velük:-) Így nálunk ha a legdurvább zonális tél is van akkor is több hó hullik mint ott 20 év alatt, mindössze ennyi a különbség, áá egészen elhanyagolható! Még egy apróság sajnos az elmúlt 20 évben a havas napok, és a hótakarós napok száma is megnövekedett, így pl a karácsony is nagyobb eséllyel lesz fehér mint mondjuk a 90-es évek elején, én meg tovább fázhatom:-) Bezzeg ha ott élnék szépen kibírnám a 20 évente egyszer bekövetkezett hideg, havas idõszakot, és õrölnék is neki, hogy kb 20 évig úgysem lesz ilyen szutyok idõ:-)
"Lassan Magyarországon lesz szokatlan a hó, ott meg egyre sûrûbben várható."
Mi alapján várod ezt? Az elmúlt néhány évtized során nem csökkent, inkább kissé növekedett a Magyarországon hulló hó mennyisége. Hogy Új-Zélandon miért várható "egyre sûrûbben", arra aztán végképp kíváncsi vagyok!
"Itt Magyarországon az sem kizárt hogy e télen nem lesz sokszor havazás, inkább esõben adja le a hiányzó csapadékot."
Ez tényleg nem kizárt, hiszen Magyarországon a téli csapadéknak átlagosan kb. a fele esõben hullik, és gyakran elõfordulnak (meg 20, 50 és 100 évvel ezelõtt is elõfordultak) olyan telek, amikor az esõ kerül túlsúlyba.
Mi alapján várod ezt? Az elmúlt néhány évtized során nem csökkent, inkább kissé növekedett a Magyarországon hulló hó mennyisége. Hogy Új-Zélandon miért várható "egyre sûrûbben", arra aztán végképp kíváncsi vagyok!
"Itt Magyarországon az sem kizárt hogy e télen nem lesz sokszor havazás, inkább esõben adja le a hiányzó csapadékot."
Ez tényleg nem kizárt, hiszen Magyarországon a téli csapadéknak átlagosan kb. a fele esõben hullik, és gyakran elõfordulnak (meg 20, 50 és 100 évvel ezelõtt is elõfordultak) olyan telek, amikor az esõ kerül túlsúlyba.
Na az durva hogy Új-Zélandon ez volt:"Szokatlanul nagy havazás söpört végig Új-Zéland szigetén az elõzõ napokban. Olyan helyeken is havazott, ahol lassan már ötven éve nem láttak havat. A síterepeken körülbelül 10-40 cm friss hó esett eddig, de a hónak még bõven van utánpótlása a következõ napokban is". Olvashatjuk a sielõk.hu-n.Lassan Magyarországon lesz szokatlan a hó, ott meg egyre sûrûbben várható.Itt Magyarországon az sem kizárt hogy e télen nem lesz sokszor havazás, inkább esõben adja le a hiányzó csapadékot.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#62875 - 2011-08-15 18:06:03)
Az már szép mennyiség, az már tényleg tud gondokat okozni!
Az már szép mennyiség, az már tényleg tud gondokat okozni!
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#62864 - 2011-08-15 17:20:43)
Szek: Bocs, déli sziget.
Szek: Bocs, déli sziget.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#62860 - 2011-08-15 17:07:30)
Gondolom azért minimum gyököt kell ebbõl vonni (média), de 1-2 éve itt is volt olyan, hogy reggel fagypont alatt egy picivel esett egy pár centi hó, de abból az utakon egybõl jég lett. Ilyenkor elég 1 db emelkedõn elakadt kamion, és megáll az élet.
Gondolom azért minimum gyököt kell ebbõl vonni (média), de 1-2 éve itt is volt olyan, hogy reggel fagypont alatt egy picivel esett egy pár centi hó, de abból az utakon egybõl jég lett. Ilyenkor elég 1 db emelkedõn elakadt kamion, és megáll az élet.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#62859 - 2011-08-15 17:03:2
Az északi sziget belsõrészere 1 m havat várnak a modellek, átlagosan 50cm várható, a tenger parton lesz csak latyak
Az északi sziget belsõrészere 1 m havat várnak a modellek, átlagosan 50cm várható, a tenger parton lesz csak latyak
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#62857 - 2011-08-15 17:02:54)
Nem tudom mit csodálkozol, nálunk elég hozzá 1 centi!
Nem tudom mit csodálkozol, nálunk elég hozzá 1 centi!
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#62854 - 2011-08-15 16:59:5
Azért ez durva, hogy 3 cm latyaktól megbénuljon egy fél ország, bármilyen ritkán is esik ez meg náluk: Link (Vagy ez is csak a szokásos bulváros, túlzós eset.)
szerk: Közben bõvítették a képtárat, így már más, tényleg van hó, elõször csak az utolsó 3 kép volt fenn, az tényleg csak egy kis latyak
Azért ez durva, hogy 3 cm latyaktól megbénuljon egy fél ország, bármilyen ritkán is esik ez meg náluk: Link (Vagy ez is csak a szokásos bulváros, túlzós eset.)
szerk: Közben bõvítették a képtárat, így már más, tényleg van hó, elõször csak az utolsó 3 kép volt fenn, az tényleg csak egy kis latyak
Igen ez nem egy gyakori dolog. Azt vizsgálgattam, hogy a stabil Antarktisz körüli állandó szelek, miért is gyengültek meg idén télen? Ez okozta a Dél-Afrikába, Chilébe, Ausztráliába és most Új-Zélandra történõ sarkvidéki leszakadásokat! Ezzel együtt a belsõ hõmérséklet messze elmaradt attól a tartománytól amit megszokhattunk pl alig volt -70 fok alatti érték, -80 meg egyáltalán nem. Talán ha jól emlékszem idén -78,6 fok volt az eddigi minimum a jeges kontinensen.
Egyszóval azokat a részeket érintették, lásd most Wellingtonon, amit egyébként nem szoktak, pont a stabil szelek miatt amik Antarktiszon belül tartják ezeket a kemény sarki magokat. Emlékezzünk az Atacama-sivatagban hullott hóra, valamint északabbra, (ahol gyakorlatilag trópus déli része van) a fagyokra, vagy az Ausztrál hideghullámra, ezeket mind-mind ezek okozták.
Igazából megoldás nincs egyelõre a fejembe, azt látom, hogy idén ez gyakori, és ami még érdekesebb, hogy sokkal komolyabb mértékben mint más években és több is. Várható egy-két kemény rekord a térségbõl valószínû.
Talán itt is az a bizonyos napciklus elmaradása lehet döntõ, de ezt nálam sokkal okosabbak majd fejtegetik. Ha az, akkor bizony ott is lehet, de negatív visszacsatolás.
Ezt mindenki tekintse úgy, hogy azért rendkívüli mert pl Auckland júliusi középértéke 10,6 fok és augusztus közepén ez az érték már magasabb, Wellingtoné pedig 8,5 fok júliusban, így joggal nevezhetõ nem mindennapos eseménynek. A délebbi részeken is 5 fok körüli a júliusi középhõmérséklet, így ott is fehér holló a hó:-)
Egyszóval azokat a részeket érintették, lásd most Wellingtonon, amit egyébként nem szoktak, pont a stabil szelek miatt amik Antarktiszon belül tartják ezeket a kemény sarki magokat. Emlékezzünk az Atacama-sivatagban hullott hóra, valamint északabbra, (ahol gyakorlatilag trópus déli része van) a fagyokra, vagy az Ausztrál hideghullámra, ezeket mind-mind ezek okozták.
Igazából megoldás nincs egyelõre a fejembe, azt látom, hogy idén ez gyakori, és ami még érdekesebb, hogy sokkal komolyabb mértékben mint más években és több is. Várható egy-két kemény rekord a térségbõl valószínû.
Talán itt is az a bizonyos napciklus elmaradása lehet döntõ, de ezt nálam sokkal okosabbak majd fejtegetik. Ha az, akkor bizony ott is lehet, de negatív visszacsatolás.
Ezt mindenki tekintse úgy, hogy azért rendkívüli mert pl Auckland júliusi középértéke 10,6 fok és augusztus közepén ez az érték már magasabb, Wellingtoné pedig 8,5 fok júliusban, így joggal nevezhetõ nem mindennapos eseménynek. A délebbi részeken is 5 fok körüli a júliusi középhõmérséklet, így ott is fehér holló a hó:-)
Köszönöm, bár "globális felmelegedést" még véletlenül sem említettem, csak tendenciózusan változó domináns nyári makrohelyzetet.
Pedig elég ritkák a 40 fokok, olyannyira, hogy ilyenre az elmúlt 30 évben csak tavaly és idén (!) volt példa (WO). A 80-as években gyakran a 35°C-ot sem érte e hõmérséklet egész nyáron.
Pedig elég ritkák a 40 fokok, olyannyira, hogy ilyenre az elmúlt 30 évben csak tavaly és idén (!) volt példa (WO). A 80-as években gyakran a 35°C-ot sem érte e hõmérséklet egész nyáron.
Engedj meg, kérlek,egy rövid szemelvényt Volgográd térségének éghajlatáról:
"A körzet nagy része az erdõs sztyep és a sztyep övezetbe tartozik, mely délen szikes pusztákba, délkeleten félsivatagba megy át. Az éghajlat száraz, kontinentális, nagy a hõingás. Az északnyugati tájak még viszonylag elegendõ csapadékot kapnak, de délen az esõ rendkívül kevés, és a nyár forró." (Wikipédia.hu)
Nagy a hõingás, a nyár forró. Nem ritkák tehát a 40 fokok. Ez régen is így volt, most is így van. Semmiféle globális felmelegedést nem bizonyít. Ellenben a keményebbé váló telek bizony alátámasztják a globális lehûlést, mint amilyen az elmúlt tél is volt arrafelé...
"A körzet nagy része az erdõs sztyep és a sztyep övezetbe tartozik, mely délen szikes pusztákba, délkeleten félsivatagba megy át. Az éghajlat száraz, kontinentális, nagy a hõingás. Az északnyugati tájak még viszonylag elegendõ csapadékot kapnak, de délen az esõ rendkívül kevés, és a nyár forró." (Wikipédia.hu)
Nagy a hõingás, a nyár forró. Nem ritkák tehát a 40 fokok. Ez régen is így volt, most is így van. Semmiféle globális felmelegedést nem bizonyít. Ellenben a keményebbé váló telek bizony alátámasztják a globális lehûlést, mint amilyen az elmúlt tél is volt arrafelé...
Idén eddig csak egy napon, egy mérõállomáson volt 40°C-ot meghaladó forróság a Balkán-félszigeten, jelesül a görögországi Larisszában, július 20-án 40.8°C. A mostani hõhullám is 40°C alatt tetõzött a térségben, a legmelegebb a macedón fõvárosban, Szkopjében volt, 37.9°C.
Az utóbbi években rendszeresen megvolt Szerbia, Bosznia, Macedónia és/vagy Bulgária megfelelõ területein (elsõsorban zárt medencékben ill. dél felé nyitott folyóvölgyekben) a 40°C-ot meghaladó forróság. Ennek csúcspontja (mint nálunk is) 2007. július 24-én volt, Szerbiában egy 44.9°C-os (Smederevska Palanka-n), Macedóniában pedig egy egészen elképesztõ 45.7°C-os (Demir Kapija = "Vaskapu") rekorddal. A fent említett államok területét számítva 2011-ben eddig az észak-boszniai Vrbas folyó völgyében fekvõ Banja Luka "vezet" 39.8°C-kal, két tizeddel marad el tõle a Neretva-völgyi katlanban Mostar, és újabb 2 tizedre tõle, 39.4°C-es csúccsal rendelkezik a Vardar-völgyben Demir Kapija.
Balkáni nyári maximumok, 2007 után:
2008-ban Larissza (GRE) 41.8°C (07.08.);
2009-ben Larissza (GRE) 43.4°C (07.25.), Demir Kapija (MKD) 42.8°C (07.25.), Sandanski (BUL) 41.5°C (07.25.);
2010-ben Gevgelija (MKD) 41.3°C (08.14.);
2011-ben Larissza (GRE) 40.8°C (07.20.).
Az utóbbi években rendszeresen megvolt Szerbia, Bosznia, Macedónia és/vagy Bulgária megfelelõ területein (elsõsorban zárt medencékben ill. dél felé nyitott folyóvölgyekben) a 40°C-ot meghaladó forróság. Ennek csúcspontja (mint nálunk is) 2007. július 24-én volt, Szerbiában egy 44.9°C-os (Smederevska Palanka-n), Macedóniában pedig egy egészen elképesztõ 45.7°C-os (Demir Kapija = "Vaskapu") rekorddal. A fent említett államok területét számítva 2011-ben eddig az észak-boszniai Vrbas folyó völgyében fekvõ Banja Luka "vezet" 39.8°C-kal, két tizeddel marad el tõle a Neretva-völgyi katlanban Mostar, és újabb 2 tizedre tõle, 39.4°C-es csúccsal rendelkezik a Vardar-völgyben Demir Kapija.
Balkáni nyári maximumok, 2007 után:
2008-ban Larissza (GRE) 41.8°C (07.08.);
2009-ben Larissza (GRE) 43.4°C (07.25.), Demir Kapija (MKD) 42.8°C (07.25.), Sandanski (BUL) 41.5°C (07.25.);
2010-ben Gevgelija (MKD) 41.3°C (08.14.);
2011-ben Larissza (GRE) 40.8°C (07.20.).
Jelenleg nagyon komoly intenzitású záporesõ (gyenge 82-es) és idõnként aprószemû jégesõ jellemzõ. (Ausztria, Bettelwurfhütte, 2077 m)
(Ausztria, Bettelwurfhütte, 2077 m)
Öröm lehet nyáron békefenntartónak lenni Mezopotámiában. Násszíriáról is hallhattunk pár éve az iraki offenzíva idején.
Komoly a nagy hõségre nem is csoda! Az állomások 20 mm körüli csapadékot mértek, de ilyen estben ettõl volt jóval több is, láthattuk a képeken.
Vannak újabb friss adtok, hozom is a csemegéket:-)
Nézzük Amerikát, Washingtonban július 17. óta minden nap 30 fok fölé kúszott a hõmérséklet ebbõl két nap volt 40 fok felett. Nagyon komoly hõhullám már nem kevés áldozattal a keleti partoknál. De az egész nyárra ez a jellemzõ.
Közben újabb rekordok születtek a kontinensen:
Little Rock (Arkansas): 45.6 fok
Fort Smith (Arkansas): 46.1 fok
A volt tagállamok területén is kemény rekordok vannak valamint Irak,
Irán szívébõl is nagyon magas értékeket jelentettek.
Meghri ( Örményország ): 43,7 fok Országos rekord náluk.
Khorog (Tádzsikisztán ): 39,7 fok
Jereván (Örményország): 42 fok fok
Nassirya Tallil Airbase (Irak): 53 fok, új nemzeti csúcs és a bolygónkon az idei évben mért legmagasabb hõmérséklet.
Erbent (Türkmenisztán): 47.9 fok
Akkuduk (Kazahsztán): 46.5 fok
Ojmajonkban az idei csúcs 32,6 fok, 6 hõségnap volt ebbõl a sorozatból és 9 a nyáron. Lassan elkezdõdik a lehûlési folyamat fent északon.
Vannak újabb friss adtok, hozom is a csemegéket:-)
Nézzük Amerikát, Washingtonban július 17. óta minden nap 30 fok fölé kúszott a hõmérséklet ebbõl két nap volt 40 fok felett. Nagyon komoly hõhullám már nem kevés áldozattal a keleti partoknál. De az egész nyárra ez a jellemzõ.
Közben újabb rekordok születtek a kontinensen:
Little Rock (Arkansas): 45.6 fok
Fort Smith (Arkansas): 46.1 fok
A volt tagállamok területén is kemény rekordok vannak valamint Irak,
Irán szívébõl is nagyon magas értékeket jelentettek.
Meghri ( Örményország ): 43,7 fok Országos rekord náluk.
Khorog (Tádzsikisztán ): 39,7 fok
Jereván (Örményország): 42 fok fok
Nassirya Tallil Airbase (Irak): 53 fok, új nemzeti csúcs és a bolygónkon az idei évben mért legmagasabb hõmérséklet.
Erbent (Türkmenisztán): 47.9 fok
Akkuduk (Kazahsztán): 46.5 fok
Ojmajonkban az idei csúcs 32,6 fok, 6 hõségnap volt ebbõl a sorozatból és 9 a nyáron. Lassan elkezdõdik a lehûlési folyamat fent északon.
De legalább az erdõtüzeket megúszták idén az oroszok. Most "csak" szûk egy hétig tartott a 40 fokot meghaladó forróság, s nem is hatolt annyira mélyen be a Kelet-Európai síkságra, de pl. Volgográd a tavalyi eggyel szemben idén 5db +40°C-os napot könyvelt el - eddig. A divnojei sztyeppén mért 44.3°C is nagyon komoly rekord. Figyelemre méltó, hogy egymást követõ években röpködnek a 40 fokok arrafelé. Szokatlan, egyben kiváló jelzõje a tendenciózusan változó klímabefolyásoló tényezõknek, vagyis az Irán / Turáni medence irányából érkezõ forró nyári léghullámok felerõsödésének, gyakoribbá válásának.
Szia elnézést hogy ideirom,de Concordia Argentinában van? Választ elöre is köszi.
Lassan-lassan a legmagasabb éjszaki hõmérséklet is kifut idén. Eddig ez a iráni állomás tartja Masjed-Soleyman. Itt 38,4 fokig "hûlt" a levegõ július 10-én, de Kuvait városában is mértek 36,4 fokos minimumot.
Az északi féltekén elkezdõdött a lehûlési folyamat, ez elsõ -10 fokos izotermákkal kacérkodnak a modellek.
A déli féltelén várhatóan hamarosan elérjük az abszolút minimumot. Kérdés lesz-é -80 fok alatti avagy sem? Tavaly -84,6 fokot Concordia érte el.
Egyébként idén sokkal több hidegleszakadás volt mint más években. Az Antarktiszt körülvevõ cirkulációs szelek és ciklonok néha gyengébbek voltak, így Ausztráliának és Dél-Amerikának is jutott a "jóból". Havazásokat, kemény fagyokat, és rekord hidegeket okozva, így a jégmezõ belsejében nem tudott kialakulni eddig extrém hideg! No igen, mi az extrém? Az ottani viszonyokat értem, -75 fok alatti értékek csak ritkán fordulat elõ. Ilyenkorra ezek összeállnak és híznak még kb 3 hétig, ha addig nem lesz utána egyre kisebb esély nyílik -80 fok alá menni.
Az északi féltekén elkezdõdött a lehûlési folyamat, ez elsõ -10 fokos izotermákkal kacérkodnak a modellek.
A déli féltelén várhatóan hamarosan elérjük az abszolút minimumot. Kérdés lesz-é -80 fok alatti avagy sem? Tavaly -84,6 fokot Concordia érte el.
Egyébként idén sokkal több hidegleszakadás volt mint más években. Az Antarktiszt körülvevõ cirkulációs szelek és ciklonok néha gyengébbek voltak, így Ausztráliának és Dél-Amerikának is jutott a "jóból". Havazásokat, kemény fagyokat, és rekord hidegeket okozva, így a jégmezõ belsejében nem tudott kialakulni eddig extrém hideg! No igen, mi az extrém? Az ottani viszonyokat értem, -75 fok alatti értékek csak ritkán fordulat elõ. Ilyenkorra ezek összeállnak és híznak még kb 3 hétig, ha addig nem lesz utána egyre kisebb esély nyílik -80 fok alá menni.
A veszteglõ, hosszan elnyúló frontálzónánk elõtt igen forr levegõ árasztotta el a közel-keleti térséget Oroszország egyes vidékeit és a Kaukázus környékét, igen szép rekordokat hozva a környékrõl. Oroszország a tavalyi nyár után ismét forr!
Kamishli (Szíria): 48,5 fok
Dehloran (Irán):53,0 fok ( kérdéses érték, ha bizonyossá válik akkor a Földön mért idei legmagasabb hõmérséklet, de vaklószínû, hogy hibás adat.
Divnoe (Oroszország): 44,3 fok ( Kontinens legmagasabb értéke idén )
Jaskul (Oroszország): 44,2 fok
Yergeninsky (Oroszország): 43,6 fok
Arzgir (Oroszország): 43,4fok
Kharabali (Oroszország): 43,2fok
Buddenovsk (Oroszország): 43,8fok
Svetlograd (Oroszország): 43,4 fok
Sokat írok Washingtonról, de ismét meg kell említeni, ugyanis tegnap ismét 40,0 fokot mértek a fõváros egyes részein. így hõhullám tovább tart.
Moszkva is belehúzott, igaz a tavalyi értékektõl messze elmaradva, de idén is 8 hõségnappal gazdagodott július végén.
Kamishli (Szíria): 48,5 fok
Dehloran (Irán):53,0 fok ( kérdéses érték, ha bizonyossá válik akkor a Földön mért idei legmagasabb hõmérséklet, de vaklószínû, hogy hibás adat.
Divnoe (Oroszország): 44,3 fok ( Kontinens legmagasabb értéke idén )
Jaskul (Oroszország): 44,2 fok
Yergeninsky (Oroszország): 43,6 fok
Arzgir (Oroszország): 43,4fok
Kharabali (Oroszország): 43,2fok
Buddenovsk (Oroszország): 43,8fok
Svetlograd (Oroszország): 43,4 fok
Sokat írok Washingtonról, de ismét meg kell említeni, ugyanis tegnap ismét 40,0 fokot mértek a fõváros egyes részein. így hõhullám tovább tart.
Moszkva is belehúzott, igaz a tavalyi értékektõl messze elmaradva, de idén is 8 hõségnappal gazdagodott július végén.
Mindenki figyelmébe ajánlom a frissen elhelyezett állomásokat és a régieket Grönland szigetén. Ez egy remek támpont lesz figyelni a lehûlési, illetve felmelegedési folyamatokat.
Szerencsére úgy néz ki az Ogimenten többé-kevésbé rendszeren frissülnek az adtok. Eddig pl Summit volt csak meg a jeges belsõ világból, mostanra szerencsére van néhány új állomás, és a külsõ részeken is van néhány új és a kisebb szigeteken is létesítettek.
Kb egy éve figyelem az új állomások megjelenését, és végre most már a belsõ területekrõl is akad szép számmal.
A nyári hõmérsékleti értékek érdekesek. Azért a fagy az úr, érdemes a magasságot is figyelembe venni.
Néhány állomás ami friss, lehet szemezgetni, íme:
Link
Link
( Õ a régi)
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Szerencsére úgy néz ki az Ogimenten többé-kevésbé rendszeren frissülnek az adtok. Eddig pl Summit volt csak meg a jeges belsõ világból, mostanra szerencsére van néhány új állomás, és a külsõ részeken is van néhány új és a kisebb szigeteken is létesítettek.
Kb egy éve figyelem az új állomások megjelenését, és végre most már a belsõ területekrõl is akad szép számmal.
A nyári hõmérsékleti értékek érdekesek. Azért a fagy az úr, érdemes a magasságot is figyelembe venni.
Néhány állomás ami friss, lehet szemezgetni, íme:
Link
Link
( Õ a régi)
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Az arab világnak az idei legnagyobb hõhullámát kell elviselnie. Sokfelé 50 fok fölé emelkedett a hõmérséklet.
Néhány rekord:
Masjed Soleiman (Iran): 52 fok
Safi Abad (Iran): 51,8 fok
Omidieh (Iran): 52,6 fok
Shushtar (Iran): 52,6 fok
Az utolsó kettõ az új iráni országos rekord, és egyben az idén mért legmagasabb hõmérséklet a bolygókon.
Amerikában továbbra sincs hideg. Az elmúlt hónapban mindössze 2 napon volt 30 fok alatt a hõmérséklet Washingtonban, akkor is 28 fok feletti maximumot mértek. Tegnap is 35 fok volt a csúcs. Kíváncsi leszek a havi középhõmérsékletre, szerintem rekord közeli lesz.
Néhány rekord:
Masjed Soleiman (Iran): 52 fok
Safi Abad (Iran): 51,8 fok
Omidieh (Iran): 52,6 fok
Shushtar (Iran): 52,6 fok
Az utolsó kettõ az új iráni országos rekord, és egyben az idén mért legmagasabb hõmérséklet a bolygókon.
Amerikában továbbra sincs hideg. Az elmúlt hónapban mindössze 2 napon volt 30 fok alatt a hõmérséklet Washingtonban, akkor is 28 fok feletti maximumot mértek. Tegnap is 35 fok volt a csúcs. Kíváncsi leszek a havi középhõmérsékletre, szerintem rekord közeli lesz.
Olykor a Száhel-övezet ( éhségöv) picit délebbre vándorol, így a csapadékod adó tömbök a területet rendre elkerülik. Ilyenkor áll fent az a helyzet, hogy azokon a tájakon is szárazság és éhínség alakul ki, ahol amúgy nem szokott, több millió embert veszélyeztetve ezzel. Ilyenkor az amúgy is fejletlen országok lásd, Kenya, Szomália, Eritrea igen komoly helyzetbe kerül. Sajnos a válság a polgárháborúk a helyi törzsi villongások, és még az idõjárás is megkeseríti az ottani társadalmak életet, és ami szomorú, hogy a legtöbb áldozat az ártatlan, szegény rétegbõl kerül ki:-( A humanitárius segélyezést rendre ellopják, elveszik azok az erõk amik ezt a rendszert fenntartják.
De vissza a témára, tehát, ilyenkor a szárazabb évszakban a csapadékot adó rendszerek nem érik el ezt a térségét, ráadásul itt a domborzati viszonyok sem segítenek nekik. Ez jelenség 10-20 évente fellép súlyosan, kevésbé súlyos állapot 5-10 évente is elõfordulhat, de a komoly aszály ritkább. Utoljára 1984-ben volt ehhez hasonló helyzet akkor több mint egy millió ember halálát okozta a csapadék elmaradása és a termény kiszáradása. Most annyival is súlyosabb a helyzet, hogy a népesség átlagban 38%-os növekedés produkál ebben a térségben, így nagyon sok gyermek helyzete kilátástalan, és sajnos nagyon sokan fognak éhen halni!:-( Az évi csapadék mennyisége északról-délre haladva 200-1000 mm körüli, ilyenkor ez akár a felére is lecsökkenhet.
De vissza a témára, tehát, ilyenkor a szárazabb évszakban a csapadékot adó rendszerek nem érik el ezt a térségét, ráadásul itt a domborzati viszonyok sem segítenek nekik. Ez jelenség 10-20 évente fellép súlyosan, kevésbé súlyos állapot 5-10 évente is elõfordulhat, de a komoly aszály ritkább. Utoljára 1984-ben volt ehhez hasonló helyzet akkor több mint egy millió ember halálát okozta a csapadék elmaradása és a termény kiszáradása. Most annyival is súlyosabb a helyzet, hogy a népesség átlagban 38%-os növekedés produkál ebben a térségben, így nagyon sok gyermek helyzete kilátástalan, és sajnos nagyon sokan fognak éhen halni!:-( Az évi csapadék mennyisége északról-délre haladva 200-1000 mm körüli, ilyenkor ez akár a felére is lecsökkenhet.
Köszi! 
Meg sem néztem a webkamerádat, azt hittem az is Móri kamera
Meg sem néztem a webkamerádat, azt hittem az is Móri kamera
Ha van egy kis idöd küldjél légyszi egy környéki webcam linket, hogy mi is tudjuk figyelni mennyi havat kell lapátolnod!
(addig mi is keresünk egy webkamerát)
Link 2050m, Absam
(addig mi is keresünk egy webkamerát)
Link 2050m, Absam
Bár tudnék új észlelési helyszínt létrehozni... De nem tudok.
Még egy jó darabig Ausztria, Absam, 2077 méter a tartózkodási helyem.
Ma nagyon hûvös van, 3-4 fok körül, nemrég volt egy heves zápor, néha pattogó kis jégszemeket véltem felfedezni benne, de nem volt sok idõm megfigyelni, így nem vagyok teljesen biztos benne.
Viszont tõlünk maximum néhány 10 méterrel feljebb van a hóhatár.
De nem tudok. Még egy jó darabig Ausztria, Absam, 2077 méter a tartózkodási helyem.
Ma nagyon hûvös van, 3-4 fok körül, nemrég volt egy heves zápor, néha pattogó kis jégszemeket véltem felfedezni benne, de nem volt sok idõm megfigyelni, így nem vagyok teljesen biztos benne.
Viszont tõlünk maximum néhány 10 méterrel feljebb van a hóhatár.
Kis érdekesség, orografikus felhõzetre ma reggel kiváló és látványos példa volt az Etna csúcsa körül.
Link
A kitörés miatt szedtem le pár képet webkameráról, de a sapkafelhõ megér egy misét!
Link
A kitörés miatt szedtem le pár képet webkameráról, de a sapkafelhõ megér egy misét!
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Időjárás-változás | 2025-07-14 10:51
Szabályzat