Csillagászat és űrkutatás
Nem csak érettségije, diplomája is van. :-)
Nem értem, hogy egy történelmi tényt leíró bekezdésben miért kell gúnyt látni? Tök egyértelmû, egyenes és nyílt információ van benne, egyszerûen leírja azt, hogy miként járult hozzá egy ilyen ma már hétköznapi tényhez a Vénusz fázisváltozásainak felismerése, s leírja azt, hogy magunk is meggyõzõdhetünk róla.
OK, egy rakás dolgot megtanítanak az embernek az iskolában, de ezeknek csak töredékét tudják úgy átadni, hogy a gyerek egyúttal látja is a bizonyítékot. Ez pont egy ilyen, könnyen bizonyítható, bárki által ellenõrizhetõ dolog. Ettõl szép, ennek örülni kell, ha van egy ember, aki veszi a fáradságot s elmondja azt, amit általánosban a földrajztanárnak kellett volna elmondani, elmutogatni egy kis távcsõ segítségével.
Elképesztõen hiányos az emberek (a "mai fiatalok") természettudományos mûveltsége, s rettenetesen sok marhaságot elhisznek (pl. a nemrég itt is idézett Nibiru bolygóm vagy maga az asztrológia, hogy ne folytassam), így minden egyes megerõsítésre szükség van ahhoz, hogy ezeket a falakat ledöntsék / ledöntsük a tudomány és az emberek között. Teljsen megfordult mára a tudomány helyzete, míg régen a hit volt a vallásé, most a tudományos tényeket HISZIK az emberek, lévén, senki sem tudja olyan szinten elmagyarázni õket, hogy TUDÁS legyen a HITbõl... Pedig lehetséges ám! Olyan egyszerû dolog ez, mint az, hogy a gyilkos galócáról tudjuk, hogy ölni képes, és nem akarjuk magunkon kikísérletezni, de tutira van olyan ember, aki azt hiszi, nem is így van, csak a gombaszakértõk mondják, mert az a legfinomabb gomba és mindet maguknak akarják begyûjteni...
Arról nem is beszélek, hogy mennyire nem tanít meg kritikusan gondolkodni az iskola, pedig ez igen fontos lenne ahhoz, hogy a pí víz, a mágneses karperec meg a matrac alá rakott energiaelterelõ lapka, meg rokonai ne kerüljenek piacra emberek ezreit átverve... Nézd csak meg, hogy milyen köntösbe bújtatva adják el ezeket a dolgokat!!! Úgy írnak róluk, mintha a tudomány legújabb vívmánya volna, mintha csak a gonosz tudósok összeesküvése miatt került volna perifériára a bizonyíték... Mindezt pusztán azért, mert beteg, kétségbeesett, orvosok által nem meggyógyítható (ergo csalódott) embereket így lehet jól kizsebelni.
A gonosz tudósra kiváló példa Mengel doki, aki valóban velejéig gonosz volt a módszereit illetõen, de a mai orvostudomány mégis iszonyúan sokat köszönhet neki és a gonoszságának, hiszen az alapvetõ etikai normák félresöprésével olyan kísérleteket végzett el, amelyeket nyulak és patkányok segítségével nem tudtak volna soha végrehajtani. De nem kell ahhoz Mengele dokivá lenni, hogy az ember az Igazságot keresse, logikus lépéseken keresztül megközelítve azt. Az objektivitás nem egyenlõ a gonoszsággal.
Azzal, hogy a kritikus gondolkodás hiánya miatt ma alapvetõ dolgok magyarázkodásával kell foglalkoznia valamely kutatónak, mert hitté degradálódott a tudás, az szomorú. Sajnos az ember agya úgy van összerakva, hogy misztifikál mindent, amit nem ért, általánosítások és elõítéletek teszik lehetõvé, hogy egyáltalán képesek legyünk élni, de pont emiatt szenved csorbát a logika és a következetesség... Lásd még a CERN-ben folytatott kísérletek "világvége hatásának" virágzása a köztudatban s a sajtóban...
Nem értem, hogy egy történelmi tényt leíró bekezdésben miért kell gúnyt látni? Tök egyértelmû, egyenes és nyílt információ van benne, egyszerûen leírja azt, hogy miként járult hozzá egy ilyen ma már hétköznapi tényhez a Vénusz fázisváltozásainak felismerése, s leírja azt, hogy magunk is meggyõzõdhetünk róla.
OK, egy rakás dolgot megtanítanak az embernek az iskolában, de ezeknek csak töredékét tudják úgy átadni, hogy a gyerek egyúttal látja is a bizonyítékot. Ez pont egy ilyen, könnyen bizonyítható, bárki által ellenõrizhetõ dolog. Ettõl szép, ennek örülni kell, ha van egy ember, aki veszi a fáradságot s elmondja azt, amit általánosban a földrajztanárnak kellett volna elmondani, elmutogatni egy kis távcsõ segítségével.
Elképesztõen hiányos az emberek (a "mai fiatalok") természettudományos mûveltsége, s rettenetesen sok marhaságot elhisznek (pl. a nemrég itt is idézett Nibiru bolygóm vagy maga az asztrológia, hogy ne folytassam), így minden egyes megerõsítésre szükség van ahhoz, hogy ezeket a falakat ledöntsék / ledöntsük a tudomány és az emberek között. Teljsen megfordult mára a tudomány helyzete, míg régen a hit volt a vallásé, most a tudományos tényeket HISZIK az emberek, lévén, senki sem tudja olyan szinten elmagyarázni õket, hogy TUDÁS legyen a HITbõl... Pedig lehetséges ám! Olyan egyszerû dolog ez, mint az, hogy a gyilkos galócáról tudjuk, hogy ölni képes, és nem akarjuk magunkon kikísérletezni, de tutira van olyan ember, aki azt hiszi, nem is így van, csak a gombaszakértõk mondják, mert az a legfinomabb gomba és mindet maguknak akarják begyûjteni...
Arról nem is beszélek, hogy mennyire nem tanít meg kritikusan gondolkodni az iskola, pedig ez igen fontos lenne ahhoz, hogy a pí víz, a mágneses karperec meg a matrac alá rakott energiaelterelõ lapka, meg rokonai ne kerüljenek piacra emberek ezreit átverve... Nézd csak meg, hogy milyen köntösbe bújtatva adják el ezeket a dolgokat!!! Úgy írnak róluk, mintha a tudomány legújabb vívmánya volna, mintha csak a gonosz tudósok összeesküvése miatt került volna perifériára a bizonyíték... Mindezt pusztán azért, mert beteg, kétségbeesett, orvosok által nem meggyógyítható (ergo csalódott) embereket így lehet jól kizsebelni.
A gonosz tudósra kiváló példa Mengel doki, aki valóban velejéig gonosz volt a módszereit illetõen, de a mai orvostudomány mégis iszonyúan sokat köszönhet neki és a gonoszságának, hiszen az alapvetõ etikai normák félresöprésével olyan kísérleteket végzett el, amelyeket nyulak és patkányok segítségével nem tudtak volna soha végrehajtani. De nem kell ahhoz Mengele dokivá lenni, hogy az ember az Igazságot keresse, logikus lépéseken keresztül megközelítve azt. Az objektivitás nem egyenlõ a gonoszsággal.
Azzal, hogy a kritikus gondolkodás hiánya miatt ma alapvetõ dolgok magyarázkodásával kell foglalkoznia valamely kutatónak, mert hitté degradálódott a tudás, az szomorú. Sajnos az ember agya úgy van összerakva, hogy misztifikál mindent, amit nem ért, általánosítások és elõítéletek teszik lehetõvé, hogy egyáltalán képesek legyünk élni, de pont emiatt szenved csorbát a logika és a következetesség... Lásd még a CERN-ben folytatott kísérletek "világvége hatásának" virágzása a köztudatban s a sajtóban...
Nem zárom ki hogy az ominózus sor csak egy gunyoros fintor volt 
A cikkíró elvileg legalább középiskolát járt ember, aki alapismeretek birtokában le sem ír ilyesmit információként.
Ettõl függetlenül elképesztõ (a neten is látni) mennyi ember hisz a tízezer éves történelemben, különösen a bigott istenhívõk. Közöttük nem egy akad, aki kétségbe vonja a radiokarbonos méréseket, holdra szállást, ûrkutatási eredményeket. (Van azért fejlõdés, Giordano Brunot és Galileo Galileit nemrég rehabilitálta az egyház). Felvetõdik a régi kérdés, ha létezik teremtõ és gondoskodó hatalom, miért hagy/ta/ja pusztulni, szenvedni az õszinte hívõket, ártatlan kisgyerekeket? Miért hagyta keresztények között az egymást irtó vallásháborúkat? Miért halt mártírhalált annyi szent? A szülõk vétkeit gyermekeiken torolja meg? Megbocsátás, irgalom? A Sátán mesterkedése, aki azt is elhitette hogy nem létezik? Képes volt legfõbb angyalát Lucifert Sátánként letaszítani a Pokolba, de nem tud a Sátán fejére lépni? A Sátán hatalmát vélhetõen tõle kapta, de hívei védelmében elvenni nem tudja tõle? Vagy próbára teszi hívõit, érdemeljék ki az üdvözülést? Meghagyja a szabad akaratot, nem befolyásolja az eleve elrendeltetést? Egy gondos szülõ is meghagyja gyermeke szabad akaratát, de ügyel hogy gyereke ne rohanjon veszedelembe, netán önpusztításba. Megkereszteltek, konfirmáltam, de egyetlen lelkiatyám sem tudott mit mondani, alapelv: az oltár elé gyermeki alázattal, az egyház dogmáit kritika nélkül elfogadva járuljunk, "ne firtassuk a végsõ titkokat". (ettõl függetlenül szeretettel emlékezem gyerekkoromból azóta elhunyt lelkiatyámra, négy fiamat õ keresztelte, kistestvéremet, szüleimet temette) Az egyházi dogmákat, sõt a Bibliát is emberek írták és javítgatják a kor szintjének megfelelõen - és ha az ördög sugallta õket? Nem akarom a vallásgyakorlókat megbántani, szívükben kételyeket ébreszteni, elgondolkoztak ezen? Az õszinte vallásgyakorlókat nem akartam megbántani, ha megtettem, bocsánatot kérek tõlük. Nem vagyok vallásgyakorló, de tisztelem a szenteket önfeláldozásukért, emberségükért, különösen a másokért tevékenykedõ Assisi Szent Ferencet és a vidám, de szerény Néri Szent Fülöpöt. Idesorolom még az erõszakmentes Mahatma Gandhi-t akinek elve volt hogy az igazság ereje gyõz erõszak nélkül is Nagyot ugorva, a tudományos bigottság teljesen hasonló szimptómákat mutat... Józan ész, logika, in medias res
Ámde minden kor minden rendszerében, még a legkisebb társaságban is mindig akad ember akit sarkall a vágy vezetõ szerepre hogy kiemelkedjen a többi közül vagy így vagy úgy. Másik gond az emberi természet, mely tisztelet a kivételnek, jelentõs többségnél szétesõ, igénytelen, önkontrollhiányos, emiatt többnyire nehezen boldogul az életben, lemarad. Évezredekre visszamenõen látható, az ilyen csoportok "lemaradnak", a céltudatos csoportok elõrejutnak. A lemaradt csapat elõbb-utóbb megirigyli a másik csapat elõrejutását és rátámad hiszen rabolni-rombolni egyszerû, vadállat is képes rá. NEM fajelmélet vagy rasszizmus, szinte törvényszerû. Ennek már a gyereknevelésnél elejét lehetne venni a római mondás szerint: "mindegy kinek születtél, amit gyakran teszel, második természeteddé válik" mint nekem a filózás, kezem helyett a számat jártatom (mentségemre szolgáljon, ha nem mentik meg az életem, három éve halott vagyok, a szívmûtét óta "lézengõ zombi" aki sokat fecseg
) Bocs a filóért, megint elkalandoztam az alaptémától pedig a kalandozás Lél vezér óta beszüntetve Meglepõ új tudományos információ birtokába jutottunk ismét
Astroman, az ocsunak sem mindig magas a tápértéke vagy a cikk csak alacsony tápértékû pelyva?
A cikkíró elvileg legalább középiskolát járt ember, aki alapismeretek birtokában le sem ír ilyesmit információként.Ettõl függetlenül elképesztõ (a neten is látni) mennyi ember hisz a tízezer éves történelemben, különösen a bigott istenhívõk. Közöttük nem egy akad, aki kétségbe vonja a radiokarbonos méréseket, holdra szállást, ûrkutatási eredményeket. (Van azért fejlõdés, Giordano Brunot és Galileo Galileit nemrég rehabilitálta az egyház). Felvetõdik a régi kérdés, ha létezik teremtõ és gondoskodó hatalom, miért hagy/ta/ja pusztulni, szenvedni az õszinte hívõket, ártatlan kisgyerekeket? Miért hagyta keresztények között az egymást irtó vallásháborúkat? Miért halt mártírhalált annyi szent? A szülõk vétkeit gyermekeiken torolja meg? Megbocsátás, irgalom? A Sátán mesterkedése, aki azt is elhitette hogy nem létezik? Képes volt legfõbb angyalát Lucifert Sátánként letaszítani a Pokolba, de nem tud a Sátán fejére lépni? A Sátán hatalmát vélhetõen tõle kapta, de hívei védelmében elvenni nem tudja tõle? Vagy próbára teszi hívõit, érdemeljék ki az üdvözülést? Meghagyja a szabad akaratot, nem befolyásolja az eleve elrendeltetést? Egy gondos szülõ is meghagyja gyermeke szabad akaratát, de ügyel hogy gyereke ne rohanjon veszedelembe, netán önpusztításba. Megkereszteltek, konfirmáltam, de egyetlen lelkiatyám sem tudott mit mondani, alapelv: az oltár elé gyermeki alázattal, az egyház dogmáit kritika nélkül elfogadva járuljunk, "ne firtassuk a végsõ titkokat". (ettõl függetlenül szeretettel emlékezem gyerekkoromból azóta elhunyt lelkiatyámra, négy fiamat õ keresztelte, kistestvéremet, szüleimet temette) Az egyházi dogmákat, sõt a Bibliát is emberek írták és javítgatják a kor szintjének megfelelõen - és ha az ördög sugallta õket? Nem akarom a vallásgyakorlókat megbántani, szívükben kételyeket ébreszteni, elgondolkoztak ezen? Az õszinte vallásgyakorlókat nem akartam megbántani, ha megtettem, bocsánatot kérek tõlük. Nem vagyok vallásgyakorló, de tisztelem a szenteket önfeláldozásukért, emberségükért, különösen a másokért tevékenykedõ Assisi Szent Ferencet és a vidám, de szerény Néri Szent Fülöpöt. Idesorolom még az erõszakmentes Mahatma Gandhi-t akinek elve volt hogy az igazság ereje gyõz erõszak nélkül is
Nagyot ugorva, a tudományos bigottság teljesen hasonló szimptómákat mutat... Józan ész, logika, in medias res Ámde minden kor minden rendszerében, még a legkisebb társaságban is mindig akad ember akit sarkall a vágy vezetõ szerepre hogy kiemelkedjen a többi közül vagy így vagy úgy. Másik gond az emberi természet, mely tisztelet a kivételnek, jelentõs többségnél szétesõ, igénytelen, önkontrollhiányos, emiatt többnyire nehezen boldogul az életben, lemarad. Évezredekre visszamenõen látható, az ilyen csoportok "lemaradnak", a céltudatos csoportok elõrejutnak. A lemaradt csapat elõbb-utóbb megirigyli a másik csapat elõrejutását és rátámad hiszen rabolni-rombolni egyszerû, vadállat is képes rá. NEM fajelmélet vagy rasszizmus, szinte törvényszerû. Ennek már a gyereknevelésnél elejét lehetne venni a római mondás szerint: "mindegy kinek születtél, amit gyakran teszel, második természeteddé válik" mint nekem a filózás, kezem helyett a számat jártatom (mentségemre szolgáljon, ha nem mentik meg az életem, három éve halott vagyok, a szívmûtét óta "lézengõ zombi" aki sokat fecseg
) Bocs a filóért, megint elkalandoztam az alaptémától pedig a kalandozás Lél vezér óta beszüntetve Meglepõ új tudományos információ birtokába jutottunk ismét Astroman, az ocsunak sem mindig magas a tápértéke vagy a cikk csak alacsony tápértékû pelyva?
Igen.Ez tökéletesen így van.Tisztában vagyok vele.
De egy 2009-ben íródott magyar cikkben kicsit mosolyogtam rajta.
Nem röhögtem és nem gúnyosan,csak mosolyogtam.
Bocsánatot kérek,ha félreérthetõ voltam.
De egy 2009-ben íródott magyar cikkben kicsit mosolyogtam rajta.
Nem röhögtem és nem gúnyosan,csak mosolyogtam.
Bocsánatot kérek,ha félreérthetõ voltam.
Ez annyira nem vicces. Elõször is évszázadokon át a csillagászok nem néztek az égre szinte soha (na jó, csak rettentõ ritkán), tehát egyszerûen saját megfigyelések nélkül, pusztán a korábbi (esetenként többszáz éves) megfigyelésekre alapozva dolgoztak. Más részrõl pedig ott állt egy egyházi irányítású civilizáció köztük és a valóság között, s még ha néztek volna és következtettek volna a látottakból, akkor sem fogadta volna el senki a felfedezéseiket, ha azok ellentmondóak lettek volna az egyház elképzeléseivel, dogmáival. Egy ilyen korban igenis hatalmas bátorság és még hatalmasabb szenzáció volt a világkép gyökeres megváltozása. Olyannak képzeld el a helyzetet, mintha ma valamely (igen bátor) szervezet még a fosszilis energiahordozók elfogyása elõtt bejelentené, hogy ezentúl gyakorlatban rendelkezésre áll az olcsó fúziós energia és mindenki dobja el a gázkazánját meg a benzines gépkocsiját, mert itt és itt és itt kész, mûködõ erõmûvek szolgálják az emberiséget és a bolygót. Az egész világ felfordulna, holott csak a gazdaság mûködésében jelentene némi átrendezõdést a dolog...
Persze egy kimûvelt modern emberfõnek az, hogy a Vénusz a Nap körül kering, jó esetben nem újdonság, de rettentõ sok dolog van ám még, amelyekben ma is hisznek sokmillióan, milliárdan, holott számtalan alkalommal bizonyította a tudomány az illetõ dolgok lehetetlenségét...
Persze egy kimûvelt modern emberfõnek az, hogy a Vénusz a Nap körül kering, jó esetben nem újdonság, de rettentõ sok dolog van ám még, amelyekben ma is hisznek sokmillióan, milliárdan, holott számtalan alkalommal bizonyította a tudomány az illetõ dolgok lehetetlenségét...
Ez jó:
"Ezek az észlelések együttesen rámutatnak, hogy a Vénusz a Nap körül kering"
Hittékvóna?
"Ezek az észlelések együttesen rámutatnak, hogy a Vénusz a Nap körül kering"
Hittékvóna?
Hááá, ez jó Kár, hogy nem írják, milyen messze van a fekete lyuk.
Láttam régebben valahol egy fekete lyuk akréciós korongjának szimulációját ahogy a valóságban látnánk. Hát ott is voltak érdekes dolgok
Kár, hogy nem írják, milyen messze van a fekete lyuk.Láttam régebben valahol egy fekete lyuk akréciós korongjának szimulációját ahogy a valóságban látnánk. Hát ott is voltak érdekes dolgok
Nano korrekt és érthetõ volt dióhéjban is
Egy "blackhole-gravitációs lencsehatás" netes szimuláció Link ugyanezt a képet használja háttérképnek (a "Mass" értéket lehet változtatni)
Egy "blackhole-gravitációs lencsehatás" netes szimuláció Link ugyanezt a képet használja háttérképnek (a "Mass" értéket lehet változtatni)
Einstein-gyûrûknek nevezik õket és az általános relativitás-elmélet egyik bizonyítékai. Az Abell 2218 galaxisai úgy múködnek mint egy lencse (gravitációs lencsehatás Link ) így a mögötte lévõ objektum képét szétkenik de egyben fókuszálják is felénk. A filmben gondolom azért említették a sötét anyagot, mert a galaxisok tömegének nem elhanyagolható (ha nem a legnagyobb) részét a sötét anyag teszi ki(fõleg a külsõ régiók) Így igencsak "besegítenek" a fókuszálásba. A visszaverõdõs történetrõl még nem hallottam 
Ne becsüld le az emberi elmét, 50 éve még azt sem tudtuk, hogy mi az a mikrohullámú háttérsugárzás, mostmeg...
Ne becsüld le az emberi elmét, 50 éve még azt sem tudtuk, hogy mi az a mikrohullámú háttérsugárzás, mostmeg...
Értem,jól mondod,legalábbis ugyanezt mondták a dok.filmben is.Tökjó,hogy belinkelted azt a képet(2.),mert arról a jelenségrõl is beszéltek,mint ami azon van.Azok a "csík" szerû dolgok,hogy a fényképezett ojjektum mögött lévõk fénye elgörbül a ráható gravitációs erõ által.Másik feltételezés,hogy maga a sötét anyag miatt görbül,illetve arról vetül vissza.
Ezek nagyon érdekes dolgok,csak sajnos úgy néz ki,hogy a mi életünkben ezekre a fejtörõkre nem lesz tuti válasz.
Ezek nagyon érdekes dolgok,csak sajnos úgy néz ki,hogy a mi életünkben ezekre a fejtörõkre nem lesz tuti válasz.
Bocsánat, ha kissé dióhéjban fogalmaztam de az imént sürgetve voltam a Kedves által
Szóval, nem úgy kell ezt elképzelni, mint valamiféle erõt ami szétszed mindent. Arról van szó, hogy annyira felgyorsul a Világegyetem tágulása, hogy már igen kis távolságokon is jelentõs távolodási sebesség lépne fel. Mondjuk az Abell 2218 galaxishalmaz ( Link Link ) 52800 km/s sebességge távolodik tõlünk és kb 700 Mpc-re van. A tágulás gyursulásával elérkezik az az idõ, amikor az Abell 2218 távolodási sebessége eléri a c-t, így szépen eltûnik a szemünk elõl, mert a fény már nem érhet el minket. Ez szépen folytatható addig amig a közelebbi objektumok is "bevörösödnek" ( "berádiósodnak" ) az eseményhorizont mögé. Persze addigra a távolságuk is nagyobb lesz, de mivel jelenlegi tudásunk szerint a c állandó így ez a horizont szintén egyre gyorsuló ütemben közeledik hozzánk.
Elérkezik egyszer az a pillanat amikor az erõs kölcsönhatás (ami - a kvakok mellett - összetartja az atommagokat is) részecskéje a glüon "nem ér át" egyik kvarktól a másikig (mivel nem haladhat c-nél gyorsabban), mert olyan gyorsan nõ a távolság köztük. Amikor ez a eseményhorizont pontszerûvé válik, akkor történik meg a Nagy Szakadás. Az elmélet szerint... ahogy én tudom...
Szóval, nem úgy kell ezt elképzelni, mint valamiféle erõt ami szétszed mindent. Arról van szó, hogy annyira felgyorsul a Világegyetem tágulása, hogy már igen kis távolságokon is jelentõs távolodási sebesség lépne fel. Mondjuk az Abell 2218 galaxishalmaz ( Link Link ) 52800 km/s sebességge távolodik tõlünk és kb 700 Mpc-re van. A tágulás gyursulásával elérkezik az az idõ, amikor az Abell 2218 távolodási sebessége eléri a c-t, így szépen eltûnik a szemünk elõl, mert a fény már nem érhet el minket. Ez szépen folytatható addig amig a közelebbi objektumok is "bevörösödnek" ( "berádiósodnak"
) az eseményhorizont mögé. Persze addigra a távolságuk is nagyobb lesz, de mivel jelenlegi tudásunk szerint a c állandó így ez a horizont szintén egyre gyorsuló ütemben közeledik hozzánk.Elérkezik egyszer az a pillanat amikor az erõs kölcsönhatás (ami - a kvakok mellett - összetartja az atommagokat is) részecskéje a glüon "nem ér át" egyik kvarktól a másikig (mivel nem haladhat c-nél gyorsabban), mert olyan gyorsan nõ a távolság köztük. Amikor ez a eseményhorizont pontszerûvé válik, akkor történik meg a Nagy Szakadás. Az elmélet szerint... ahogy én tudom...
Még elméletileg sem láthatja, mert beszûkül az eseményhorizontja. Ha már a W és Z bozonok sem bírják tovább a strapát, akkor nem hinném, hogy az eseményhorizont nagyobb lenne egy atommag méreténél, így nem láthatnád a szomszédos atommagot sem felbomlani Ha meg a glüonok (a kvarkokat összetartó erõs kölcsönhatás részecskéi, a hidrogén atommag mindössze 3 kvarkból áll) adják fel a harcot, akkor meg fõleg.
Ha meg a glüonok (a kvarkokat összetartó erõs kölcsönhatás részecskéi, a hidrogén atommag mindössze 3 kvarkból áll) adják fel a harcot, akkor meg fõleg.
Szép.De milyen látványos lesz,mikor felbomlanak a kötések az atomok közt.Feltéve ha a megfigyelõ (ha lesz ilyen) szem és agy atomjai bomlanak utoljára
Nagyjából 3 forgatókönyv létezik. Az egyik a Nagy Reccs, a másik a végtelen ideig táguló Világegyetem és a legfiatalabb (az utóbbi évek gyorsulást megfigyelõ kutatásai után) a Nagy Szakadás, amikoris a tágulás annyira felgyorsul, hogy a téridõ "szétszakad" miután az eseményhorizontunk (ameddig ellátunk) pontszerûvé nem zsugorodik. Szép jövõk
Igen,ezt a gyorsulást úgy szemléltették,mint amikor a zsíros vízbe belecseppentünk mosogatószert és egybõl "szétugrik" a felszínen a cucc.
Meg azon töprengtek,hogy mi lesz a vége?Önmagába vissza roskadó univerzum,vagy "szétpukkanó",vagy megszûnõ.A Nagy Reccs.Most ez az általános nézõpont.
Meg azon töprengtek,hogy mi lesz a vége?Önmagába vissza roskadó univerzum,vagy "szétpukkanó",vagy megszûnõ.A Nagy Reccs.Most ez az általános nézõpont.
A "szilárd anyagot" nevezzük inkább csak anyagnak Hát... a tágulás elmélete már igen szilárd alapokon nyugszik, minden megfigyelés igazoja eddig. Nem ismerem a fiatal kolléga elméletét de vszeg különcködésrõl lehet szó
Vákuumban a kvantumfluktuációk miatt valóban "születnek" részecskék. Ezek az un. virtuális részecskék.
Ajánlott olvasmány: Paul Davies - A megbundázott Viláegegyetem
Hát... a tágulás elmélete már igen szilárd alapokon nyugszik, minden megfigyelés igazoja eddig. Nem ismerem a fiatal kolléga elméletét de vszeg különcködésrõl lehet szó Vákuumban a kvantumfluktuációk miatt valóban "születnek" részecskék. Ezek az un. virtuális részecskék.
Ajánlott olvasmány: Paul Davies - A megbundázott Viláegegyetem
Az anyag+sötét anyag, valóban csak cca negyedét teszi ki a Világegyetem tömegének és tényleg csak vakargatják a fejüket a szakemberek, hogy a fentmaradó tömeg (ami tkp a sötét energia) mi is valójában. A gyorsuló tágulást épp a sötét energia hatásának tulajdonítják. Egy-két dolgot azért tudunk ill. feltételezünk róla de még csak a felszínt kapargatjuk
Egy fiatal kanadai csillagász újabban felkapott elmélete szerint mégsem tágul az Univerzum. Tetszetõsen indokolt és többek által átvett, elfogadott elméletében feltételezi, a fény sebessége lassul Mostanában inkább a síklapra emlékeztetõ párhuzamos univerzumokon gondolkodnak, laikusoknak szánt tetszetõs ábrázolásokkal. Laikusként el tudom hinni hogy kevés a szilárd anyag, a többit energia teszi ki. Valahol olvastam egy népszerüsítõ (mint ilyen nemigen autentikus, de nem is UFO magazin fantáziálása) írásban hogy elméletileg évente és köbkilométerenként 2-3 részecske születik a vákum sötétjében az energiából, vagy igaz vagy se Nano mint szakember, többet tudhat nálunk errõl
Mostanában inkább a síklapra emlékeztetõ párhuzamos univerzumokon gondolkodnak, laikusoknak szánt tetszetõs ábrázolásokkal. Laikusként el tudom hinni hogy kevés a szilárd anyag, a többit energia teszi ki. Valahol olvastam egy népszerüsítõ (mint ilyen nemigen autentikus, de nem is UFO magazin fantáziálása) írásban hogy elméletileg évente és köbkilométerenként 2-3 részecske születik a vákum sötétjében az energiából, vagy igaz vagy se Nano mint szakember, többet tudhat nálunk errõl
A múltkor láttam egy filmet a Discovery Science-en a sötét anyagról...Ne is kérdezd...csak pislogtam.
Annyi maradt meg,hogy nemcsak hogy tágul kis Univerzumunk,hanem még gyorsul is.Meghogy az (ismert) összes anyag+sötét anyag összesen is csak az univerzum egy harmadát teszi ki és nagyon okos emberek nagyon vakarják a fejüket,meg a kompjúterüket...
Annyi maradt meg,hogy nemcsak hogy tágul kis Univerzumunk,hanem még gyorsul is.Meghogy az (ismert) összes anyag+sötét anyag összesen is csak az univerzum egy harmadát teszi ki és nagyon okos emberek nagyon vakarják a fejüket,meg a kompjúterüket...
Hevenyészett egyszerû 3D modell, sötét anyag nélkül; jobb híján a monitorról levideózva
"Kedvcsináló" bemutatónak szánom, bár ez elég gyenge minõségû Monitoron szebb, élesebb, színesebb a megjelenése, hosszú idõ után érdekes a folyamat, a szerkezet alakulása. A modell forgatható minden irányban, nagyítható. 2000 test mozog, emiatt nagyítva nem látványos, csak színes testek kavargását látni Nem tudom mennyi a tudományos értéke, én úgy vélem érdemes az ilyen szimulátorokkal játszani ha valakinek van kedve és ideje hozzá. A látvány kárpótol az elvesztegetett idõért, különösen ha elhisszük hogy realtime számításokon alapul
"Kedvcsináló" bemutatónak szánom, bár ez elég gyenge minõségû
Monitoron szebb, élesebb, színesebb a megjelenése, hosszú idõ után érdekes a folyamat, a szerkezet alakulása. A modell forgatható minden irányban, nagyítható. 2000 test mozog, emiatt nagyítva nem látványos, csak színes testek kavargását látni Nem tudom mennyi a tudományos értéke, én úgy vélem érdemes az ilyen szimulátorokkal játszani ha valakinek van kedve és ideje hozzá. A látvány kárpótol az elvesztegetett idõért, különösen ha elhisszük hogy realtime számításokon alapul
Hm, érdekes: Link Stellar Collisions in Young Clusters: Formation of (Very) Massive Stars?
Dehogy, kinek van arra ideje? "J" visszapörgeti, "L" elõrepörgeti annyira felgyorsítva (ahányszor leütöd) csak gyõzd figyelni az évszámot. Ajánlatos a "T" gomb leütésével a követést is beállítani (itt a Vénuszt tartotta egy helyben). Ha az évszám közelébe érsz, lelassítod és figyeled az együttállás kialakulását
"J" visszapörgeti, "L" elõrepörgeti annyira felgyorsítva (ahányszor leütöd) csak gyõzd figyelni az évszámot. Ajánlatos a "T" gomb leütésével a követést is beállítani (itt a Vénuszt tartotta egy helyben). Ha az évszám közelébe érsz, lelassítod és figyeled az együttállás kialakulását
Egyenként kattintgattad vissza az évet??? Nekem erre nem lenne energiám (sötét se :-))
Ja, vidd el dec. 15-ig :-)
Ja, vidd el dec. 15-ig :-)
A Stelláriumot 1226 december 09-én állítottam le (oda-vissza tilitoliztam amíg a legjobbnak tûnt az együttállás) ami lényegében lehet akár november vége is Akár november, akár december eleje, nem semmi egy ilyen freeware programtól közel nyolcszáz évre visszamenõen
Akár november, akár december eleje, nem semmi egy ilyen freeware programtól közel nyolcszáz évre visszamenõen
Újabban komolyan veszik a sötét anyagot. Van olyan galaxis-szimulátorom, melyet futtatni lehet "hagyományos módon" és "sötét anyaggal". Nemegyszer meglepõ hasonlóság jelentkezik a realitással, "dark matter" hozzáadásával a galaxis modellezett kialakulásán érzékelhetõ lesz a sötét anyag hatása DE a reális "valamire emlékeztetõ" külsõ megjelenés hagyományos módon, sötét anyag nélkül is kialakítható a csillagok számának, tömegének, eloszlásának, sebességének paramétereit állítgatva. Persze ehhez "nyugdíjas türelem" és szabadidõ kell. A 6 GHz-es gépemen 1 Gb RAM és külön videomemória mellett is olykor több óra futásidõ kellett, sõt megesett hogy túlhevült a grafikus kártya mert saját hûtõje nem tudta eléggé hûteni, aztán a proci is visított, kis híján elfüstölt tõle a gép, pedig nagyméretû ablakventillátorral hûtöm a procit
DE a reális "valamire emlékeztetõ" külsõ megjelenés hagyományos módon, sötét anyag nélkül is kialakítható a csillagok számának, tömegének, eloszlásának, sebességének paramétereit állítgatva. Persze ehhez "nyugdíjas türelem" és szabadidõ kell. A 6 GHz-es gépemen 1 Gb RAM és külön videomemória mellett is olykor több óra futásidõ kellett, sõt megesett hogy túlhevült a grafikus kártya mert saját hûtõje nem tudta eléggé hûteni, aztán a proci is visított, kis híján elfüstölt tõle a gép, pedig nagyméretû ablakventillátorral hûtöm a procit
A hosszú periódusú illetve egyszer betérõ üstökösök nem akkor szakadtak csak ki az Oort-felhõbõl, amikor már volt emberiség. OK, nem túl hosszú az élete egy üstökösnek,ha egyszer bejut a belsõ Naprendszerbe, ez biztos, de ha a Föld geológiai korát nézed, már jócskán voltak ilyen lehetõségek. Egyébként a NASA oldalán is olvasható a dolog (http://solarsystem.nasa.gov/planets/profile.cfm?Object=OortCloud&Display=OverviewLong) szóval annyira nem hihetetlen elmélet szerintem, max. kis mértékû a gyakorlati bizonyítéka. A Tejútrendszerben való keringésünknek még a klímára való hatása is mérhetõ amúgy. Arról nem beszélve, hogy nem önálló hatásokban kell gondolkodni, hanem egy csomó hatás összeadódásában. Azt is vedd számításba, hogy az Oort-felhõ nem az Ekliptika síkjában van, ráadásnak majdnem egy fényévnyire a Naptól, s igencsak gyenge már a Nap (és a belsõ Naprendszer összességének) gravitációs hatása ott, az onnan bejutó égitestek pályája is szokatlan, ráadásnak elõfordul, hogy csak egyetlen egy alkalommal látogatnak be, úgyhogy valóban rémesen sok a megoldatlan kérdés még ez ügyben. S, hogy ezt méginkább növeljem, senki nem vette számításba az olyasmit, mint pl. a sötét anyag, sötét energia hatása (amelyet szintén csak elméletben bizonyítottak - Vera Rubin, Link ).
Lehet még fokozni a misztikusnak látszó dolgokat ám! :-)
Lehet még fokozni a misztikusnak látszó dolgokat ám! :-)
Csillagászat és történelem Olvasom hogy Dzsingisz kán 1226-ban megtámadta a tangutokat, végül 1227-ben a fõváros, Ninghszia ostroma alatt az "égbe távozott". Hadjárata közben többször is látott öt csillagot egy vonalban az égen, amelyet udvari jósai intõ jelként értelmeztek.
Kiváncsiságból "visszamentem az idõben", megnéztem a Stelláriumban. Nem tudom hónapra, napra mennyire pontos, de a program szerint elõfordulhatott akkoriban "ötcsillagos" együttállás
Olvasom hogy Dzsingisz kán 1226-ban megtámadta a tangutokat, végül 1227-ben a fõváros, Ninghszia ostroma alatt az "égbe távozott". Hadjárata közben többször is látott öt csillagot egy vonalban az égen, amelyet udvari jósai intõ jelként értelmeztek.
Kiváncsiságból "visszamentem az idõben", megnéztem a Stelláriumban. Nem tudom hónapra, napra mennyire pontos, de a program szerint elõfordulhatott akkoriban "ötcsillagos" együttállás
Astroman sztem járulékos információ, a téma hozta fel Megint tanultam valamit a fórumon (gondolom mások is), köszi az infot
Megint tanultam valamit a fórumon (gondolom mások is), köszi az infot
Most ráhibáztál! Az eredeti szakmám malom- és keveréktakarmányipari technikus, így helyesbítenélek: ha a pelyva és az ocsú közül el akarod dobni valamelyiket, akkor inkább a pelyvát dobd el! Ugyan mind a kettõ hasznosítható (hasznosítják is) állati takarmányozásra, de az ocsúnak nagyobb a takarmányozási tápértéke!
De ezzel már véglegesen (ahogy eddig is) elrugaszkodtunk az eredeti témától!
Az eredeti szakmám malom- és keveréktakarmányipari technikus, így helyesbítenélek: ha a pelyva és az ocsú közül el akarod dobni valamelyiket, akkor inkább a pelyvát dobd el! Ugyan mind a kettõ hasznosítható (hasznosítják is) állati takarmányozásra, de az ocsúnak nagyobb a takarmányozási tápértéke!De ezzel már véglegesen (ahogy eddig is) elrugaszkodtunk az eredeti témától!
Protestálok, nem értem ezt az "egykönyvû netes" minõsítést Nagyon is jó a net, csak türelmesen ki kell válogatni "a tiszta búzát a pelyvából, ocsut eldobni" Nem mellesleg lassan fél évszázada (47 éve) amatõrcsillagászkodom, mindig elolvas/tam/om a hozzáférhetõ nyomtatott szakirodalmat. Sok elmélet meg is bukott azóta
Ui: szerintem aki "leminõsíti" a netet, annak nincs türelme vagy ideje szétválogatni a hiteles információt és a kommersz írásokat. Szerintem a netes keresés sem más, mint amikor az ember a könyvtárban böngészi a könyveket és kiválasztja az autentikus forrást. Az internet nem elsõsorban a pornó és a játékok birodalma, hanem egy óriási soknyelvû virtuális könyvtár, tudni kell benne keresni. Kissé olyan ez számomra, mintha valaki az elsõ tárolóhoz lépve csak ponyvát-krimit talál, emiatt azonnal és csalódottan távozik a könyvtárból
Nagyon is jó a net, csak türelmesen ki kell válogatni "a tiszta búzát a pelyvából, ocsut eldobni" Nem mellesleg lassan fél évszázada (47 éve) amatõrcsillagászkodom, mindig elolvas/tam/om a hozzáférhetõ nyomtatott szakirodalmat. Sok elmélet meg is bukott azóta Ui: szerintem aki "leminõsíti" a netet, annak nincs türelme vagy ideje szétválogatni a hiteles információt és a kommersz írásokat. Szerintem a netes keresés sem más, mint amikor az ember a könyvtárban böngészi a könyveket és kiválasztja az autentikus forrást. Az internet nem elsõsorban a pornó és a játékok birodalma, hanem egy óriási soknyelvû virtuális könyvtár, tudni kell benne keresni. Kissé olyan ez számomra, mintha valaki az elsõ tárolóhoz lépve csak ponyvát-krimit talál, emiatt azonnal és csalódottan távozik a könyvtárból
Értem én amit írsz a kiemelések nélkül is!
Most tulajdonképpen ugyanarról beszélünk!
Csillagászati ismereteimet idestova 20 éve - ha amatõr szinten is - szakirodalomból szerzem az információkat, nem a netrõl! - Utóbbit sokszor kicsit megbízhatatlannak tartom!
Most tulajdonképpen ugyanarról beszélünk!
Csillagászati ismereteimet idestova 20 éve - ha amatõr szinten is - szakirodalomból szerzem az információkat, nem a netrõl! - Utóbbit sokszor kicsit megbízhatatlannak tartom!
Sok feltételezés található a neten Pl. Link
(A Hipparcos mûhold adataira támaszkodik, de idézek pár sort
"A Napot körülvevõ Oort-felhõ a feltételezések szerint egy kb. 100 000 csillagászati egység sugarú, nagyjából gömb alakú része a Naprendszernek, amely rengeteg (1012 - 1013) üstökösmagot tartalmaz, tömege összesen mintegy néhányszor tíz földtömeg. A felhõ létére az óriási, elnyúlt pályán keringõ hosszú periódusú üstökösök megfigyelt nagy száma alapján következtethetünk." Kiemeltem két kulcsszót
Pl. Link(A Hipparcos mûhold adataira támaszkodik, de idézek pár sort
"A Napot körülvevõ Oort-felhõ a feltételezések szerint egy kb. 100 000 csillagászati egység sugarú, nagyjából gömb alakú része a Naprendszernek, amely rengeteg (1012 - 1013) üstökösmagot tartalmaz, tömege összesen mintegy néhányszor tíz földtömeg. A felhõ létére az óriási, elnyúlt pályán keringõ hosszú periódusú üstökösök megfigyelt nagy száma alapján következtethetünk." Kiemeltem két kulcsszót
Semmi baj, hogy leírtad és természetesen nem huzakodásnak veszem, hiszen nem lehet mindenrõl mindenkinek ugyanaz a véleménye! Többek közt azért is vagyunk itt, hogy kibeszéljük az ilyen és hasonló dolgokat!
Visszatérve az eredeti témára: elõzõ hsz-omban nem írtam oda, hogy ez egy elmélet a sok közül!
Természetesen az Oort-felhõ létezésére nincs kézzelfogható bizonyíték, de a hosszú periódusú üstökösöket onnan származtatják! Egyszóval én oda akartam kilyukadni, hogy ez az elmélet nálam megbukik, ahogy az elõzõ fejtegetésemben próbáltam leírni: tehát a Nap az üstökös-kutatás, a csillagászat tudományág, az emberiség létezése óta nem haladt el annyi közeli csillag mellett, amik hatással lehetnének az Oort-felhõre, mint amennyi üstököst ismerünk, amik az Oort-felhõbõl eredeztethetõek!
Hogy a sok elmélet közül melyik áll a legközelebb a valósághoz, lövésem sincs és valószínû, nem a mi életünkben fog kiderülni, hogy melyik az igazi!
Többek közt azért is vagyunk itt, hogy kibeszéljük az ilyen és hasonló dolgokat!Visszatérve az eredeti témára: elõzõ hsz-omban nem írtam oda, hogy ez egy elmélet a sok közül!
Természetesen az Oort-felhõ létezésére nincs kézzelfogható bizonyíték, de a hosszú periódusú üstökösöket onnan származtatják! Egyszóval én oda akartam kilyukadni, hogy ez az elmélet nálam megbukik, ahogy az elõzõ fejtegetésemben próbáltam leírni: tehát a Nap az üstökös-kutatás, a csillagászat tudományág, az emberiség létezése óta nem haladt el annyi közeli csillag mellett, amik hatással lehetnének az Oort-felhõre, mint amennyi üstököst ismerünk, amik az Oort-felhõbõl eredeztethetõek!
Hogy a sok elmélet közül melyik áll a legközelebb a valósághoz, lövésem sincs és valószínû, nem a mi életünkben fog kiderülni, hogy melyik az igazi!
Astroman kollega, nem védem Nolit (képes megvédni magát ha akarja) sem huzakodni nem akarok DE (idézem Nolit)
"... ha valamely gravitációs hatás kitéríti õket... ilyen gravitációs hatás (pl. a Naprendszer hosszú útján a galaxisunkban olyan csillag közelébe jut, amelynek már elég ereje van az üsti kilökéséhez) véletlenszerû, nem nagyon tudunk egyelõre olyasmit, amivel elõjelezhetõ lenne a kilökõdés, mivel magát az Oort felhõt se nagyon ismerjük, leginkább csak az onnan eredeztetett égitestek által van valami képünk róla"
Vastagítva és aláhúzva kiemeltem kulcsszóként egy jelentéktelen közismert rövidítést a "pl." azaz "például" Nos számomra ez arra utal, hogy több lehetõség is van, például a megemlített A másik "kulcssort" csak aláhúztam.
Sztem az sem mellékes hogy a csillagok, így a Naprendszer sem tökéletes ellipszispályán kering a Galaxis magja körül, pályájuk folyamatosan módosul kis mértékben, mindegyiknek saját iránya, sebességvektora van mely csillagászati léptékben elenyészõ, de akár felénk is közelíthet és idõvel akár érvényesülhet gravitációs hatása. Kozmikus léptékben, kellõ idõ után a gyenge hatások is katasztrofális eredménnyel végzõdhetnek (hasonlóan a meteorológiában emlegetett "Lorentz-féle lepke" szárnycsapásához). Azt sem hagynám ki, hogy keringési pályák nem stabil ellipszisek, mivel a centrifugális és centripetális erõk nem egyenlítik ki egymást tökéletesen, spirális pályák a torzult téridõben, így a keringõ test minden egyes keringéssel közelebb kerül központi objektumához, igaz rendkívül kicsi mértékben (a keringõ test mintha "zuhanna" központi objektuma felé, de végtelenül lassan). Egyes feltevések szerint a gravitációs állandó sem állandó. Továbbá minden számításhoz elengedhetetlen a PI értékének használata. Szoftvereimben én csak hét tizedesjegyig használom (levélcímnek se rossz [email protected]) de a PI jelenlegi ismereteink szerint végtelen szám, ergo a pályaszámítások bármilyen pontosak is, ahogy növekednek a távolságok csak közelítõ adatokat eredményeznek Astroman, nem huzakodás, egyéni vélemény
DE (idézem Nolit)"... ha valamely gravitációs hatás kitéríti õket... ilyen gravitációs hatás (pl. a Naprendszer hosszú útján a galaxisunkban olyan csillag közelébe jut, amelynek már elég ereje van az üsti kilökéséhez) véletlenszerû, nem nagyon tudunk egyelõre olyasmit, amivel elõjelezhetõ lenne a kilökõdés, mivel magát az Oort felhõt se nagyon ismerjük, leginkább csak az onnan eredeztetett égitestek által van valami képünk róla"
Vastagítva és aláhúzva kiemeltem kulcsszóként egy jelentéktelen közismert rövidítést a "pl." azaz "például"
Nos számomra ez arra utal, hogy több lehetõség is van, például a megemlített A másik "kulcssort" csak aláhúztam.Sztem az sem mellékes hogy a csillagok, így a Naprendszer sem tökéletes ellipszispályán kering a Galaxis magja körül, pályájuk folyamatosan módosul kis mértékben, mindegyiknek saját iránya, sebességvektora van mely csillagászati léptékben elenyészõ, de akár felénk is közelíthet és idõvel akár érvényesülhet gravitációs hatása. Kozmikus léptékben, kellõ idõ után a gyenge hatások is katasztrofális eredménnyel végzõdhetnek (hasonlóan a meteorológiában emlegetett "Lorentz-féle lepke" szárnycsapásához). Azt sem hagynám ki, hogy keringési pályák nem stabil ellipszisek, mivel a centrifugális és centripetális erõk nem egyenlítik ki egymást tökéletesen, spirális pályák a torzult téridõben, így a keringõ test minden egyes keringéssel közelebb kerül központi objektumához, igaz rendkívül kicsi mértékben (a keringõ test mintha "zuhanna" központi objektuma felé, de végtelenül lassan). Egyes feltevések szerint a gravitációs állandó sem állandó. Továbbá minden számításhoz elengedhetetlen a PI értékének használata. Szoftvereimben én csak hét tizedesjegyig használom (levélcímnek se rossz [email protected]) de a PI jelenlegi ismereteink szerint végtelen szám, ergo a pályaszámítások bármilyen pontosak is, ahogy növekednek a távolságok csak közelítõ adatokat eredményeznek
Astroman, nem huzakodás, egyéni vélemény
Igazából nem nagyon értek ezekhez a dolgokhoz, idõnként olvasok ilyen témákat is.
De én itt arra akartam kilyukadni, hogy pl. az általad említett Oort-ból, nem 2 év alatt jut el a földig egy üstökös.
Egyébként köszi az olvasnivalót!
De én itt arra akartam kilyukadni, hogy pl. az általad említett Oort-ból, nem 2 év alatt jut el a földig egy üstökös.
Egyébként köszi az olvasnivalót!
"...a Naprendszer hosszú útján a galaxisunkban olyan csillag közelébe jut, amelynek már elég ereje van az üsti kilökéséhez"
Ez egy ismert, de korántsem elfogadott elmélet és a valósághoz talán ennek van a legkisebb mértékben köze!
Ugyanis a Nap kb. 250 millió év alatt kerüli meg a Tejútrendszer magját! Tehát ez azt jelenti, hogy nem sûrûn találkozik, illetve kerül közelebb szomszédos csillagokhoz, így amióta üstököskutatás létezik, azóta nem sok csillag gravitációs tere hatott az Oort-felhõre!
Inkább valami nagyobb, Naprendszeren kívüli objektum (máshonnan elszabadult kisbolygó, üstökös) okozhat perturbációt!
Ez egy ismert, de korántsem elfogadott elmélet és a valósághoz talán ennek van a legkisebb mértékben köze!
Ugyanis a Nap kb. 250 millió év alatt kerüli meg a Tejútrendszer magját! Tehát ez azt jelenti, hogy nem sûrûn találkozik, illetve kerül közelebb szomszédos csillagokhoz, így amióta üstököskutatás létezik, azóta nem sok csillag gravitációs tere hatott az Oort-felhõre!
Inkább valami nagyobb, Naprendszeren kívüli objektum (máshonnan elszabadult kisbolygó, üstökös) okozhat perturbációt!
Noli bár nem feladatom értékelni vagy bírálni, lendületes, szépen illusztrált korrekt és kerek írás
Minden fórumkollegának ajánlom szives figyelmébe, érdemes elolvasni.
Minden fórumkollegának ajánlom szives figyelmébe, érdemes elolvasni.
A "hollywoodi témafeldolgozásra" jól illeszkedõ szabadszemes bolidaészlelés leírása Jókai Mór tollával
Egyszerre, mintha az égboltozaton tört volna keresztül, iszonyú recsegés-ropogással támad elõ egy óriási meteor, s elkezd futni déltõl észak felé, éppen mintha Kolozsvár fölött repülne. A pompás tûzgolyó szikrákat hányva vonult végig a magasban lassúdan, méltóságosan, mint egy kialvó nap, mely nem képes az eget bevilágítani többé; hosszú tûzfarka kígyózva vonult utána, s ezernyi szikrát hányva pattogott oly robajjal, mintha ércszekerek rohannának vashidakon keresztül ott a magasban. Az égi zajra egyszerre megelevenült a környék, az emberek kifutottak házaikból a tünemény bámulatára, az utcák megnépesültek, s a közelebbi oláh falukból áthallatszott, mint verik félre a harangokat. A tûzgolyó pedig, mely nagyságára akkora volt, mint a telehold, miután a legsötétebb vörösbõl fokonként a legfényesebb ezüstfehérbe ment át, s még egynehányszor majd kékre, majd rózsaszínûre változtatta színét, s eközben a szivárvány minden színeire váló csillagsziporkákat hullatott zörgõ ropogás közt, egyszerre sebesen kezde lefelé bukni, addig vízirányosan úszó farkát maga után kapva ... mindenki azt hitte, hogy ott fog leesni. Ezen pillanatban a villámnál ezerszerte ragyogóbb lobbanással és oly mennydörgéssel, mely a földet reszketteté meg, szerteszét pattant a meteor –, és az ég ismét sötét lett, mint azelõtt. A kolozsváriak azt hitték, hogy éppen fejük fölött szakadt szét e tûzgolyó, pedig Brassóban is éppen úgy látták azt támadni és elmúlni, oly végtelen magasságban járt az; sõt Szentmiklóson le is ütött egy szétszakadt darabja, s éppen Sándor Mihályné asszonyom házára esvén, annak asszonya, fogván egy dézsa vizet, nyakon önté vele a mennykõt, s akként fogá azt meg a kötényével, de meg is égette a kezét emberül, s még másnap és harmadnap is oly forró vala az égbõl esett tömeg, hogy puszta kézzel nem lehete hozzányúlni ... nehány nap alatt úgy megnõtt annak a híre, hogy krónikákat lehetett volna róla írni. Elõbb csak tüzes ember lett belõle, aki sárkánykígyón lovagolt, s csillagokat okádott, de utóbb úgy felszaporodék, hogy még a felvilágosodott Bethlen János is kész volt naplójába[*] feljegyezni, miként az ég erõsségében két tüzes tábor csapott össze, lángoló pallosokkal viaskodva egymás között, miként hallatszott a dobok pörgése, mint követte ezt majdan három ágyúlövés, s rá iszonyú csatazaj, emberek ordítása, halottak nyögése, mint hullott az elesettek vére alá a földre véresõ képében, s mint vonult el az égen harcoló égõ tábor lassanként Brassó felé, s mint lõn vége a rémes ütközetnek egy irtóztató ágyúdördüléssel, amikor egy roppant négyszegletû tömeg, kénkõszínû lánggal égve, nemes Sándor Mihály uram portáját választá ki magának, hogy arra leessék, holott is a házi asszonyság által konfiskáltatván, elõbb annak kezét ugyan megégette, de késõbb darabokra töretett, s a lakosok között via facti felosztatott, õnagysága, a fejedelem ritkaságtárába is jutott belõle egy darab: illatja nem vala kellemetes.
__________________________________________________
*Historia rerum Transsilvanicarum autore Joanne Betlenio
Egyszerre, mintha az égboltozaton tört volna keresztül, iszonyú recsegés-ropogással támad elõ egy óriási meteor, s elkezd futni déltõl észak felé, éppen mintha Kolozsvár fölött repülne. A pompás tûzgolyó szikrákat hányva vonult végig a magasban lassúdan, méltóságosan, mint egy kialvó nap, mely nem képes az eget bevilágítani többé; hosszú tûzfarka kígyózva vonult utána, s ezernyi szikrát hányva pattogott oly robajjal, mintha ércszekerek rohannának vashidakon keresztül ott a magasban. Az égi zajra egyszerre megelevenült a környék, az emberek kifutottak házaikból a tünemény bámulatára, az utcák megnépesültek, s a közelebbi oláh falukból áthallatszott, mint verik félre a harangokat. A tûzgolyó pedig, mely nagyságára akkora volt, mint a telehold, miután a legsötétebb vörösbõl fokonként a legfényesebb ezüstfehérbe ment át, s még egynehányszor majd kékre, majd rózsaszínûre változtatta színét, s eközben a szivárvány minden színeire váló csillagsziporkákat hullatott zörgõ ropogás közt, egyszerre sebesen kezde lefelé bukni, addig vízirányosan úszó farkát maga után kapva ... mindenki azt hitte, hogy ott fog leesni. Ezen pillanatban a villámnál ezerszerte ragyogóbb lobbanással és oly mennydörgéssel, mely a földet reszketteté meg, szerteszét pattant a meteor –, és az ég ismét sötét lett, mint azelõtt. A kolozsváriak azt hitték, hogy éppen fejük fölött szakadt szét e tûzgolyó, pedig Brassóban is éppen úgy látták azt támadni és elmúlni, oly végtelen magasságban járt az; sõt Szentmiklóson le is ütött egy szétszakadt darabja, s éppen Sándor Mihályné asszonyom házára esvén, annak asszonya, fogván egy dézsa vizet, nyakon önté vele a mennykõt, s akként fogá azt meg a kötényével, de meg is égette a kezét emberül, s még másnap és harmadnap is oly forró vala az égbõl esett tömeg, hogy puszta kézzel nem lehete hozzányúlni ... nehány nap alatt úgy megnõtt annak a híre, hogy krónikákat lehetett volna róla írni. Elõbb csak tüzes ember lett belõle, aki sárkánykígyón lovagolt, s csillagokat okádott, de utóbb úgy felszaporodék, hogy még a felvilágosodott Bethlen János is kész volt naplójába[*] feljegyezni, miként az ég erõsségében két tüzes tábor csapott össze, lángoló pallosokkal viaskodva egymás között, miként hallatszott a dobok pörgése, mint követte ezt majdan három ágyúlövés, s rá iszonyú csatazaj, emberek ordítása, halottak nyögése, mint hullott az elesettek vére alá a földre véresõ képében, s mint vonult el az égen harcoló égõ tábor lassanként Brassó felé, s mint lõn vége a rémes ütközetnek egy irtóztató ágyúdördüléssel, amikor egy roppant négyszegletû tömeg, kénkõszínû lánggal égve, nemes Sándor Mihály uram portáját választá ki magának, hogy arra leessék, holott is a házi asszonyság által konfiskáltatván, elõbb annak kezét ugyan megégette, de késõbb darabokra töretett, s a lakosok között via facti felosztatott, õnagysága, a fejedelem ritkaságtárába is jutott belõle egy darab: illatja nem vala kellemetes.
__________________________________________________
*Historia rerum Transsilvanicarum autore Joanne Betlenio
Azért pont az üstökösök esetében nem egészen ez a helyzet. Vannak olyan üstükösök, amelyeket jól ismerünk, hisz rendszeresen visszatérnek a Naprendszer belsõ vidékeire, ezek rövidebb periódusúak és tényleg jól ismerjük nagy részüket. Azonban vannak egészen a Naprendszer szélén, az Oort-felhõben lévõ üstökösök, amelyek nem térnek be a Naprendszer szívébe egy-egy kirándulásra, de ha valamely gravirációs hatás kitéríti õket a külsõ pályájukról, akkor bejöhetnek, s õket elõtte nem ismertük. Az ilyen gravitációs hatás (pl. a Naprendszer hosszú útján a galaxisunkban olyan csillag közelébe jut, amelynek már elég ereje van az üsti kilökéséhez) véletlenszerû, nem nagyon tudunk egyelõre olyasmit, amivel elõjelezhetõ lenne a kilökõdés, mivel magát az Oort felhõt se nagyon ismerjük, leginkább csak az onnan eredeztetett égitestek által van valami képünk róla. Ha tudsz angolul, akkor olvasd el róla a wiki cikkét Link (a magyar finoman szólva információhiányos...)
Magyarul cikk a témában: Link
illetve: Link
Magyarul cikk a témában: Link
illetve: Link
Épp tegnap volt ezredik ismétlésben a Deep Impact címû film.
Hát abban is elég sok érdekesség van.
Becsapódás elött 2 évvel fedeznek fel egy üstököst, ami azért nem olyan picike darab...
Ekkora objektumok mozgását, pályáját évtizedekre elõre kitudják számítani ma már.
Na meg rászállnak ûrhajóval, az ûrhajó építését meg titokban tudják tartani...
Baromság.
Hát abban is elég sok érdekesség van.
Becsapódás elött 2 évvel fedeznek fel egy üstököst, ami azért nem olyan picike darab...
Ekkora objektumok mozgását, pályáját évtizedekre elõre kitudják számítani ma már.
Na meg rászállnak ûrhajóval, az ûrhajó építését meg titokban tudják tartani...
Baromság.
És Brúsz Vilisz? :-)
Félre a tréfát: nyilvánvalóan sok függ attól, hogy mekkora az, ami felénk tarthat. Ha akkora, mint a Mars, akkor kalap, kabát.
Ha egy kis méretû aszteroida vagy üstökösmag, akkor eltéríthetõ, s el is fogják. Egy néhányszor tíz méteres objektumot már elég messzirõl látni, elég komoly hálózat figyeli az ilyesmik mozgását, szóval továbbra is tartom, hogy még mindig mi magunk vagyunk magunk legnagyobb ellenségei...
Félre a tréfát: nyilvánvalóan sok függ attól, hogy mekkora az, ami felénk tarthat. Ha akkora, mint a Mars, akkor kalap, kabát.
Ha egy kis méretû aszteroida vagy üstökösmag, akkor eltéríthetõ, s el is fogják. Egy néhányszor tíz méteres objektumot már elég messzirõl látni, elég komoly hálózat figyeli az ilyesmik mozgását, szóval továbbra is tartom, hogy még mindig mi magunk vagyunk magunk legnagyobb ellenségei...
"Ha a Nap hirtelen kialudna, azt is csak nyolc perc múlva vennénk észre."
Igen, és is pont ezen gondolkozom, lehet hogy "valami" tart felénk de ugye nem láthatjuk, pedig már sok millió évvel ezelõtt "elindult". Bár ez ellen úgy sem tehetnénk semmit. 
Igen, és is pont ezen gondolkozom, lehet hogy "valami" tart felénk de ugye nem láthatjuk, pedig már sok millió évvel ezelõtt "elindult".
Bár ez ellen úgy sem tehetnénk semmit.
Ezeket a filmeket én megnézem, de nyakatekert magyarázataikon néha betegre röhögöm magam, akkorákat "gurítanak". Bár a szándék "nemes", minden ilyen film valamilyen reális veszélyt jelez, a kasszasiker érdekében természetesen "hollywoodi módra" eltúlozva, torzítva a veszély nagyságát; és persze mindig "happy and" a vége. Pedig megeshet hogy teljesen eltûnik az élet a Földrõl, ahogy bármikor bárkinek fejére eshet egy tégla. Galaxisunk valamely "közeli" (fényéves léptékben) csillagának robbanása pedig egyfajta neutronbombához hasonlatosan kiolthat szinte minden jelenlegi életet környezetében. Lehet hogy már úton is vannak részecskéi? Ha a Nap hirtelen kialudna, azt is csak nyolc perc múlva vennénk észre.
Ha a Nap hirtelen kialudna, azt is csak nyolc perc múlva vennénk észre. Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat