Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Nem a mára virradó éjjel álmodtam meg a dolgot, hanem évek óta figyelem, és számtalanszor próbáltam Nektek leírni, a légkörfizika törnyényeit és a józan ész diktálta elveket figyelembe véve!
Ilyen jelenség nem lézethet természetes körülmények között, ezt TE is tudod!
Ebbõl következik, más nem lévén, az ok mesterséges körülmény kell hogy legyen!
Az, hogy Te nem tapasztalod, az egy dolog, bár még nem jártam Nálad, nem tudom van-e közted és a város között bármi akadályozó körülmény, ami a város hõjét távol tartja, illetve nincs is óráról órára lebontva adatsorod!
De akkor adj ötletet, mitõl jojózhat egyedülálló módon a hõmérséklet Pogányban éjjel ilyen módon, mint ahogy leírtam, vagy ahogy TE is látod!?
Ilyen jelenség nem lézethet természetes körülmények között, ezt TE is tudod!
Ebbõl következik, más nem lévén, az ok mesterséges körülmény kell hogy legyen!
Az, hogy Te nem tapasztalod, az egy dolog, bár még nem jártam Nálad, nem tudom van-e közted és a város között bármi akadályozó körülmény, ami a város hõjét távol tartja, illetve nincs is óráról órára lebontva adatsorod!
De akkor adj ötletet, mitõl jojózhat egyedülálló módon a hõmérséklet Pogányban éjjel ilyen módon, mint ahogy leírtam, vagy ahogy TE is látod!?
Nem világos, hogy a bozót alatti (talajfelszíni) vagy a felette mért, 2 m-es hõmérséklettel van problémád. Az elõbb azt állítottad, hogy a bozót ALATT sokáig fagyos marad a talaj, én erre válaszoltam. Másfelõl: a hó és a növénytakaró albedója egészen más, a hótakaróról a beérkezõ sugárzás több mint 90%-a visszaverõdik, míg a növényzetrõl jóval kevesebb.
A Pogánnyal kapcsolatos elképzelésemhez én is javasoltam, hogy jó volna ellenõrizni: más város(ok) környékén különbözõ magasságokban mennyire terjeszkedhet szét a hõsziget hatása, enélkül azért nem tekinthetõ megoldottnak a kérdés. (Dexion: az általad írt 60 m-es értékre van irodalmi hivatkozásod? Hátha valaki, valahol már tényleg körüljárta ezt a dolgot.)
A Pogánnyal kapcsolatos elképzelésemhez én is javasoltam, hogy jó volna ellenõrizni: más város(ok) környékén különbözõ magasságokban mennyire terjeszkedhet szét a hõsziget hatása, enélkül azért nem tekinthetõ megoldottnak a kérdés. (Dexion: az általad írt 60 m-es értékre van irodalmi hivatkozásod? Hátha valaki, valahol már tényleg körüljárta ezt a dolgot.)
Azért én még nem állítanám, hogy a város hõje miatt emelkedik ott a hõmérséklet éjjel. Ahhoz egy rendes méréssorozat kell, nem pedig az, hogy itt megállapításokat teszünk, illetve hogy valaki felvet egy lehetõséget, utána a felvetést 10 hozzászólással késõbb már kész tényként kezeljük.
Pogány most pl. a derült éjszaka után azért küzd borult ég ellenére is déli 12-kor, hogy elérje az éjszakai hõmérsékletét!
"amikor a téboly normává van téve, akkor a norma tébolynak kezd látszani"
Ezért vitatkoztatok velem annyit??!
"amikor a téboly normává van téve, akkor a norma tébolynak kezd látszani"
Ezért vitatkoztatok velem annyit??!
Ej komám! 
Ez nem így van!
A bozót elvágja a talaj hõjétõl a felette lévõ légoszlopot, így az magára marad, gyakorlatilag olyan hatást fejt ki, mintha hó lenne a talajon, ezáltal még fokozza is a lehülést!
Ez nem így van!
A bozót elvágja a talaj hõjétõl a felette lévõ légoszlopot, így az magára marad, gyakorlatilag olyan hatást fejt ki, mintha hó lenne a talajon, ezáltal még fokozza is a lehülést!
Viszont ne feledd, hogy az a bozót a kisugárzást is felfogja, tehát alatta az éjjeli fagy sem olyan erõs, mint ugyanilyen fekvésben egy nyitott, füves felszínen. Ez pedig a különbség kiegyenlítése felé hat.
És el lehet képzelni, a napsütést felfogó bozót alatt az éjjeli fagy után is fagyos marad a talaj, mire az felmelegedik a bozóton át, mekkora hátrányt szenved az adott hely...ez fátlan füves, nembozótos térséggel szemben!
Azért írom le ezeket, mert senki el nem gondolkodik azon, hogy így kell értelmezni a mért adatokat, ha már egyszer az állomások telepítése ész nélkül történt!
Azért írom le ezeket, mert senki el nem gondolkodik azon, hogy így kell értelmezni a mért adatokat, ha már egyszer az állomások telepítése ész nélkül történt!
Eszedbe se jusson Vista-t feltenni.
XP SP3 pontosan kétszer olyan gyors lesz, mint a Vista SP1, legalábbis 2-3G alatti memóriánál.
Amellett hiányzik még mindig jó pár driver és program Vista-s verziója és átlaguser számára nem nyújt kézzel fogható elõnyöket a csicsás felületen túl, aminek egyébként jópár elemét lehetett már látni Linux-on 96-97-ben, pl az átlátszó ablakokat, csak ott Enlightenment + eterm néven futott...
Egy szó mint száz, a Vista egyenlõre annak való, aki szereti ha a gépe ki van hajtva folyton, sokat fogyaszt feleslegesen.
Laptopra különösen ellenjavalt az akksis üzemidõ drasztikus rövödítése miatt, legalábbis Aero felülettel, ami a sokat fogyasztó 3D-s részeit hajtja a GPU-nak.
XP SP3 pontosan kétszer olyan gyors lesz, mint a Vista SP1, legalábbis 2-3G alatti memóriánál.
Amellett hiányzik még mindig jó pár driver és program Vista-s verziója és átlaguser számára nem nyújt kézzel fogható elõnyöket a csicsás felületen túl, aminek egyébként jópár elemét lehetett már látni Linux-on 96-97-ben, pl az átlátszó ablakokat, csak ott Enlightenment + eterm néven futott...
Egy szó mint száz, a Vista egyenlõre annak való, aki szereti ha a gépe ki van hajtva folyton, sokat fogyaszt feleslegesen.
Laptopra különösen ellenjavalt az akksis üzemidõ drasztikus rövödítése miatt, legalábbis Aero felülettel, ami a sokat fogyasztó 3D-s részeit hajtja a GPU-nak.
Vagyis akkor a kifutó nem lehet ludas ezek szerint!
Marad a város!
Ha nem hívom fel rá a figyelmet, még 120 évig abban a hitben tengette volna magát mindeki, hogy ott az rettentõ meleg hely éjjelenként!
Szörnyû!
Marad a város!
Ha nem hívom fel rá a figyelmet, még 120 évig abban a hitben tengette volna magát mindeki, hogy ott az rettentõ meleg hely éjjelenként!
Szörnyû!
Link
Link
Link
Link
Ez meg a kanizsai állomás, észak felé nincs képem sajna, de észak felé az állomástól egy sûrû bozótos dzsugel van 20 méterre!
Pogányon meg fátlan, füves, részben aszfaltos terület, és Kanizsa ezek ellenére veri T maxban Pogányt, nem is kicsit!
Az egerszegi 100 ha-os almaültetvényt csöpögtetõberendezéssel ne is említsük!
Csak úgy a téma melléktermékeként
Link
Link
Link
Ez meg a kanizsai állomás, észak felé nincs képem sajna, de észak felé az állomástól egy sûrû bozótos dzsugel van 20 méterre!
Pogányon meg fátlan, füves, részben aszfaltos terület, és Kanizsa ezek ellenére veri T maxban Pogányt, nem is kicsit!
Az egerszegi 100 ha-os almaültetvényt csöpögtetõberendezéssel ne is említsük!
Csak úgy a téma melléktermékeként
Ferihegy is meglepõen gyorsan szokott kihûlni esténként, a méretes betonfelület ellenére kb 17-23 óra között gyakran 2-3-4 fokkal is hidegebb van ott, mint oda 2-3 km-re vagy a lõrinci állomáson .
Emlékeim szerint a kifutópálya nyugatra van a mûszerkerttõl, tehát nem a Floo által gyanúsnak vélt irányban; ill. a "probléma" sem napsütésben, hanem éjszakánként szokott jelentkezni. A szabvány egyébként Pogányon is teljesül, az elõzõ képen csak a perspektíva miatt látszott olyan közel a hõmérõház a betonhoz. Innen már máshogy néz ki: Link
Viszont a magasságkülönbség nagyjából stimmelhet. Az állomás 201 m-en van; a domboldalba épült várost nem lehet egyetlen számmal jellemezni, de legalacsonyabb pontjai 120-130 méteresek, innen nyúlik fel a Mecsek oldalára.
Viszont a magasságkülönbség nagyjából stimmelhet. Az állomás 201 m-en van; a domboldalba épült várost nem lehet egyetlen számmal jellemezni, de legalacsonyabb pontjai 120-130 méteresek, innen nyúlik fel a Mecsek oldalára.
Van!
Pécsen
A kifutópálya is elég lehet, bár nem tudom tényleg mennyi hõt sugároz ki éjjel, és milyen irányban van tõle a kalitka!
De jó hogy felhívtad a figyelmet a kifutóra, ha megnézed, Pogány napi maximumai rettentõen alacsonyak, annak ellenére, hogy elég nagy betonozott terület van a közvetlen közelében!
A város hõje viszont télleg szintén gyanus, mert egy pécsi illetõ 320 méteren lakik a város felett, és írni szokta, hogy éjjel 10-kor elkezd nála felfelé menni a T, vagyis nem kizárt, hogy az alul gyûlõ hideg megemeli a meleg levegõt, és azt meg az északi szél szépen rápakolja Pogányra, mintegy nyaldosva az ottani mérõkét!
Pécsen
A kifutópálya is elég lehet, bár nem tudom tényleg mennyi hõt sugároz ki éjjel, és milyen irányban van tõle a kalitka!
De jó hogy felhívtad a figyelmet a kifutóra, ha megnézed, Pogány napi maximumai rettentõen alacsonyak, annak ellenére, hogy elég nagy betonozott terület van a közvetlen közelében!
A város hõje viszont télleg szintén gyanus, mert egy pécsi illetõ 320 méteren lakik a város felett, és írni szokta, hogy éjjel 10-kor elkezd nála felfelé menni a T, vagyis nem kizárt, hogy az alul gyûlõ hideg megemeli a meleg levegõt, és azt meg az északi szél szépen rápakolja Pogányra, mintegy nyaldosva az ottani mérõkét!
A kifutópálya sem megfelelõ szélirány esetén? Ha jól látom beton, ami napsütésben elég jól melegszik...
A képen nem látszik, kellõen messze van a kifutótól?
Jól tudom, hogy a szabvány az, hogy egy 6x9 méteres 5 centis fûvel - de legalább földdel, ha már fû épp nincs - borított terület közepére kell tenni?
A felemelkedésrõl: olvastam errõl valamit, hogy a városokban a lent keletkezõ szennyezett levegõ kb 60 m magasra emelkedik és terül szét. Ez helyes lehet? Van olyan állomás valamelyik nagyváros mellett ahol kb ennyi a szintkülönbség?
A képen nem látszik, kellõen messze van a kifutótól?
Jól tudom, hogy a szabvány az, hogy egy 6x9 méteres 5 centis fûvel - de legalább földdel, ha már fû épp nincs - borított terület közepére kell tenni?
A felemelkedésrõl: olvastam errõl valamit, hogy a városokban a lent keletkezõ szennyezett levegõ kb 60 m magasra emelkedik és terül szét. Ez helyes lehet? Van olyan állomás valamelyik nagyváros mellett ahol kb ennyi a szintkülönbség?
Akkor nem az állomáson van valami, akkor télleg a város, és szerintem a kulcs a domborzatban van, így tud létrejönni ez a hõszennyezés!
A szélirányokat viszont nem tudjuk megnézni, szerintem, majd ha sok pénzünk lesz, akkor összedobjuk, és veszünk rajta néhány ballont, felengedjük, eljáccadozunk vele
Mindenesetre nekem tök nyilvánvaló, a normálistól eltérõ dolgokhoz jó az orrom, nekem elég meggyõzõek ezek a hõmérsékletugrálások, bár tény, ezzel nem állhatok senki elé, hogy márpedig hõszennyezés, de magunk között elég ha tudjuk, de hogy csak nekem tûnt fel, hogy valami bibi van, ez bosszant leginkább!
Mert ha kiderülne esetleg, hogy igazam van, akkor az egész pogányi 50 éves adatsort ki lehetne dobni a kukába!
A szélirányokat viszont nem tudjuk megnézni, szerintem, majd ha sok pénzünk lesz, akkor összedobjuk, és veszünk rajta néhány ballont, felengedjük, eljáccadozunk vele
Mindenesetre nekem tök nyilvánvaló, a normálistól eltérõ dolgokhoz jó az orrom, nekem elég meggyõzõek ezek a hõmérsékletugrálások, bár tény, ezzel nem állhatok senki elé, hogy márpedig hõszennyezés, de magunk között elég ha tudjuk, de hogy csak nekem tûnt fel, hogy valami bibi van, ez bosszant leginkább!
Mert ha kiderülne esetleg, hogy igazam van, akkor az egész pogányi 50 éves adatsort ki lehetne dobni a kukába!
Floo: az állomást tavaly elég sokan megnéztük, nem fût ott az égvilágon semmi: Link
Az általam lehetségesnek tartott egyetlen választ (a város hõje nem talajközelben, hanem néhányszor 10 m-rel magasabban áramlik) írtam le a Zivilesen fórumban. Ismétlem, ehhez lenne érdemes megnézni, hogy pl. Szegeden a magasban mennyire függ a T alakulása a széliránytól... (A Balaton azért más történet, mint egy szûken 200 ezres város.)
Az általam lehetségesnek tartott egyetlen választ (a város hõje nem talajközelben, hanem néhányszor 10 m-rel magasabban áramlik) írtam le a Zivilesen fórumban. Ismétlem, ehhez lenne érdemes megnézni, hogy pl. Szegeden a magasban mennyire függ a T alakulása a széliránytól... (A Balaton azért más történet, mint egy szûken 200 ezres város.)
Usrin!
Szegeden pl. szerintem azért nem, mert egy sík területen van a város és a tõle NY-ÉNY-ra lévõ állomás is, és ott nem tud érvényesülni a városi hõtöbblet, annak ellenére, hogy ott is van hõszennyezés!
Pogány és a város között van egy mélyebben fekvõ rész, amiben megül a hideg, és felette a város hõje szépen elsiklik északi szélnél dél felé, vagy valami ilyenre gondolok, persze ez csak tipp, a jelenség az ami biztosnak tûnik!
De figyelemre méltó, hogy Miskolcon is forgott a szél egész éjszaka, mind irányban mind erõsségben is változatos széljárás volt ott, mégis egyenletesen csökkent a T, sõt, ha veszünk egy sík vagy fagyzugos helyet, ott ha leáll vagy csökken a szél, akkor gyakori hogy 2-3-4 fokonként huzan a T, míg ez egy dombi állomásnál kizárt, ott lassan araszol lefelé a T, éppen ezért alakul ki a T min különbség!
Ennek ellenére Pogányban elfordul a város felõl a szél, azonnal 2-3, volt már rá példa hogy 4 fokot zuhant a T....
Néha már az is megfordult a fejemben, hogy ott, az állomáson van valami hõszennyezõ valami, akármi, amit éjszakára bekapcsolnak, reggel kikapcsolnak, és az biztosan a mérõkétõl É-ias irányban kell lennie, vagy valami, de hogy ott valami bibi van, ez 100 %, figyelem elég régóta, de ezek szerint csak nekem tûnik fel!
A többi állomásra visszatérve, szerintem itt valami speciális helyzet van, ha a városi hõt viszi rá, de valami van, mert nem normális, hogy éjjel 5 fok van É-ias szélnél, befordul D-iesbe, azonnal lezuhan 2-re, vagyis ha nem fordult volna be, maradt volna az 5 fok, majd nappal, napsütéssel meg a T max 7 fok!
Ilyen nincs!
A nappali 7 fok okés, de az hogy csak 2 fokot melexik, miközben Kanizsa -2-rõl felmászik 9-ig, ha itt tud melegedni 11 fokot, akkor ott csak 2-t??
Vagyis az éjjeli 5 fok a kakukktojás, irreális!
Vannak nagyon jó fagylefolyású dombok, ez tény, nade hogy így jojózzon a T, minden ilyen szélfordulásos esetben megcsinálva ezt a jojózást, ez nem normális!
Várom az öteleted, mi lehet, ha nem a város, vagy nem ott Pogányban valami, vagy ha mégis az, akkor képes-e a város hõje oda eljutni?!
Ha meg kiderülne, hogy ott az állomáson van valami, ami fût, na az nagyon durva lenne!
Közben látom, írtál egy ötletet, van benne valami, de ha a Balcsi vizét azon az emlékezetes reggelen rá tudta leheli a keleti szél Sármellékre meg Keszhelyre 8 fokos T emelkedést produkálva téli idõszámitás alatt reggel, ami szintén 10 km körüli táv, akkor itt is megtörtéhet!
Szegeden pl. szerintem azért nem, mert egy sík területen van a város és a tõle NY-ÉNY-ra lévõ állomás is, és ott nem tud érvényesülni a városi hõtöbblet, annak ellenére, hogy ott is van hõszennyezés!
Pogány és a város között van egy mélyebben fekvõ rész, amiben megül a hideg, és felette a város hõje szépen elsiklik északi szélnél dél felé, vagy valami ilyenre gondolok, persze ez csak tipp, a jelenség az ami biztosnak tûnik!
De figyelemre méltó, hogy Miskolcon is forgott a szél egész éjszaka, mind irányban mind erõsségben is változatos széljárás volt ott, mégis egyenletesen csökkent a T, sõt, ha veszünk egy sík vagy fagyzugos helyet, ott ha leáll vagy csökken a szél, akkor gyakori hogy 2-3-4 fokonként huzan a T, míg ez egy dombi állomásnál kizárt, ott lassan araszol lefelé a T, éppen ezért alakul ki a T min különbség!
Ennek ellenére Pogányban elfordul a város felõl a szél, azonnal 2-3, volt már rá példa hogy 4 fokot zuhant a T....
Néha már az is megfordult a fejemben, hogy ott, az állomáson van valami hõszennyezõ valami, akármi, amit éjszakára bekapcsolnak, reggel kikapcsolnak, és az biztosan a mérõkétõl É-ias irányban kell lennie, vagy valami, de hogy ott valami bibi van, ez 100 %, figyelem elég régóta, de ezek szerint csak nekem tûnik fel!
A többi állomásra visszatérve, szerintem itt valami speciális helyzet van, ha a városi hõt viszi rá, de valami van, mert nem normális, hogy éjjel 5 fok van É-ias szélnél, befordul D-iesbe, azonnal lezuhan 2-re, vagyis ha nem fordult volna be, maradt volna az 5 fok, majd nappal, napsütéssel meg a T max 7 fok!
Ilyen nincs!
A nappali 7 fok okés, de az hogy csak 2 fokot melexik, miközben Kanizsa -2-rõl felmászik 9-ig, ha itt tud melegedni 11 fokot, akkor ott csak 2-t??
Vagyis az éjjeli 5 fok a kakukktojás, irreális!
Vannak nagyon jó fagylefolyású dombok, ez tény, nade hogy így jojózzon a T, minden ilyen szélfordulásos esetben megcsinálva ezt a jojózást, ez nem normális!
Várom az öteleted, mi lehet, ha nem a város, vagy nem ott Pogányban valami, vagy ha mégis az, akkor képes-e a város hõje oda eljutni?!
Ha meg kiderülne, hogy ott az állomáson van valami, ami fût, na az nagyon durva lenne!
Közben látom, írtál egy ötletet, van benne valami, de ha a Balcsi vizét azon az emlékezetes reggelen rá tudta leheli a keleti szél Sármellékre meg Keszhelyre 8 fokos T emelkedést produkálva téli idõszámitás alatt reggel, ami szintén 10 km körüli táv, akkor itt is megtörtéhet!
Szívesen, én már rákérdeztem, egy völgyben lévõ faluban mér, és az elsõ fagyot november 29-én mérte!
A tõle 30 km-re lévõ Bátaapáti is völgyben van, és ott már szeptemberben (vagy október elején) megvolt az elsõ fagy!
De mindegy is, egy völgyben bárhol az országban nem november végén fagy elõször, kivéve ha a falu völgyben van, a mérés pedig a völgy melletti domb oldalában történik!
Vagy ha az ablak mellett mér, vagy rossz a mérõje!
Napközben a nap süti, meg még többet is mér!
A bemutatkozásában írja, hogy 25 éve foglalkozik a témával, és 12 éves adatsora van!
Ennek ellenére nem tûnik fel neki....
Ha dombon mér, akkor is gyanus, mert nappal nem mérhet 2-3-4 fokkal magasabbakat!
A tõle 30 km-re lévõ Bátaapáti is völgyben van, és ott már szeptemberben (vagy október elején) megvolt az elsõ fagy!
De mindegy is, egy völgyben bárhol az országban nem november végén fagy elõször, kivéve ha a falu völgyben van, a mérés pedig a völgy melletti domb oldalában történik!
Vagy ha az ablak mellett mér, vagy rossz a mérõje!
Napközben a nap süti, meg még többet is mér!
A bemutatkozásában írja, hogy 25 éve foglalkozik a témával, és 12 éves adatsora van!
Ennek ellenére nem tûnik fel neki....
Ha dombon mér, akkor is gyanus, mert nappal nem mérhet 2-3-4 fokkal magasabbakat!
Én úgy tudom havas nap, ha legalább 0,1mm csapadék hullik hóból. A hó megmaradása nem feltétel.
Vettem ezt az Acer Laptopot és az XP nem megy el rajta. Nem veszi be. Vistára lett építve... De azt az OMSZ térképet nem tudom asztalra biggyeszteni Légyszi segítsetek hogy kell! Wetsom! METNET nem elég? 
Nekem itt Laptopon csak ez kell! De azért jólenne ha a szerver nem felejtené el folyton a jelszót!
Nekem itt Laptopon csak ez kell! De azért jólenne ha a szerver nem felejtené el folyton a jelszót!
Hát sok mûvelethez engedélyt, megerõsítést kér. Állandóan okézni kell. Minimum 1500mhzes processzor kell hozzá egy giga RAM-al. De az csak arra elég hogy msn meg metnet. De nagyon szép háttere, formája van. Az ablakok szépen lettek megtervezve. És ahogy másol, tölt, töröl. Az is jól néz ki. Sok kényelmi funkció van benne. Többször használom mint a nagygépen az xpt. Sok program viszont nem megy el rajta. külön vistaféle kell hozzá. Van oldalsáv, jól lehet használni az iwiw minialkalmazást. Egy METNET minialakalmazás sem lenne rossz. Csak nemtudom beállítani hogy az asztalon megjelenjen az omsz radarkép. Valamelyikõtök rakott linket hogy hogyna kell de az XP-s Nagyon örülnék ha valaki segítene mert nemtaláltam a webes összetevõt a képernyõ beállításainál. Köszike!
De nagyon szép háttere, formája van. Az ablakok szépen lettek megtervezve. És ahogy másol, tölt, töröl. Az is jól néz ki. Sok kényelmi funkció van benne. Többször használom mint a nagygépen az xpt. Sok program viszont nem megy el rajta. külön vistaféle kell hozzá. Van oldalsáv, jól lehet használni az iwiw minialkalmazást. Egy METNET minialakalmazás sem lenne rossz. Csak nemtudom beállítani hogy az asztalon megjelenjen az omsz radarkép. Valamelyikõtök rakott linket hogy hogyna kell de az XP-s Nagyon örülnék ha valaki segítene mert nemtaláltam a webes összetevõt a képernyõ beállításainál. Köszike!
Valaki tudja hogy hogyan lehet Vistánál kirakni az asztalra radarképet? Azt tudom hogy XP-re ki lehet tenni. Sõt anno valamelyikõtök beszúrta annak a mentetét is ahogyan ki kell tenni. Segítsetek hogy Vistán is megtudjam oldani ezt! Köszi!
300 felett, lehet elvben.
De mint mondottam, ez csak egy sok paraméter közül.
De mint mondottam, ez csak egy sok paraméter közül.
Köszi!
És hogyan kell értelmezni?
Minnél magasabbak az értékek annál esélyesebb a tornádó?
És hogyan kell értelmezni?
Minnél magasabbak az értékek annál esélyesebb a tornádó?
Amikor egy ciklonból valamilyen pályán haladva egy másik ciklon alakul ki annak közvetlen közelében saját teknõvel.
Hidegbetöréseknél fordul elõ leginkább, általában Ék-en okoz havazást,avagy esõt.
Tulajdonképpen egy atlanti ciklon peremén kialakuló alacsony nyomású légörvény.
Tulajdonképpen egy atlanti ciklon peremén kialakuló alacsony nyomású légörvény.
Lenne egy érdekes kérdésem, de kérlek ne röhögjetek ki:
Sokszor láttam azt a kifejezést, hogy peremciklon. Az hogy néz ki, milyen illetve az minek a pereme?
Kérlek ne röhögjetek.
Tudatlan vagyok.
Sokszor láttam azt a kifejezést, hogy peremciklon. Az hogy néz ki, milyen illetve az minek a pereme?
Kérlek ne röhögjetek.
Tudatlan vagyok.
Azt szeretném megkérdezni hogy: Ezt a térképet hogyan kell értelmezni és mit jelent pontosan?
Link
Link
Köszi. Közeledik az év vége, szeretném pontosra megcsinálni az összefoglalót.
Közeledik az év vége, szeretném pontosra megcsinálni az összefoglalót.
A "havas naphoz" a hó formájában hulló csapadék önmagában elég, a mennyisége ill. megmaradása nem feltétel. Az elsõ ill. utolsó hótakarós napról és a hótakarós napok számáról külön is szoktak statisztikát készíteni.
Az éves összefoglalóknál szokás olyan jelzõnapokat statisztikázni, hogy pl. az utolsó tavaszi fagy napja, az elsõ õszi fagy napja, az elsõ havazás napja...ez utóbbival kapcsolatban kérdezném: ennek mi a kritériuma? Megmaradó hótakaró vagy elég a tiszta 100%-os hóesés; még ha nem is marad meg azonnal elovad, bejelölhetõ elsõ havazás napjának?
Visszaolvasva a bejegyzéseket, nem értem miért ne észlelhetne valaki egyszerre több helyrõl is, ha hiteles információval rendelkezik.
Én többször gondoltam már rá, hogy pl. bükkszentkereszti adatokat is közlök. Csak épp a szüleim által ott elhelyezett mûszer adatait én nem tartom túl hitelesnek.
Én többször gondoltam már rá, hogy pl. bükkszentkereszti adatokat is közlök. Csak épp a szüleim által ott elhelyezett mûszer adatait én nem tartom túl hitelesnek.
Köszi, korrigálva. Próbálunk valahogy kommunikálni az érintett észlelõtárssal.
Hol találhatnék arra adatokat, hogy különbözõ magyar városok met. állomásai, milyen magasan illetve pontosan hol helyezkednek el?
A saját adatokban szereplõ zombai 13 fokos T max tegnapra "kicsit" soknak tünik, szerintem az észlelõ kolléga mérõjét süti a nap, a délelõtti órákban biztosan....
Jól el lett barmolva az omsz hõtérképe, ezek mellett a színárnyalatok mellett percekg kell vizslatni, mire ki lehet gobozni, hogy az adott helyen a színbõl milyen érték valószínûsíthetõ....
Ma akkora izgalmak voltak, hogy nem lehetett 1 mondatban összefoglalni
Hú, köszönöm a kielégítõ választ! Gondolom nem csak nekem válik hasznomra.
Gondolom nem csak nekem válik hasznomra.
A radar azokat a csapadékelemeket érzékeli, amelyek a radarsugár útjában vannak és a radarsugár visszaverõdik róluk. Ez lehet késõbb talajt elérõ csapadék, de a talajt el nem érõ vízcsepp, jégszem vagy hópehely is.
A radarképen viszont nem csak a csapadék jelenik meg általában, hanem gyakran elõfordul, hogy valami légköri zavar, más jelforrásokból származó vagy nem a felhõelemekrõl visszavarõdõ jel is bejut a feldolgozórendszerbe és a rendszer nem tudj ezt teljes mértékig kiszûrni. Ilyenek az elhajlásból létrejövõ ívelt vonalak, a talaj egyenetlenségeirõl visszaverõdõ apró, de intenzív záporgócnak tûnõ foltok, más radarok pontsorokból álló jelei is. Ezek megkülönböztetése a valódi csapadékoktól általában gyakorlatot és némi tapasztalatot igényel, legfõképpen a statikusság utalhat az elõfoduló hibákra, hiszen az estek nagy részében a csapadékmezõ lassan vándorol és nem marad egy helyben.
Még van két dolog, amit a radarképekrõl tudni kell.
1. a radarsugár a radarból kiindulva valamilyen szögben metszi a felhõt, így a radarhoz közelebbi felhõn lejjebb, a távolabbin feljebb halad át. Ismerve a felhõtípus függõleges felépítését, mondjuk egy záporgóc távolabb a radartól kevésbé látszik intenzívnek, mint a közelebbi. Ezt a hatást ún. hyscan kompozitképekkel póbálják érsékelni, ami annyit jelent, hogy több szögben készítenek radarképet, és gyûrûszerûen összefûzik úgy, hogy a távoli kisebb a közeli nagyobb szögben készült kép gyûrûjét teszik a megfelelõ gyûrûszeletbe. A képeket úgy vágják ki, hogy a kivágatok közepén aradarsugár kb 2000 m magasról származó visszavert hullámai jelenjenek meg. Árulkodó a kép errõl akkor, ha pl nagy kiterjedésû esõrétegfelhõ hyscan képét nézed, azon szépen látszik a koncentrikus felépítés: a szélek felé egyre halványuló koncentrikus gyûrûrendszer felépítése lesz a képnek.
Az is elõfordul néha, hogy a radar felett a térképen egy lykat látunk, ez pontosan amiatt van, mert a radarsugár csak egy bizonyos szögben lát felfelé, így a közvetlenül a radar feletti csapadékot nem látja.
Télen gyakran elõfordul, hogy a csapadék zöme 2 km alatt keletkezik, így azt a radaron alig lehet érzékelni, csak kevés szemcsés elmosódott folt látszik, miközben elég intenzíven havazhat.
Télen az is elõfordulhat, hogy mivel a legintetnzívebb a jelvisszaverõdés az olvadó jég és hópelyhekrõl, a radar már mutat csapadékot, pedig azok csak apró olvad hópelyhek, amiket a nagytérségû feláramlások nem engednek lehullani. Ez legtöbbször a mediterrán ciklon érkezésekor tudja megtréfálni az észlelõket, akkor teszik fel sokan a kérdést, hogy "mutat" valamit a radar, mégsincs semmi belõle.
2. MRL-5 ös radar kétféle hullámhosszúságú radarsugárral tudja pásztázni a felhõt: 3 cm és 10 cm. A hullámot tulajdonságaiból adódik, hogy a 3 c-es finomabb felbontású, viszont hamarabb elnyelõdik az intenzív tartományokon, mint a 10 cm-es. Így elõfordul, hogy a 3 cm-es radar "nem lát be" egy nagyobb zivatarfelhõ mögé.
A radarképen viszont nem csak a csapadék jelenik meg általában, hanem gyakran elõfordul, hogy valami légköri zavar, más jelforrásokból származó vagy nem a felhõelemekrõl visszavarõdõ jel is bejut a feldolgozórendszerbe és a rendszer nem tudj ezt teljes mértékig kiszûrni. Ilyenek az elhajlásból létrejövõ ívelt vonalak, a talaj egyenetlenségeirõl visszaverõdõ apró, de intenzív záporgócnak tûnõ foltok, más radarok pontsorokból álló jelei is. Ezek megkülönböztetése a valódi csapadékoktól általában gyakorlatot és némi tapasztalatot igényel, legfõképpen a statikusság utalhat az elõfoduló hibákra, hiszen az estek nagy részében a csapadékmezõ lassan vándorol és nem marad egy helyben.
Még van két dolog, amit a radarképekrõl tudni kell.
1. a radarsugár a radarból kiindulva valamilyen szögben metszi a felhõt, így a radarhoz közelebbi felhõn lejjebb, a távolabbin feljebb halad át. Ismerve a felhõtípus függõleges felépítését, mondjuk egy záporgóc távolabb a radartól kevésbé látszik intenzívnek, mint a közelebbi. Ezt a hatást ún. hyscan kompozitképekkel póbálják érsékelni, ami annyit jelent, hogy több szögben készítenek radarképet, és gyûrûszerûen összefûzik úgy, hogy a távoli kisebb a közeli nagyobb szögben készült kép gyûrûjét teszik a megfelelõ gyûrûszeletbe. A képeket úgy vágják ki, hogy a kivágatok közepén aradarsugár kb 2000 m magasról származó visszavert hullámai jelenjenek meg. Árulkodó a kép errõl akkor, ha pl nagy kiterjedésû esõrétegfelhõ hyscan képét nézed, azon szépen látszik a koncentrikus felépítés: a szélek felé egyre halványuló koncentrikus gyûrûrendszer felépítése lesz a képnek.
Az is elõfordul néha, hogy a radar felett a térképen egy lykat látunk, ez pontosan amiatt van, mert a radarsugár csak egy bizonyos szögben lát felfelé, így a közvetlenül a radar feletti csapadékot nem látja.
Télen gyakran elõfordul, hogy a csapadék zöme 2 km alatt keletkezik, így azt a radaron alig lehet érzékelni, csak kevés szemcsés elmosódott folt látszik, miközben elég intenzíven havazhat.
Télen az is elõfordulhat, hogy mivel a legintetnzívebb a jelvisszaverõdés az olvadó jég és hópelyhekrõl, a radar már mutat csapadékot, pedig azok csak apró olvad hópelyhek, amiket a nagytérségû feláramlások nem engednek lehullani. Ez legtöbbször a mediterrán ciklon érkezésekor tudja megtréfálni az észlelõket, akkor teszik fel sokan a kérdést, hogy "mutat" valamit a radar, mégsincs semmi belõle.
2. MRL-5 ös radar kétféle hullámhosszúságú radarsugárral tudja pásztázni a felhõt: 3 cm és 10 cm. A hullámot tulajdonságaiból adódik, hogy a 3 c-es finomabb felbontású, viszont hamarabb elnyelõdik az intenzív tartományokon, mint a 10 cm-es. Így elõfordul, hogy a 3 cm-es radar "nem lát be" egy nagyobb zivatarfelhõ mögé.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat